Mozart és a magyarok. Második rész

2021. október 01. 06:00 - nemzetikonyvtar

A Varázsfuvola című opera ősbemutatójának 230. évfordulója alkalmából

A Varázsfuvolát Csokonai Vitéz Mihály és Verseghy Ferenc is lefordította, illetve részleteket fordított belőle. Verseghy szatirikus eposzában, a nyomtatásban is megjelent Rikóti Mátyásban (1804) is szerepel a Varázsfuvola.

12_verseghy_cim1_20210819_122821_opti.jpg

[Verseghy Ferenc]: Rikóti Mátyás. [Eggy nyájas költemény], [ill.]: Binder, Pest, Kiss, 1804. – Törzsgyűjtemény

XI. Dal.

„Öszve gyűlvén tehát mind a nagy szálára,
s a kar reá kezdvén a ritornellára,
felkészül Birgita emez áriára,
mellyet Motzárt szerzett Pamína számára:

   »Tünnyetek ti bús szívemnek
      áltató reménnyei!
   Nékem többé hű tüzemnek
      meg nem térnek kéjjei.
   Ah! teérted folydogálnak,
      jó Tamíno! e könyek,
   még keservim a halálnak
      hüs sírjába döntenek.«

Tapsoltak mindnyájan az Énekesnének,
ki hajlékony hangját csudálván mellyének,
ki érzékenységét kifejezésének,
ki meg pontosságán üdő-mértékének.

Víg ingerlésére a házi Gazdának,
neki estek sokan a bölcs Poétának,
hogy ő is kövesse nyomát Birgitának,
eldallása által eggy szép áriának.

A Kapitány magát nem soká kérette,
s mivel Madarásszát Motzártnak szerette,
ezt magyar dalokban imígy hímezgette,
a síp-pasást pedig közbe fütyülgette:

   »Madárfogásból élek én,
      s örömmel végzem tisztemet.
   Jól ösmer engem minden vén,
      s a gyermek hordgya híremet.
   Tőrt vetni, csalni jól tudok,
      s nem rosszul fúvom sípomot:
   azért a czifra tollasok
      el nem kerűlik markomot.

   Madárfogásbúl élek én,
      s örömmel végzem tisztemet.
   Jól ösmer engem minden vén,
      s a gyermek hordgya híremet.
   Csak volna ollyas eszközöm,
      melly fogni tudna lyányokot!
   Naponkint eggy nagy börtönyöm
      elnyelne száz illy foglyokot.«

[Ezt követi Papageno és Tamina párosa.]

De mintha egyszerre végezné habzását,
felkiált a karhoz: Sarastro áldását!
s a hang-eszközöknek hallván jeladását,
így kezdi bassusban kies dalolását:

   »Világnak Alkotója! szállítsd
      e zsenge párra lelkedet,
   s homályos úttyaikban állítsd
      melléjek őrző fényedet.

   Lássák gyümölcsit magvaiknak,
   s ha végét érik napjaiknak,
      jutalmazd jámbor szíveket,
      vedd fel kebledbe lelkeket!«

Verseghy Ferenc: Rikóti Mátyás. Részlet – Magyar Elektronikus Könyvtár

A szatirikus eposzba sehogyan sem illeszkedő részek a költő kéziratában maradtak ránk, az úgynevezett Uránia-kéziratban. Verseghy az eredeti szövegkörnyezetéből kiragadott betétekből tehát csak négy verset tudott beilleszteni művébe. A kötet végén mind a négyet kottával is közli.

Verseghy összesen kilenc darabot fordított le, a mű címét Bájsípnak fordította. Sarastro nevezetes áriája külön kéziratban maradt ránk:

66. Sarastro és a’ Kar.

O Izis és Oziris! szállyon
   e’ zsenge párra lelketek,
’s veszéllyeikben el ne vállyon
   mellőllök őrző fényetek!
Lássák gyümölcsit próbáiknak
’s ha végét érik napjaiknak,
   jutalmazzátok sziveket,
   vegyétek mennybe lelkeket.

