2025. június 10. és 13. között Tyranny as a political, historical, literary, philosophical and religious concept (A türannisz mint politikai, történeti, irodalmi, filozófiai és vallási koncepció) címmel a Messinai Egyetem és Siracusa városa rendezte meg a szicíliai Notóban és Siracusában a Symposium Peregrinum idei konferenciáját.
A Zsarnokölők (Harmodiosz és Arisztogeitón) szobra. Római másolat az athéni eredeti után. Nemzeti Régészeti Múzeum, Nápoly
A sok éve rendszeresen megrendezésre kerülő vándorkonferencia témái a klasszikus antikvitás vallástörténetének egy-egy az európai művelődést máig ható érvénnyel meghatározó kérdése köré épülnek fel, a helyszínt pedig olyan kisebb, ám kulturális értékekben gazdag városok biztosítják Olaszországon vagy Magyarországon, amelyek lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy inspiráló környezetben, a nagyvárosokból elvonulva oszthassák meg egymással kutatási eredményeiket. A 2025-ös konferencia a zsarnokság tematikáját járta körbe több irányból. A zsarnok szó görög megfelelője a türannosz egyszerre egy speciális uralkodói cím, amelyet a görög történelem egyes korszakaiban hivatalosan is egyeduralkodók viseltek, és egyszerre megbélyegző jelző, amelyhez az önkényuralom és a fegyveres elnyomás képzete tapadt – eközben egyes türannoszok a művészetek és a kultúra támogatóiként szereztek hírnevet.
A konferencia helyszíne Szicília volt, és az egyik előadási helyszín Siracusa, az ókori Szürakuszai. Az ősi, görög gyarmatvárost szinte egész története során türannoszok irányították, akik egyszerre tették a nyugati mediterráneum gazdasági-kereskedelmi központjává és a klasszikus és hellenisztikus görög kultúra nagy jelentőségű központjává, és persze itt élt és halt meg a nagy tudós, Arkhimédész is.
Az Arethusa forrás Siracusában
Szicília keleti partvidékének városait 1693-ban súlyos földrengés sújtotta, amely a középkori épületek többségét a föld színével tette egyenlővé, így a város ma a spanyolos stílusú szicíliai barokk és az antik emlékek páratlan ötvözetét tárja a látogatók elé. Már az ókorban is csodaként tekintettek az Arethusa forrásra, amely néhány méternyire a tengertől édesvízzel tör fel, és ami ma a kevés európai hely egyike, ahol szabadon nő az egyiptomi papiruszsás.
A siracusai katedrális dór oszlopai
A város katedrálisa a Kre. e. VI. századi Athéné-templomba épült bele: a vaskos, dór oszlopok közé húzták fel a falakat a Kr. u. VII. században, így megőrizve az eredeti építmény szerkezetét. A katedrális őrzi Szürakuszai híres mártír védőszentjének, Szent Luciának az ereklyéit is
Symposium Peregrinum 2025. Konferencia a notói Seminario Vescovile épületében. Tóth Anna Judit előadása
A konferencián előadásom címe „Dominus and tyrannos” volt, témája pedig a kora-bizánci szerző, Ióannész Lüdosz zsarnokképe, ahogyan az a római állam hivatalairól szóló munkájában megjelenik. Lüdosz Iustinianus uralkodása alatt élt és magas rangú hivatalnokként dolgozott a fővárosban. Bár művében a császár lojális alattvalójának igyekszik mutatkozni – hiszen egzisztenciálisan teljesen a császári kegytől függött – mégis egyértelművé válik, hogy a köztársaságot tartotta kormányzati formaként a legtöbbre, bár az ő számára ez már nem a római köztársaságkor demokratikus elemeket tartalmazó államrendjét jelentette, hanem a kormányzati intézményeket, amelyeket mai szóval minisztériumnak neveznénk, kívánta volna szabadnak látni a császár a törvényeket is könnyedén felülíró túlhatalmától.
Tóth Anna Judit
(Régi Nyomtatványok Tára)
Kapcsolódó blogbejegyzésünk:
Történelemformáló jóslatok. Symposium Peregrinum 2024 – konferenciabeszámoló
