2023. augusztus 24–26-a között Környezet és társadalom címmel rendezte meg a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület idei konferenciáját.
A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület Környezet és társadalom című konferenciájának plakátja
A több mint 30 éves múltra visszatekintő társadalomtörténeti egyesület idén Jászberényben tartott országos összejövetelt Környezet és társadalom címszó alatt. A csütörtök kora délutántól szombatig tartó konferencián 50 előadás került napirendre, az előadók a környezet-, a társadalom-, a város- és a gazdaságtörténet felől közelítettek vizsgálati kérdéseikhez, továbbá előadások hangzottak el a katasztrófatörténet, az élelmiszertörténet, a vízgazdálkodás, a környezeti tájhasználat, valamint a környezetészlelés témaköréiben. A Kör idén is lehetőséget biztosított a doktoranduszhallgatóknak, hogy külön szekcióban ismertessék kutatási eredményeiket.
A rendezvényre összegyűlteket Varró Bernadett főiskolai tanár, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campusának kutatási főigazgatója és Dobszay Tamás, a Hajnal István Kör elnöke köszöntötte. A plenáris előadásokon F. Romhányi Beatrix (Károli Gáspár Református Egyetem) a környezettörténet és a régészet kapcsolatáról, míg Rácz Lajos (Szegedi Tudományegyetem) a reformkor éghajlattörténetéről értekezett. A második napon került sor az egyesület éves közgyűlésére. Az éves beszámolók elfogadását és az új tagok felvételét követően adták át a fiatal társadalomtörténészek munkáját elismerő Benda Gyula-díjat, melyet idén Tangl Balázs érdemelt ki.
A Környezetreprezentáció szekció a szombati nap programját képezte. Itt ismertettem Fényképészet a Kelet-Mediterráneumban. Az ember és a környezet kapcsolata a 19. századi fényképészeknél című előadásomat, melyben a 19. század közepén tevékenykedő fényképészek szemléletmódját vizsgáltam. Az előadásban a fényképészek által konstruált, a fényképalanyok és környezetük között fennálló viszonyra fókuszáltam.
Papp Viktor előadás közben a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület Környezet és társadalom című konferenciáján
Az előadásban az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútárában őrzött, az 1860–1870-es évekből származó fényképalbumok képeit tettem meg egy sajátos fotótörténeti vizsgálódás tárgyává. Az albumokban fellelhető fényképek, melyek ismert korabeli fényképészek (Henri Béchard, Pascal Sébah, Félix Bonfils, Peter Bergheim, Otto Schoefft, Wilhelm Hammerschmidt) remekművei, többnyire épületeket ábrázolnak, a fényképek egy része azonban emberalakokat, többször embercsoportokat is megörökített. A nemzetközi fotótörténeti szakirodalom már többször foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a fényképészek milyen környezetbe helyezték el alanyaikat, fontosnak tartották-e a személyek pontos beállítását. A csoportképek kompozíciója, mely lényegében a fotós tekintetének kivetülése, jelentős szerepet játszik a fényképeken szereplők társadalmi hierarchiájának kifejezésében is. Egyes kutatók úttörő munkásságának eredményeképp immár tudható, hogy érdemes a modernista, illetve az orientalista szemléletű fényképeket különválasztani egymástól, vagy legalábbis felhívni a figyelmet az eltérő szemléletmódok egyidejű jelenlétére. Ebből kifolyólag az előadás nem a műtermi csoportképeket, hanem az utcán, az udvaron készült csoportportrékat mutatta be a közönségnek.
Az orientalista fénykép egy példája: Kairói koldusfiúk, Otto Schoefft, 1876.
A nevezett két irányzat eltérő módon viszonyult a fényképeken látható személyekhez és a személyek körül látható épített környezethez. Az előadás így azt a célt tűzte ki maga elé, hogy néhány, emberalakokat is ábrázoló fénykép alapos elemzésével kapcsolódjon a nemzetközi fotótörténeti szakirodalom legfontosabb megállapításaihoz, melyek a Kelet-Mediterrán térség fényképészetének fejlődésével és átalakulásával foglalkoznak. A Földközi-tengerrel kapcsolatos legújabb elméleti munkák ráadásul hangsúlyozzák a tengert mint a „kapcsolatteremtés” eszközét egy rendkívül széttöredezett térben, amely népeket, árukat, nyelveket és eszméket hoz kapcsolatba egymással. Az előadás értelmezési kontextusa szerint a korai mediterrán fényképészet története az „összekapcsolódás” és az „összekapcsolhatóság” fogalmaival írhatók le.
A modernista fénykép egy példája: Rituális megtisztulási kút a Hasszán szultán mecset központi udvarán, ismeretlen alkotó, 1871 k.
Papp Viktor (Történeti Fénykép- és Videótár)