Világnak Alkotója szállitsd
   e’ szenvedőkre fényedet
’s keserves inségekben állítsd
   melléjek őrző lelkedet.
Lássák gyümölcsit lánczaiknak
’s ha végét érik napjaiknak,
   jutalmazd súlyos senyveket,
   vedd fel kebledbe lelkeket.

[…]

69. Sarastro.

E’ szenteltt rejtekekben
   a’ bosszú nem lakik;
’s a’ bűnös szent ösvényre
   csak keggyel vonzatik.
Baráttya’ karjánn járja itt
a’ jobb országnak úttyait.

E’ szentelt kőmüvekben,
   hol minden szív szeret,
's kezet nyujt ellenének,
   árúló nem lehet.
Kit e’ hely meg nem érdekel,
az emberdíszt nem érdemel.

Verseghy Ferenc összes költeménye – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Sarastrónak ezt az énekszámát Verseghy az eredeti német szöveggel külön is lekottázta. A kottalap a könyvtárunk Kézirattárában található.

14_verseghy_sarastro1_oct_hung_1488_306_opti.jpgVerseghy Ferenc kézírásos kottamásolata. „Sarastro, in der Zauberflöte die XIII.” Jelzet: Oct. Hung. 1488. fol. 306. – Kézirattár

Kevésbé köztudott azonban, hogy – nyilvánvalóan véletlenül, épp Verseghy szatirikus eposza kiadásának évében – 1804-ben Vácott megjelent a teljes librettó, méghozzá Sebestyén László remek fordításban.

Sebestyén László (?–1841) a Nógrád megyei táblabíró fordítását még az egyik bécsi sajtóorgánum is magasztalja:

sebestyen_laszlo_forditaskritika_opti.jpgAnnalen. Der Literatur und Kunst in der Oesterreichischen Staaten. IV. Jahrganges II. Band. August. Wien. Im Verlage bey Anton Doll, Gedruckt bey Anton v. Haykul. 1805., 110. – Österreichische Nationalbibliothek. Anno. Historische österreishische Zeitungen und Zeitschriften

„Ez a fordítás jobb fordításként, mint a szöveg szövegként. Sebestyén úr mindent megtett, amit még egy komoly kritikus is kérhetett volna tőle. Nagyon szeretnénk, ha gyakrabban fordítaná számunkra a német operákat és énekes játékokat magyarra, a magyarok pedig kívánatos [kedves] fordítói munkája révén azt szeretnék, ha a nyelvük énekelhető lenne a színpadon. A kiadó mindent megtett a maga részéről, hogy a kiadás külseje ugyanolyan elegáns legyen, mint a tartalma, és nem maradhat el a hasonló vállalkozásoknak sikere.”

Annalen. Der Literatur und Kunst in der Oesterreichischen Staaten. IV. Jahrganges II. Band. August. Wien. Im Verlage bey Anton Doll, Gedruckt bey Anton v. Haykul. 1805., 110. – Österreichische Nationalbibliothek. Anno. Historische österreishische Zeitungen und Zeitschriften

Az ízig-vérig soproni Artner Terézia költő, drámaíró verset is írt – igaz, német nyelven – az operáról, s külön megemlékezett Mozart haláláról is.

„Zwar erbärmlich spricht nun die Schickanedrische Seele;
Aber das leere Geschwätz trägt er so zauberisch vor,
Daß der erzürnten Vernunft zum Tro[t]z, das innig bewegte
Herz, in Wehmuth jetzt schmilzt, jetzt vor Entzücken euch hüpft.”

Die Zauberflöte und einige Compositionen von **** 1797. In. Feldblumen auf Ungarns Fluren gesammlet von Nina und Theone. Zweytes Bändchen. Jena, 1800. [112–]113. oldal. – Törzsgyűjtemény

 

17_20210827_135845_opti.jpgDie Zauberflöte und einige Compositionen von **** 1797. In. Feldblumen auf Ungarns Fluren gesammlet von Nina und Theone. Zweytes Bändchen. Jena, 1800., 112–113. oldal. – Törzsgyűjtemény

Artner Terézia soraiból érződik az akkori viszonylag gyenge német nyelvű – bécsi – librettók kritikája. A Mozart halálára 1792-ben írt verse szintén az idézett jénai kiadásban jelent meg.
Mozart a Born Ignác tiszteletére komponált Szabadkőműves kantátájának (Die Maurerfreunde, K. 471) szövegét, melynek német nyelvű eredetijét Franz Petran írta, a reformáció 300. évfordulójára emlékező soproni ünnepség alkalmából Artner Terézia erre a dallamra alkalmazott versszövegével adták elő. Az eredeti cím szerint:

Cantate
zur des Reformationsfestes am 2. Nov. 1817.
Für die evangel. Gemeine in Odenburg.
Mozart’s Maurercantate: „Sehen, wie dem starren Forscherauge” – angepaßt.

Gedichte von Therese von Artner. Erster Theil. Leipzig, 1818. 130–132.

Artner Teréziának – részben az új opera egyik vezéralakja, Gluck véleménye nyomán – határozott elképzelése van arról, milyen is legyen egy opera szövegkönyve. Szerinte a szövegnek önállóan is meg kell állnia a helyét, a drámai múzsa az „ünnep királynője”, a zene és a többi csak „vendég”. Ez a vélemény azért nem érvényes minden, amúgy remek operára sem. Nemcsak Mozart korában, de sokszor bizony később is, a zene jócskán túlszárnyalta a librettót.

„Minden oldalról panaszkodnak a jó német operák hiányára. Nem mintha hiányoznának ebből a műfajból sikeres darabok; […] De a két tehetség kombinációja létfontosságú. A zeneszerzőnek kezet kell szorítania a költővel. […]
Pedig a drámai múzsa a legkellemesebb szabadsággal mozoghat a Singspiel területén […] behívhatja nővéreit, hogy dicsőítsék diadalát, csak ő maradjon mindig az ünnep királynője; és senki sem vitathatja el az első helyet tőle, aki meghívta a többieket vendégségbe, és célja az elme elfoglalása, míg a többiek csak az érzékekkel foglalkoznak.”

Theone [Artner, Therese]: Előszó [Vorrede]. Ford. A szerző. In. Neuere Gedichte, Tübingen, J. G. Cotta, 1806. [VI–IX. oldal. – Törzsgyűjtemény

A Varázsfuvola előadásai a magyar színpadművészet történetében is fontos szerepet töltenek be. A kismartoni Esterházyak házi díszlet- és jelmeztervezője, Carl Maurer (1762/63–1844) gyönyörű díszletterveket – vázlatokat – készített a műhöz, igaz akkor már Pozsonyban működött, feltehetőleg az Erdődy család szolgálatában, s a pozsonyi színház 1825-ös bemutatójához készítette a kisebb részben a Széchényi-könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárában lévő terveket. (A többi terve, vázlata Alsókubinban a Csaplovics-könyvtárban – Dolný Kubín Čaplovičova knižnica – található.)
Maurer 1802-től Kismartonban részben díszletfestő, közben már átmenetileg 1810 decemberétől 1812 márciusáig a pozsonyi színház inspektora volt, majd ezt követően ismét Kismartonban dolgozott, ahonnan az év végén végleg elbocsátották. Folyamatos működése Pozsonyban 1825–1843-ig tartott.
Egy fennmaradt jegyzéke szerint Kismartonban már 1804-ben tervezték a Varázsfuvola bemutatóját. Lehetséges tehát, hogy a pozsonyi tervek részben egy korábbi változathoz is készültek.
A Színháztörténeti és Zeneműtárunkban őrzött mindhárom díszletterv, illetve egy oszlopfőtanulmány 1825-ben keletkezett, Pozsonyban, ahol 1825. május 17-én mutatták be a Varázsfuvolát:

Összeállításunk végén végül a pozsonyi születésű Blaschke János (1770–1833) metszetével búcsúzunk a szabadkőműves Mozarttól és a szabadkőműves Born Ignáctól, valamint a „főszereplőtől”, vagyis a Varázsfuvolától egy jellegzetes szabadkőműves jelet is magán viselő különleges kottával, melyet Johann Michael Götz adott ki 1794-ben Mannheimben.

Felhasznált irodalom:

Kis Domokos Dániel (Színháztörténeti és Zeneműtár)

Az első rész itt olvasható.

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1016704020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása