2023. szeptember 11-én rendezte meg a Magyarságkutató Intézet „Pray300” – Pray György és a jezsuita történetírás című konferenciáját a kiváló jezsuita történetíró születésének háromszázadik évfordulójának alkalmából.
A „Pray300” – Pray György és a jezsuita történetírás című konferencia plakátja és programja
Kásler Miklós főigazgató köszöntő beszéde után az első szekció előadásai Pray történetírói és költői munkásságával foglalkoztak: Rábai Krisztina egy Pray György munkásságának feltárására irányuló nemzetközi projekt tervezetét vázolta fel. Fehér Bence a jezsuita szerzőknek a székely rovásírással kapcsolatos szkeptikus álláspontját elemezte a jezsuiták és a piarista rend közötti rivalizálás kontextusában. Szörényi László Praynak a Krím történetéről írt kiseposzát vizsgálta. Tóth Sándor Máté előadásának tárgya a Pray Taurunum című kiseposzában szerepeltetett hadvezérek alakja volt. Tüskés Gábor Timon Sámuel a tokaji borról írott epigrammáiról tartott előadást, Tóth Sándor Attila Timon életművét mutatta be. Restás Attila azt elemezte, hogy az Erdélyi Fejedelemség 1657 és 1662 közötti válságos évei hogyan jelennek meg a jezsuita történetíróknál.
Kéri Borgia Ferenc: a magyar bizantinológia kezdetei című előadásomban Kéri Borgia Ferenc (Kenézlő, 1702. október 10. – Nagyszombat, 1768. december 1.) bizantinológiai művének forráshasználatát vizsgáltam. Kéri a 18. századi magyar jezsuita tudományosság egyik legszínesebb alakja: csillagász, matematikus, fizikus és történész, aki távcsőkészítőként nem csupán felszerelte az első, modern hazai obszervatóriumot, hanem fémtüköröntvényeivel nemzetközi hírnévre is szert tett. Történetíróként főműve bizánci történeti összefoglalója. A mű több, különböző formátumú és kötetszámú változatban jelent meg, részben eltérő – több kötetben Epitome historiae Byzantinae, egy kötetben Imperatores orientis – címmel. Ez utóbbit rézmetszetek díszítik. Bár máig ez az egyetlen, Bizánc teljes történetét bemutató, Magyarországon készült szakmunka, de a kutatás eddig elhanyagolta. Előadásomban Kéri Borgia Ferenc forráshasználatát elemeztem. A tudós több mint száz görög és latin szerző alapján dolgozott. A kutatás jelenlegi fázisában a cél a használt szövegkiadások azonosítása volt, és annak megállapítása, hogy Kéri milyen módszertant követett a források feldolgozásában.
Hursán Szabolcs (MKI) azt vizsgálta, hogy milyen mértékben vannak jelen a Batthányiak könyvtáraiban a jezsuita történetírók művei. Vitekné Dr. Balogh Piroska (ELTE) Horányi Elek és Szerdahelyi György Alajos a jezsuiták szerepéről folytatott vitáját elemezte. Szabados György előadásának tárgya Pray György és Katona István nézetkülönbsége volt az első magyar fejedelem személyét illetően. Pap Levente a 18. századi történetírás kezdeteivel foglalkozott Lakatos István és Bzenszky Rudolf munkáin keresztül. Borián Elréd a készülő Faludi Ferenc kritikai kiadásáról osztotta meg gondolatait. Varsányi Orsolya a kora középkori Theodore Abu Qurra munkásságát vizsgálta, mint a jezsuiták egy fontos, az iszlámra vonatkozó forrását.
Tóth Anna Judit (Régi Nyomtatványok Tára)
