„Szabad március 15-ét, 16-át, 17-ét… és így tovább, az öröknaptár utolsó napjáig.”

2021. április 08. 18:00 - nemzetikonyvtar

30 éve hunyt el Csengey Dénes

Csengey Dénes Szekszárdon született 1953. január 24-én és Budapesten hunyt el 1991. április 8-án, sorsszerűen, éppen a névnapján. A 38 éves korában váratlanul meghalt író, költő, politikus, a rendszerváltozás egyik emblematikus alakja volt.
1972-ben végezte el a budapesti hajózási szakközépiskolát. Már fiatal korában író szeretett volna lenni, de úgy vélte, ezt a mesterséget nem tanítják sehol, még egyetemen sem, majd az életben fogja megtanulni. Volt autószerelő, rakodó, biztosítási ügynök, segédmunkás, képesítés nélküli tanító, üzemi népművelő. Végül egy barátságon múlt egyetemi jelentkezése 1977-ben. 1983-ban végzett a Debreceni Egyetem magyar–történelem szakán. 1978-tól publikált, 1983-tól szabadfoglalkozású író. Az 1982-ben újjászervezett Fiatal Írók József Attila Körének elnökségi tagja, majd titkára lett. Tisztsége miatt számos konferencián, irodalompolitikai vitán vett részt, ahol megingathatatlan, határozott véleményével széles körben hamar ismertté vált.
1985-ben részt vett a Kádár-rendszer rendkívül vegyes összetételű politikai ellenzékének monori találkozóján, majd 1987 őszén a lakiteleki találkozó után a Magyar Demokrata Fórum alapítói között találjuk. 1988 és 1991 között a Hitel folyóirat szerkesztőségének munkatársa.
A nyolcvanas évek végén a brit Channel Four A másik Európa (The Other Europe) címmel hatrészes sorozatot készített a közép-kelet-európai országokról. Két éven keresztül, 1987 és 1988 között forgattak öt országban mintegy száz résztvevővel, beszélgettek a hatalom és az ellenzék képviselőivel, a kulturális élet jeles szereplőivel és hétköznapi emberekkel egyaránt. Egy nemzetközi projekt keretében a több mint harmincéves eredeti, vágatlan interjúk 2022-re elérhetővé válnak kutatók, érdeklődők számára. A Magyarországon készült mozgóképes anyagokat könyvtárunk dolgozza fel. E munka során bukkantunk rá egy Csengey Dénessel 1987. október 10-én készült rövid felvételre.

Interjú Csengey Dénessel 1987. október 10-én. A másik Európa (The Other Europe). A brit Channel Four hatrészes sorozata a közép-kelet-európai országokról. Részlet. – Történeti Fénykép- és Videótár

„K: Ennek az egésznek a témája tulajdonképpen a kiút volt ebből a válságból. Mi a te véleményed arról, hogy milyen kiút lehetséges ebből?
Csengey: Nem a lehetséges, a szükséges, a mindenáron szükséges kiutakról kell beszélnünk, és ez három dolog lehet. Egy gazdasági kibontakozási folyamat, amelyik lehetővé teszi azt, hogy még tíz év múlva is európai államnak, európai országnak tekintsük magunkat. A második egy olyan nemzeti-kulturális megújulási program, amelyik lehetővé teszi azt, hogy ebben az országban megint lehessen önbecsüléssel élni, megint lehessen emelt fővel élni és hogy, úgy lehessen itt élni, hogy mi azt tudjuk, hogy magyarok vagyunk és ez jó.
K: Mi a különbség az urbánusok és népiesek között, akikhez te magad is tartozol, abban, ahogy a kiutat látják?
Csengey: Nincs olyan nagy különbség, mint amit a kérdés körüli misztifikációk sejtetnek. Egyetértünk abban, hogy nemzeti demokráciát akarunk. Egyetértünk abban, hogy a határokon túl élő kisebbségek sorsa a mi felelősségünk és nem nézhetjük szó nélkül, hogy ők szinte végső életveszélyben élnek néhány szomszédos államban. Mindebben megegyezünk. A viták egyrészt taktikai viták, másrészt pedig a fontossági sorrend körül zajlanak. Mi az első lépés? Mi a második lépés? Mi a legégetőbb kérdés? Ezek körül a kérdések körül zajlanak csak viták, de ez a válság, amiben most élünk – az én meglátásom szerint – ezeket a vitákat is meg fogja szüntetni, mert lassan, maholnap nem lesz olyan ügyünk, ami ráér, ami tűr halasztást. Minden sürgős, minden első. Olyan megoldásra kell törekedni, amelyik, minden problémánkra egy generális megoldást tud adni, tehát a kibontakozási programoknak össze kell találkozniuk egy nemzeti reformmozgalomban. Ezt várom és remélem.
K: Budapesten, úgy tűnik, hogy van egy elég nagy tolerancia általában a másképp gondolkozók iránt. Hogy látod ezt a helyzetet vidéken?
Csengey: Igen.
K: Ott is hasonló-e a helyzet?
Csengey: Valóban, valóban van egy bizonyos tolerancia a személyes fellépések iránt. A csoportos fellépések iránt sokkal kisebb a tolerancia. És ha az intézményesség igényével lép fel egy független gondolat, az ez idáig elutasítással találkozott csak. Ezt csak arra mondom, hogy Budapesten sem parttalan a tolerancia. Vidéken sokkal kisebbek a próbatételek is. Az ország értelmiségének kilencven százaléka Budapesten él, a másként gondolkodóknak a kilencvenkilenc, majdnem száz százaléka Budapesten él. Vidéken ez vagy nehezebben vállalható, vagy nehezebben terem meg, ez a gondolat, vagy kisebb intenzitású. De én a magam részéről nem tapasztalatok, nem tapasztalok üldözést, nem tapasztalok zaklatásokat. Az kétségtelen, hogy az ország jó néhány megyéjében nemkívánatos személy vagyok, nem láthatnak vendégül, nem tarthatok előadást, nem szerepelhetek nyilvánosan.
K: Mennyire fontos számodra a romániai magyar kisebbségnek a kérdése?
Csengey: Egy nemzet önbecsüléséhez hozzátartozik az, hogy a nemzetéhez tartozó – bár a határokkal leválasztott – népcsoportok ügyét a szívén viselje, enélkül nincs nemzeti önbecsülés. Mi rossz helyzetben vagyunk, ők végveszélyben vannak, ezt a különbséget mindig kell látnunk, amikor gondolkozunk.
K: Voltál már Romániában? Volt már Erdélyben?
Csengey: Igen, voltam.
K: Mik voltak a benyomásaid, milyen helyzetben vannak az ottani magyarok és milyen kapcsolat van az erdélyi magyarok és a magyarországi magyarok között kulturálisan, gazdaságilag?
Csengey: Folyamatosan romló helyzetben vannak. Az iskolákat egymás után zárják be.” 

A brit Channel Four által készített interjú Csengey Dénessel 1987. október 10-én. A másik Európa (The Other Europe). Hatrészes sorozat a közép-kelet-európai országokról – Történeti Fénykép- és Videótár

1989-től haláláig az MDF elnökségének tagja volt, 1989-ben pártját képviselte az Ellenzéki Kerekasztal ülésein. 1990-ben az MDF országos listájáról került az Országgyűlésbe, ahol a kulturális bizottságban tevékenykedett. 1990 végén az átmenetileg országos mozgalommá vált, humanitárius és kulturális célokat kitűző Nemzeti Alapítvány kezdeményezője és szervezője volt.
1989. március 15-én részt vett a hatalommal szembeni százezres nagygyűlés szervezésében, és a Magyar Televízió székháza előtt nagy hatású szónoklatot tartott a szabad sajtó mellett.
Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi a BBC magyar adásainak fennmaradt hanganyagait, melyek között megtaláltuk a rádió magyarországi tudósítójának, Whittall Klárának az 1989. március 15-diki ünnepi menetben készült rövid interjúját Csengey Dénessel.

Whittall Klára az 1989. március 15-diki ünnepi menetben készített rövid interjúja Csengey Dénessel. A BBC magyar adása. 1989. március 15. – Történeti Fénykép- és Videótár

Csengey Dénes a nyolcvanas években három könyvet publikált: Gyertyafénykeringő (elbeszéléskötet, majd hangjáték, 1987), A kétségbeesés méltósága (tanulmány, 1988), Találkozások az angyallal (regény, 1989). Legismertebb színpadi műve A cella, amit Jancsó Miklós és Hernádi Gyula segítségével sikerült bemutatni 1983-ban Kecskeméten. 1990-ben jelent meg az esszéket és beszédeket tartalmazó Mezítlábas szabadság című kötete.
Sokan Cseh Tamás szerzőtársaként ismerik, az 1988-ban kiadott Mélyrepülés című album szövegét Csengey Dénes írta.

Csengey Dénes – Cseh Tamás: Anna. A szerzőpáros Mélyrepülés című előadásának egyik koncertfelvétele 1986-1987 körül.  Részlet. Előadó: Cseh Tamás. A Cseh Tamás Archívum engedélyével. – Történeti Fénykép- és Videótár

Csengey Dénes az orvosi jelentés szerint szívmegállásban hunyt el 1991. április 8-án Budapesten, 38 évesen. A minden előjel nélküli, korai és titokzatos halála hamar találgatások, összeesküvés-elméletek tárgya lett.
1998-tól évente adják át a Csengey Dénes szellemiségét és szociális érzékenységét őrző és megvalósító Kárpát-medencei alkotóknak a Csengey Dénes-díjat.

Szöveg: Major László; hang- és képanyagszerkesztés: Hanák Luca, Lukács Bea
(
Történeti Fénykép- és Videótár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6116492140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása