Gönczi Gebhardt Tibor plakátművészete a két világháború között. Első rész

2022. április 12. 06:00 - nemzetikonyvtar

A Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész születésének 120. évfordulójára

Gönczi Gebhardt Tibor Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész 1902. április 13-án született Budapesten. 1910-ben az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola létrehozta a mai értelemben vett tervezőgrafikai szakosztályt. Ez az időszak Budapest világvárossá válásának a kora volt, a főváros fejlődésére pedig az egész ország odafigyelt. Jelentős állami beruházásokat hajtottak végre. Ezzel egyidejűleg az 1920-as években kezdett a reklám a gazdaság és a kereskedelem önálló szakágává válni. A kereskedők, vállalkozók, gyárosok mellett szívesen foglalkoztak a reklám kérdéseivel maguk a képzőművészek is – felismerve a reklám ízlésformáló, a közvéleményt befolyásoló szerepét. Az alkalmazott grafika műfajai közül már csak méreteinél fogva is a plakát volt a legharsányabb, ez bírt az egyik legnagyobb reklámértékkel. Szakmai lapként a Magyar Grafika folyóirat már 1920 óta fennállt. 1926-ban Bortnyik Sándor és Berény Róbert visszatérése az emigrációból új hanggal, új formával és új vizualitással frissítette fel a magyar plakátművészetet. Két évvel később megalakult a Reklámélet (1928–1938) című újság, majd a kubista plakátjaival elhíresült Bortnyik elindította grafikai iskoláját, a Műhelyt.

1_kep_-reklamelet_1933_opti.jpgA Reklámélet címlapja (1933) – Törzsgyűjtemény

Az 1920-as és 1930-as években Budapesten virágzott a kereskedelmi grafika. A plakátok a fővárosban hirdetőoszlopokon kaptak helyet, amelyek elterjedése az első világháború után indult be igazán, amikor szinte minden átváltozott hirdetőoszloppá – a deszkakerítések, házfalak, tűzfalak, villamoskocsik oldalai… Ekkor, a magyar plakátművészet fénykorában bontakozott ki Gebhardt Tibor plakátművészetének első korszaka. Gebhardt az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolát elvégezve, az iparművész szakoklevél birtokában, az 1920-as évek elejétől azonnal bekapcsolódhatott a felpezsdülő grafikai életbe. Alkalmazott grafikai munkássága kiterjedt a csomagolások, dobozok, italcímkék, számolócédulák, plakátok, hirdetések, étlapok, emblémák és ex librisek tervezésére, mindezt korának igénye és stílusa szerint.

2_kep-gonczi_gebhardt_tibor_polgar_kalmanek_1920_98_81_opti.jpgPolgár Kálmánék könyve, grafikus Gebhardt Tibor (1920), Jelzet: Exl.P/410 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gebhardt Tibor jó rajztudása, vidám kedélye, humora sok megrendelőt vonzott. Tervezőgrafikusként már huszonegy éves korától több újság megbecsült munkatársa lett, a Vasárnap, Az Érdekes Ujság, a Képes Családi Lapok, a Függetlenség és a Képes Sportlap rendszeresen foglalkoztatta.
Realista plakátjai sokat elárulnak a korról; termékeket, eszközöket és szolgáltatásokat hirdetnek a jólét, az egészség, az elegancia és a kulturáltság jegyében, összességében a társadalom minden rétegéhez szólnak. Képet adnak a munkás hétköznapokról, a társasági életről, az étkezési szokásokról, a ruházkodásról, a divatról, a szabadidő eltöltéséről, az utazásról, a sporttevékenységekről. Megfigyelhető a korra jellemző technika iránti lelkesedés.
Gebhardt Tibor – bár a városban élt – a mezőgazdasági gépek szakértője, a velük végzett munka szakavatott ábrázolója lett.

„A reklámgrafika bizonyos témáiban, mint például a mezőgazdasági gépek és eszközök területe, az a plebejus jellegű, kifejezetten a vidék, illetve a városi alsóbb társadalmi rétegek alakjait megformáló, korszerű típusokat megteremtő grafika felelt meg, amit Gönczi-Gebhardt Tibor dolgozott ki meggyőző, karakteres naturalizmussal.”

Bakos Katalin: Bortnyik Sándor és a Műhely. Bortnyik Sándor tervezőgrafikai munkássága (1914–1947) és a „magyar bauhaus” (1928–1938), Budapest, L’Harmattan, Kossuth Klub, 2018, 111. – Törzsgyűjtemény

Gebhardt visszatérő ügyfelei között szerepelt a Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt., mely Kelet-Európa legnagyobb gyártelepe volt, sokféle mezőgazdasági gépet állított elő. A gyár vezetése nagy hangsúlyt helyezett termékei bemutatására, a minél szélesebb körű hírverésre, így kérte fel Gebhardtot prospektusok, plakátok alkotására. A „Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth gyártja az összes mezőgazdasági gépeket” – reklámozza egy Gebhardt-plakát 1929-ből. A mozaikos elrendezésű ábra középpontjában a gyár látképe és logója tűnik fel, ezek körül a művész plasztikusan rajzolt kis képkockákon mutatja be a mezőgazdasági termelés egyes folyamatait a szántástól és vetéstől az aratásig, a cséplésig; a darálás, őrlés, szőlőpréselés folyamatát is szemlélteti. A hatáskeltés egyik eszközeként a HSCS-gépeket – köztük traktort, ekét, boronát, vetőgépet, motoros szivattyút, cséplőgépet, szőlőprést – rendeltetési helyükön és használat közben mint az ember eszközeit ábrázolja, így gyakorolva nagyobb meggyőző erőt a célzott vásárlórétegre, a gazdákra. Szintén ezt szolgálják a magyaros jelleget hangsúlyozó emberalakok. Az erőteljes színeknek is figyelemfelkeltő szerepe van.

3_kep-pkg_1929_0180_opti.jpgHofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth gyártja az összes mezőgazdasági gépeket, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG.1929/180 – Térkép, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A legtökéletesebb cséplőgépet hirdeti egy másik reklámplakát, ezen az emberek nélküli gép áll a középpontban, a nagyságát hangsúlyozandó enyhén alulról láttatva, szintén harsány színekkel megjelenítve.

4_kep-pkg_1926_0338_opti.jpgA legtökéletesebb cséplő Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG.1926/338 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az 1930-as évekből való a „Mobiloil Arctic. Hideg motornál – könnyű indítás, meleg motornál – tökéletes kenés” feliratú plakát. A motorolajat a motor mozgó alkatrészeinek kenésére, a súrlódás csökkentésére használták. E reklámnál is megmutatkozik a grafikus humorérzéke: a képen szereplő, az Északi-sark jégtábláin ülő jegesmedve utal arra, hogy segítségével még hidegben, északi-sarki körülmények közt is jó működést biztosít a Mobiloil Arctic motorolaj.

5_kep-pkg_1934_0153_opti.jpgMobiloil Arctic, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG. 1934/153 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A századelőn, 1907-ben létrejött Shell (Royal Dutch Shell) holland–angol multinacionális olajvállalat Magyarországon 1925 óta van jelen. Az üzemanyagok mellett külön motorolajakat forgalmazott a mezőgazdasági gépek számára, mely olcsó és megbízható volt. Ezt hirdeti az alábbi traktorolajreklám.

6_kep-pkg_1929_0175_olaj_opti.jpgShell traktorolaj és petroleum olcsó és megbizható, PKG. 1929/175 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az állattartó gazdákhoz szólt a Pekk magas D-vitamin tartalmú takarmánykiegészítő reklámplakátja: „Olcsón nevel, hizlal és tenyészt mindennemű haszonállatot Pekk takarmánykiegészítővel”. A gyártó a Chinoin Rt., amely vállalat részére több, termékeiket reklámozó plakátot készített Gebhardt Tibor. Érdemes megfigyelni, hogy a művész e munkáin milyen jól kamatoztatta a Haranghy Jenő professzor oktatása nyomán elsajátított állatrajztudását, ami az állatanatómia biztos ismeretén alapult.

7_kep-pkg_1930_0125_opti.jpgOlcsón nevel, hizlal és tenyészt mindennemű haszonállatot Pekk takarmánykiegészítővel, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG.1930/125 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Térjünk át a mezőgazdaságról az ipari termékeket reklámozó plakátokra, de erre már a következő részben!

Irodalom:

Az összeállítás második része itt olvasható.

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6917778908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása