LIBER 2021 konferencia – Kollégáink beszámolói. 1. rész

2021. július 29. 06:00 - nemzetikonyvtar

A június 23-án elhangzott előadások összefoglalói

2021 júniusában is megrendezték az Európai Tanács támogatásával 1971-ben megalakult LIBER (Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherche) szervezet konferenciáját. A több száz tudományos könyvtárat tömörítő szakmai szervezet online konferenciáján részt vettek kollégáink is. Háromrészes írásunkban rövid összefoglalókat közlünk az előadásokból, szekciótémákból.
Elsőként a június 23-án elhangzott témákból adunk ízelítőt.

Hogyan fejlődjenek tovább a digitális könyvtárak a digitális bölcsészet igényeivel összhangban?
Toma Tasovac: Digital Libraries: The Next Frontier (Maczelka Árpád beszámolója)

Toma Tasovac, a Belgrádi Digitális Bölcsészeti Központ igazgatója és a számítógépes módszereket használó bölcsészeti kutatók számára páneurópai infrastruktúrát biztosító DARIAH (Digital Research Infrastructure for the Arts and Humanities) hálózat vezetője a LIBER-konferencián több mint 800 résztvevő előtt tartotta meg vitaindító előadását, amelyben a virtuális gyűjtemények átalakuló szerepét vizsgálta.
Meglátásai szerint a digitális könyvtárak számára elérkezett az idő, hogy immár ne csak a kulturális örökség megőrzésének virtuális megoldásaként szolgáljanak, hanem azok további hasznosítását is segítsék. Ehhez olyan szemléletváltás szükséges, amelynek keretében a digitális könyvtárak az általuk kínált szövegre ne csupán a nyomtatott művek lenyomataként tekintsenek (a céljuk leggyakrabban az, hogy felhasználóiknak a papíralapú olvasást szimulálják), hanem olyan értékként, amelynek továbbhasznosításáról gondoskodni kell. Erre kínál lehetőséget a digitális bölcsészet, amely a gyűjteményekben őrzött szövegek feldolgozásával a kulturális örökség lenyomatából újabb tartalmakat, azaz további értékeket/kulturális örökséget hoz létre, az egyszerű másolat helyett a szöveg élővé és továbbfejlődésre alkalmassá válik.

digital_libraries_opti.jpgIllusztráció a tudományos kutatók és a mesterséges intelligencia együttműködéséről. A kép forrása: Piqsels.com

Ahhoz, hogy a digitális bölcsészet optimálisan tudja hasznosítani a digitális könyvtárakban őrzött értékeket, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a benne lévő tartalom megfelelően feldolgozható legyen. Ehhez szükséges, hogy egyaránt olvasható legyen gépi feldolgozáshoz („machine readable”) és az emberi felhasználók számára is. A gépi olvashatóvá tétel első lépése, hogy a felvételezett szövegek optikai karakterfelismertetése megtörténjen. Fontos ugyanakkor, hogy ne csak a felismert karakterek halmazát kapják meg a feldolgozó szoftverek, hanem lehetőség szerint a szöveg szerkezetét (helyiértékeit) is, mivel, ahogy az előadó is fogalmazott, „egy szövegben strukturálás nélkül minden szó egyenlő lenne”, vagyis az elemzések során azonos értéket képviselne egy cím vagy éppen egy lábjegyzet. Az előadó meglátása szerint a jövőben egy, a digitális bölcsészetnek kedvezni kívánó digitális könyvtár strukturált adatként biztosít hozzáférést gépi olvasásra alkalmas szövegekhez. Jól dokumentált API-kon keresztül is hozzáférést biztosít a metaadatokhoz és a teljes szövegekhez, rétegeteket biztosít arra, hogy a szövegben automatizált vagy fél-automatizált megoldásokkal strukturális, nyelvi és szemantikai annotációk elhelyezhetők legyenek, akár crowd sourcing megoldásokkal, valamint biztosítja szótárak és más referenciaszolgáltatások elérését közvetlenül a szöveg grafikus megjelenítő felületéről.

Az előadás diái ezen a honlapon érhetők el.

Milyen lehetőségeket kínál az open source világ?
Roman Piontek The Idea of Platforms (Kovács Dóra beszámolója)

A LIBER 2021 konferencia első napján Roman Piontek néhány open access-, open source-forrást mutatott be, melyek között számos értékes gyűjtemény segíti a kutatói közösségek munkáját. Legyen szó egyéni vagy közösségben végzett, esetleg oktatási intézményekben folyó kutatómunkáról, a következő források sok szempontból hasznosak lehetnek.

1_codeocean_opti.jpg

 A Code Ocean platform logója

A Code Ocean olyan platform, amely lehetővé teszi adatok vagy forráskódok tárolását, strukturálását. Ezen a felületen forráskódok is futtathatók, anélkül hogy bármilyen futtatókörnyezetet kellene telepíteni. A tényleges forráskód és a metaadatok is elérhetőek egy felületen, a futtatáshoz szükséges információkkal. Mivel a forráskód és számos felhő alapú munkaállomás is rendelkezésre áll, így a kódbővítés, verziókövetés funkciója is elérhető ezen az oldalon.

2_protocols_io_opti.jpg

 A Protocols szolgáltatás logója

Egy másik kiváló szolgáltatás a Protocols.io, mely biztosítja a kutatási eredmények, protokollok és módszerek átlátható rendszerbe foglalását, valamint azt is, hogy az itt tárolt tartalmakat különböző szintű hozzáférési jogosultsággal érhessék el a felhasználók. Sok esetben egy új módszertan, eljárás bevezetése előtt ezen a felületen meg lehet vizsgálni a lépéseket a teljes dokumentációval együtt, melyek csoportosan szerkeszthetők, valamint a verziók közötti különbségeket is nyomon követhetővé teszik.

3_arkhivum_opti.jpgAz Arkivum platform logója

Adatok hosszú távú tárolásának eszköze lehet az Arkivum nevű oldal, amely részben ingyenesen használható. A Folio a felsoroltak között az az egységesített menedzsment platform, ami teljes mértékben open source megoldást kínál a kutatói és könyvtáros társadalom számára. A Folio készítői egy nyitott platformot álmodtak meg, mely olyan új könyvtári rendszert jelent, amely moduláris struktúrában épül fel. Ezen platformok köré közösségek is szerveződtek.

4_folio_opti.jpgA Folio platform logója


Dinamikus digitális gyűjtemények – szekcióösszefoglaló
Dynamic Digital Collections (Németh Márton beszámolója)

 A LIBER első szekcióját Dinamikus digitális gyűjtemények címmel rendezték meg a Svéd Nemzeti Könyvtárat képviselő Anna Lundén moderálásával. Az előadók különböző perspektívákból arra világítottak rá, hogy a szakkönyvtárak, illetve nemzeti könyvtárak miként tudják támogatni a kutatók munkáját a digitális gyűjtemények kezelésében, használatában. Miként tudja a kutatói és könyvtáros közösség együtt összegyűjteni s javarészt nyílt módon hozzáférhetővé tenni a Covid 19 járványra vonatkozó információkat, illetve arra is hallottunk példát, hogy egy évszázadok kincseit őrző zenei magánkönyvtárból hogyan lehet sokszínű szolgáltatásokkal bíró digitális gyűjteményt létrehozni.
Az első előadó a finn Liisa Maria Näpärä a Digital Open Memory (DOM) néven a Finn Nemzeti Könyvtárban az Európai Fejlesztési Alap támogatásával lezajlott projektet mutatta be. A digitális gyűjtemények tartalmainak megfelelő kutatási célú használatában, illetve a jogi háttér tudatosítása terén észlelt hiányosságokat próbálták feloldani. Fontos célként fogalmazódott meg a különféle szakterületek képviselői egymáshoz fűződő kapcsolatainak fejlesztése is. A szolgáltatást széles körű kérdőíves vizsgálatokra alapozták. A fő cél, hogy a digitális gyűjtemények használatához a legmodernebb módszertani hátteret tudják biztosítani még szorosabbra fűzve a kapcsolatokat a nemzeti könyvtár és a kutatói közösség között.

2021-07-21_100641_opti.jpg
Hogyan teremtsünk kapcsolatokat különféle szakterületek megközelítései között?

A második előadásban Constance Rinaldo and Jane Smith a Biodiversity Heritage Library szolgáltatásait mutatták be. A digitális könyvtár, mely 2007 óta próbálja összefogni a témában kutató közösség eredményeinek bemutatását, publikálását, virtuális szakmai fórumként is szolgál a szakemberek számára. A járványhelyzetben drámaian megnőtt a használata, a laborjaiktól elszakított, zárt, otthoni környezetben kutató szakemberek kulcsfontosságú információkhoz jutottak hozzá, miközben nagyban felértékelődött a virtuális tudományos kommunikáció általuk nyújtott digitális eszköztára is, melynek közösségteremtő erejére a járvány múltával is számítani lehet.

2021-07-21_101004_opti.jpgA BHL Digitális könyvtár a COVID19 elleni küzdelem szolgálatában

A harmadik előadásban a belgiumi Gentből érkezett Bruno Forment a zenei magánkönyvtárként működő Ton Koopman-gyűjteménynek digitális térbe illesztését tekintette át, melynek eredményeként a nyílt kutatási adatokra alapuló dinamikus gyűjtemény segítségével tanulmányozhatja bárki az elmúlt évszázadok zenei kultúrájának jelentős részleteit. Az előadó végigtekintette, hogy a gyűjtemény egyes szeleteire (könyvek, régi kéziratok) vonatkozó leíró adatok szabványosítását és a szemantikus webes szabványokhoz illeszkedő leírását miként hajtották végre, miként próbálják minél szélesebb körben elvégezni a gyűjtemény tartalmi feltárását is, miközben az adatokat reprezentáló tudásgráfok segítségével számos eddig rejtve maradt összefüggésnek is a nyomára lehet bukkanni, elsőrangú forrássá téve azt a zenetörténészek számára.

2021-07-21_095014_opti.jpg
A zenei gyűjtemény kulcsszavaiból szemantikus elemek épülnek


Szoftverekkel és adatokkal való munka – szekcióösszefoglaló
Working with Software & Data (Drucker György beszámolója)

A konferencia 3. szekciója Birgit Schmidt (Göttingeni Állami és Egyetemi Könyvtár) moderálásával arra összpontosított, hogy a FAIR-alapelveket és a Nyitott Tudást (Open Knowledge) hogyan tudják a könyvtárosok és a kutatók hasznosítani különböző területeken.
Az első előadás annak a munkának az irányairól és céljairól számolt be, amelyet a résztvevők az Európai Unió támogatásával folytatott Social Sciences and Humanities Open Cloud (SSHOC) projekt keretében végeznek. Az Adathivatkozás a bölcsészet- és társadalomtudományok terén címmel a Barbara McGillivery (University of Cambridge/Alan Turing Institute), Nicolas Larrousse (TGIR Huma-Num) és Daan Broeder (CLARIN ERIC projekt) alkotta nemzetközi trió által tartott előadás azt a problémakört boncolta, miképpen tudná az adathivatkozás és adatpublikáció segíteni a könyvtárosok és kutatók közötti szinergiákat abban a korszakban, amikor a kiadványról az adatok felé tolódik a hangsúly.

datapaper-kepernyokep_2021-06-23_111115_opti.jpg

Az adattól az adatdolgozatig. A kép forrása: A szerző prezentációja

A jelenleg még domináns, tradicionális adathivatkozást – a dolgozatok egymásra hivatkoznak – fel kell váltania olyan módszereknek, amelyek képesek akár milliós nagyságrendű adatpont, illetve dinamikus adatok hivatkozására. Az adatok és a publikáció közötti kapcsolatok strukturálásával átrajzolható a jelenlegi adatkörnyezet, illetve feltörhetők a szaktudományi silók. Ennek révén áthidalhatóvá válna a könyvtárak és kutatóhelyek közötti fizikai távolság és szaktárgyi válaszfalak.
Az adatok és adathivatkozások katalógusban történő kereshetőségének és hozzáférhetővé tételének megoldásaival a könyvtárosok jelentős hozzáadott értéket nyújthatnak a bölcsészeti és társadalomtudományi hallgatók, kutatók számára.

ssh-kepernyokep_2021-06-23_110839_opti.jpg

A bölcsészet és társadalomtudományok specifikumai. A kép forrása: A szerző prezentációja

A szekció következő előadásában Katie Sarah Wilson az ausztráliai Curtin University kutatócsoportjának képviseletében a Curtin Open Knowledge Initiative (COKI) eredményeiről számolt be.

coki-kepernyokep_2021-06-23_113014_opti.jpg

A COKI kezdeményezés. A kép forrása: A szerző prezentációja

A kutatás célja, hogy meghaladva a hagyományos bibliometriai mérések és értékelések korlátait, átfogó értékelést, összemérést nyújtson a kutatói teljesítményekről. Az új módszer kialakításához több mint 20 ezer intézet 100 millió publikációjának billiós nagyságrendű, nyilvánosan elérhető adatpontját dolgozták fel.
A megoldandó feladat egyik nehézsége az adatok típusainak, jellemzőinek egyre növekvő sokfélesége.

datatypes-kepernyokep_2021-06-23_110946_opti.jpg

Változatos adattípusok. A kép forrása: A szerző prezentációja

Az eredmények interaktív irányítópulton (dashboard) történő prezentációjával rendkívül hasznos vezetői információk szerezhetők a tudományos teljesítményekről.

coki5-kepernyokep_2021-06-23_113514_opti_1.jpg

A Curtin University kutatási dashboard-ja. A kép forrása: A szerző prezentációja

A szekció utolsó előadója Neil Philippe Chue (University of Edinboroug) volt, aki szintén egy kutatócsoport képviseletében adott részletes és átfogó beszámolót A szoftver értékének elismerése – hogyan segíthetik a könyvtárak a szoftverhivatkozás adaptációját címmel.
A kiinduló probléma az, hogy jóllehet a tudományos kutatásban használt számítástechnikai alkalmazások egyre nagyobb szerepet játszanak, ezek hivatkozási gyakorlata távolról sem egységes és kielégítő.

swc2-kepernyokep_2021-06-23_120007_opti.jpg

Top-20 szoftver a CoViD-19 tanulmányozásához. A kép forrása: A szerző prezentációja

A vonatkozó irányelvek további fejlesztésével és általánosan alkalmazottá tételével a szoftverhivatkozások jelentősen megkönnyítenék az Open Science követelmények érvényesítését, a kutatási eredmények reprodukálhatóvá tételét.

swc5-kepernyokep_2021-06-23_120616_opti.jpg

Az út idáig. A kép forrása: A szerző prezentációja

Ehhez természetesen nem elegendő a szoftver megnevezésének, szerzőinek, kiadási idejének (verziójának) feltüntetése, hanem az elérhetőség hivatkozása is elengedhetetlen, archívum vagy repozitórium, illetve PID-azonosító hiányában legalább egy URL révén.

swc6-kepernyokep_2021-06-23_120733_opti.jpg

Szoftverhivatkozási alapelvek. A kép forrása: A szerző prezentációja

A szoftverhivatkozási iránymutatások fejlesztésével és gyakorlati alkalmazásuk elterjesztésével a szakkönyvtárak jelentősen segíthetnék a kutatási tevékenységek ellenőrizhetőségét, a munkák egymásra épülését.


A legkiemelkedőbb témák a kutatási ágazat Covid-19-ből való kilábalása során
Sarah Richardson Research Professional News: Developing themes as the research sector emerges from Covid-19 című előadása (Hutai Zsófia beszámolója)

Sarah Richardson az Ex Libris Research Professional News nevű független hírportál főszerkesztője. Ő felügyeli a kutatáspolitikával és a kutatások finanszírozásával kapcsolatos tudósításokat a világ különböző pontjain dolgozó, mintegy 30 szakújságíróból álló csapatban.
Mint az idei LIBER-konferencia egyik támogatójának, az Ex Librisnek képviselője, az egyik szponzorblokk keretén belül ismertette, hogy melyek voltak a legkeresettebb témák az általuk működtetett hírportálon, amely naponta számol be a legérdekesebb kutatási hírekről. A négy legolvasottabb kategóriába tartozó téma a következő volt: az egyetemek reakciója a Covid-járványra és gyakorlataik, az Európai Kutatási Tanács és az általa vezetett Horizon Europe program tapasztalatai, aggodalmai és tevékenysége a Covid alatt, az European Universities Initiative finanszírozási szintje és összetettsége körüli aggodalmak, kiadással és publikálással kapcsolatos témák (nyílt hozzáférés, a Plan S nevű nyílt hozzáférést támogató program elindítása és fejlesztése, szerzői jogok fenntartása, kiadói megállapodások). A Path from the Pandemic (A pandémiából kivezető út) című írás és kezdeményezés összefoglalja azt a hat témát, ami a jelenlegi helyzetben elengedhetetlen a kutatási szektor számára: az egyetemek, kutatások pénzügyi fenntarthatósága, egy igazságosabb kutatási szféra, online lehetőségek biztosítása, Open Research, nemzetközi együttműködések, a tudományba vetett bizalom. Az előadó a figyelmünkbe ajánlotta továbbá a frissen megjelent Covid-19 Funding Trends című beszámolót, amelyben a kutatások pandémia idején való finanszírozásáról olvashatunk.

research_professional_news_opti.jpgA kép forrása: Ex Libris. A ProQuest Company

Az idei Liber egyik szponzora az Ex Libris, a ProQuest egyik vállalata, a felhőalapú SaaS-megoldások vezető globális szolgáltatója, amely tudásbázisok létrehozását, kezelését és megosztását teszi lehetővé intézmények és egyéni felhasználók számára. Ügyfeleivel és a szélesebb közösséggel szorosan együttműködve olyan kreatív megoldások fejlesztésén dolgozik, amelyek növelik a könyvtári produktivitást, maximalizálják a kutatási tevékenységek hatékonyságát, fejlesztik az oktatást és a tanulást, és ösztönzik a diákok mobilitását. Az Ex Librisnek több mint 7500 ügyfele van 90 országból.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5916639820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása