A Bánk bán ősbemutatójának dokumentumai

2021. március 09. 07:30 - nemzetikonyvtar

160 éve mutatták be Erkel Ferenc operáját

1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bán című operáját a Nemzeti Színházban, a zeneszerző vezényletével. Erkel tizenhét év után jelentkezett önálló, új operával, amelynek szövegét Katona József a szabadságharc bukása után betiltott nemzeti drámája alapján Egressy Béni, a komponista jól bevált librettistája írta. Az önkényuralommal szembeni ellenállást magyar‒idegen konfliktusként ábrázoló mű befejezése és bemutatása az abszolutizmus enyhülése nyomán valósulhatott meg. E reményteli, hazafias légkörben érthető, hogy a közönség felfokozott érdeklődéssel várta a nemzeti operát, amelyet Szigligeti Ede rendezésében, Carlo Brioschi bécsi díszletfestő látványos díszleteivel, elsőrangú szereposztásban állítottak színpadra. Bánk bánt a kor ünnepelt tenorja, Ellinger József, Melindát Hollósy Kornélia, a pályafutása csúcsán lévő világhírű szoprán alakította. A további főbb szerepekben Füredi Mihály (Petur bán), Hofbauer Zsófia (Gertrúd) és Bignio Lajos (II. Endre) működött közre.

bank_ban_osbemutato_szinlap_szt_opti.jpg

A bemutató előadás színlapja Színháztörténeti és Zeneműtár

Igazolva a várakozásokat, a Bánk bán átütő sikert aratott a telt házas premieren. Erkel Ferenc mellett a publikum Hollósy Kornéliát ünnepelte, akinek Melinda-alakítását a kortársak egyöntetűen felülmúlhatatlannak tartották. Erkel neki írta Bánk bán ártatlan feleségének szerepét, amelyet további huszonhat előadáson énekelt 1862-es visszavonulásáig, emellett az operát koncerteken is népszerűsítette.

A premiert követően megjelent műbírálatok ugyancsak lelkesen méltatták az előadást, valamint a mű jelentőségét a sajátosan magyar műzenei nyelv megteremtése szempontjából. Különösen dicsérték annak második felvonását és Tisza-parti jelenetét, melyekben dominál a verbunkos, illetve népies műdal alapú magyar zene. Id. Ábrányi Kornél és Mosonyi Mihály a Zenészeti Lapokban megjelent kritikái a nemzeti kultúra örökbecsű értékeként könyvelték el a művet.

„[…] a haza nem csalatkozott reményében s Erkel legújabb, régen várt dalművével fényesen bebizonyítá, hogy volt oka hallgatni, oly művel akarván meglepni s gazdagítani nemzetét, mely elévülhetetlen kincse fog maradni.”

Á. K.: „Nemzeti Színház. Bánk bán”, Zenészeti Lapok, 1861. március 13., 191. – Törzsgyűjtemény

Ezen dalmű színre kerülése által új diadalt aratott nemzeti zenénk s a nemesebb művészeti ízlés.”

Mosonyi Mihály: „Bánk bán”, Zenészeti Lapok, 1861. március 21., 193. – Törzsgyűjtemény

A kritikusok elismeréssel említették, milyen nagyszerű hatást kelt a hazai operaszerzők által addig nem alkalmazott cimbalom, a viola d’amore és az angolkürt, külön kiemelve a jellegzetes magyar hangszert megszólaltató Erkel Sándor, a zeneszerző ekkor tizenöt éves fia játékát. Kevésbé tetszett a két balettbetét, különösen az első felvonás pas de deux-vel induló ún. „sál”-tánca, amelyet hosszúnak, s csaknem feleslegesnek találtak. A magyar balett számára amúgy sem volt kedvező ez az időszak. A műfajt egyre kevésbé tekintették művészetnek, a Campilli Frigyes vezette balettkar pedig teljesen elnőiesedett.

bank_ban_autograf_partitura_zt_opti.jpg

A Bánk bán szerzői partitúrája. No. 8. Aria („Hazám, hazám…”), 2. kötet, fol. 8 verso Színháztörténeti és Zeneműtár

Miután az operát néhány éven belül maga a zeneszerző revideálta, majd az 1930-as években a mű szövegét Nádasdy Kálmán, zenéjét Rékai Nándor radikálisan ‒ és máig ható módon ‒ átdolgozta, a Bánk bán 160 évvel ezelőtt oly nagy sikert aratott, eredeti formája csaknem feledésbe merült. Az ősváltozat rekonstruálását, 2008-as debreceni, 2010-es miskolci és budapesti előadását az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzött autográf partitúra tette lehetővé. A több kéz által írt szerzői kézirat érdekes információkkal szolgál a mű keletkezéséről. Így például a kutatás feltárta, hogy az Erkel-fiúk, Gyula és Sándor közreműködhettek a mű hangszerelésében. Az opera tudományos közreadója, Dolinszky Miklós szerint a Bánk bán komponálása valószínűleg 1850 körül kezdődött, hangszerelése pedig ‒ a zeneszerző bejegyzése szerint ‒ 1860. október 30-án fejeződött be. A Czillei és a Hunyadiak című Vörösmarty-dráma betétversét megzenésítő Keserű bordal legkorábbi, szintén a Zeneműtárban őrzött autográf kézirata arra utal, hogy az opera egyik legnépszerűbb száma eredetileg nem a Bánk bánhoz készült: Petur neve ebben még nem szerepel. Az 1844‒1845 körül komponált bordalt Erkel a Bánk bán munkálatai idején illesztette be. A librettónak a Színháztörténeti Tár gyűjteményében található forrásai közül kiemelhető a kéziratos cenzori példány, amelyből kiderül, hogy a problematikus királynégyilkosságot a kulisszák mögött kellett végrehajtani.

Emellett a Bánk bán számos, különböző korszakokban készült hangfelvétele is megtalálható a Zeneműtár gyűjteményében. E hangdokumentumok az ősbemutató óta folytonos, időről-időre változó előadói gyakorlatról tanúskodnak. Az opera két legnépszerűbb részletének archív felvétele online is meghallgató Hangtár nevű új adatbázisunkban. Bánk bán „Hazám, hazám…” kezdetű nagyáriájának az 1940-es évek elején Rösler Endrével készült, és 1950-ben újra kiadott felvétele azért is érdekes, mert némileg eltér az Operaházban 1940 óta, ekkoriban játszott változattól. Bár alapvetően Nádasdy Kálmán szövegével szólal meg, egy sor erejéig az eredeti Egressy Béni-librettót idézi, utolsó három verssora („Erőm, hitem…”) pedig új átköltés. Figyelemre méltó, hogy a felvételen a tenor verzió hallható, miközben a budapesti operában ebben az időben még a baritonra transzponált változatot énekelte dr. Palló Imre, akinek előadásában Petur bordalának egy 1929-es felvételét szintén meghallgathatjuk tartalomszolgáltatásunkban.

Illyés Boglárka (Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6916454138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása