2024. június 11 és 14 között az olaszországi Santa Maria Capua Veterében rendezték meg a 2024-es Symposium Peregrinum konferenciát History Changing Prophecies (Történelemformáló jóslatok) címmel. A konferencia rendezői a Brandeis University, Boston, az Università degli Studi della Campania Luigi Vanvitelli és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem voltak.
A sok éve rendszeresen megrendezett vándorkonferencia témái a klasszikus antikvitás vallástörténetének egy-egy, az európai művelődést máig ható érvénnyel meghatározó kérdése köré épülnek fel, a helyszínt pedig olyan kisebb, ám kulturális értékekben gazdag városok biztosítják Olaszországban vagy Magyarországon, amelyek lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy inspiráló környezetben, a nagyvárosokból elvonulva oszthassák meg egymással kutatási eredményeiket.
A 2024-es konferencia előadásai a jóslatok szerepét vizsgálták a mediterrán régió történelmében. Legyen szó akár az istenek intézményesült keretek között működő jósdáiról vagy magánszemélyek, politikusok égi üzenetnek tartott álmairól, a jóslatok gyakran alapvető mértékben befolyásolták Európa történelmét. Az ókoriak számára a jósisten első sorban Apollón volt, akinek delphoi jósdájában egy transzba esett jósnő, a Pythia válaszolt a hozzá fordulók kérdéseire. Hasonló jósdák léteztek a görög kultúrájú Dél-Itáliában is. Apollón jóslatai alapvetően formálták az államok és vezetőik döntéseit már a mítoszok korában is, ahogyan a valós történeti események idején is, kétértelműségükkel gyakran csak nagyobb bajba sodorva a kérdés feltevőjét. Apollón nyilatkoztatja ki Oidipusz király végzetes jövőjét, Delphoiból érkezik a biztatóan hangzó jóslat, amelynek hatására Kroiszosz király megtámadja Perzsiát, ám rá kell döbbennie, hogy a birodalom, amelynek pusztulását okozza döntésével, nem a perzsáké, hanem saját királysága. Ezzel szemben Themisztoklész helyesen értelmezi az apollóni figyelmeztetést, miszerint Athént fából ácsolt bástyák védhetik meg, és hajóflottát épít a perzsák ellen. Az ókori Rómában szinte semmilyen hivatalos ügybe nem fogtak az istenek akaratának kifürkészése nélkül: a madarak röpte, a szent csirkék étvágya vagy az áldozati állat májának deformitásai mind utalhattak az isteni tetszésre vagy éppen helytelenítésre. Apollón jósnői kerülőúton még a kereszténységben is megtalálták a maguk helyét: a hiedelem szerint ők is megjósolták Krisztus eljövetelét, így kerülhettek a Sixtusi-kápolna mennyezetére az ószövetségi próféták közé a pogány Sibyllák, azaz Apollón jós papnői. A jósdák titokzatos világa minden kor képzeletét izgalomban tartotta a maga sajátos romantikájával, mint azt Camillo Miala XIX. századi festő A jósda című festménye is tanúsítja, amely a jelen konferencia plakátjainak és meghívóinak is illusztrációjául szolgált.
Camillo Miala: A jósda, 1880. The J. Paul Getty Museum Los Angeles. A kép forrása: Google Arts & Culture
A konferencia helyszíne, Capua elsősorban Spartacus rabszolgalázadásáról ismert, de a Nápolyi-öböl közelében működött a cumae-i Sibylla is, akinek a jóslatai nagy jelentőséggel bírtak a rómaiak számára, és itt található az Avernus krátertava is, amelyet az Alvilág bejáratának hittek. A konferencia résztvevői továbbá megtekintették a környék néhány kiemelkedő jelentőségű régészeti lelőhelyét, hiszen Capuában áll Itália második legnagyobb amphitheátruma, illetve egy híres és különleges szépségű Mithras-szentély: a keleti istenség ezen kultuszhelyén a misztériumvallásban központi jelentőséggel bíró jelenetet nem szobor vagy dombormű formájában helyezték el, hanem freskóként, ám ennek ellenére épségben vészelte át az évszázadok viharait.
Capua római kori Mithras-szentélye. Fotó: A szerző
A vidéket középkori emlékek is díszítik: Capua közelében van Sant’Angelo in Formis apátságának XI. századi temploma, amelynek egész belső terét korabeli freskók ékítik.
Sant’Angelo in Formis apátságának XI. századi temploma. Fotó: A szerző
A konferencián előadásom címe Speaking Statues as Instruments of Politics (Beszélő szobrok mint a politika eszközei) volt. A római kor utolsó nagy keresztényüldözésére Diocletianus alatt került sor. A több fázisban, fokozatosan kibontakozó üldözés minden szakaszát egy-egy császári jóslatkérés vezette be, amelyekben az ókori jóslás minden módszere szerepet kapott: így a hagyományos béljóslás és a transzban jövendőt mondó jóspapnők mellett maguktól beszélő szobrokra is történik utalás. Előadásomban amellett érveltem, hogy a jóslatkérések motivációja nem csupán politikai számítás volt, hogy a jósdák tekintélyét a politikai manipuláció eszközeként használják a lakosság irányában, hanem a politikai elit azon félelme, hogy a keresztények jelenléte csakugyan veszélyeztetheti a politeista istenekkel való szakrális kommunikációt.
Tóth Anna Judit Speaking Statues as Instruments of Politics (Beszélő szobrok mint a politika eszközei) című előadása a Campaniai Egyetemem megrendezett Symposium Peregrinum 2024 című konferencián
Tóth Anna Judit (Régi Nyomtatványok Tára)
