Egy aranylakodalom emléke. Harmadik rész

2022. április 28. 16:05 - nemzetikonyvtar

A Szentírás ötnyelvű, antwerpeni kiadása

Habsburg–Tescheni Frigyes királyi herceg és neje, Izabella 1928 októberében ünnepelték aranylakodalmukat. Ennek alkalmából több, igen értékes könyvet ajándékoztak a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának. Tették mindezt annak ellenére, hogy már csak egykor mesés vagyonuk töredékének voltak birtokában.
A Habsburg–Lotharingiai-ház tagjaiként az első világháborút követően javaik nagy részét elvesztették, többek között a bécsi Albertina palotában levő műgyűjteményüket is, melyet az osztrák államtól hiába igényeltek vissza. Egyetlen ország hagyta háborítatlanul birtokaikat: a Magyar Királyság. Életük hátralevő részét itt élték le, köztiszteletnek és népszerűségnek örvendve.
A nagyvonalú adomány nem csupán a köz iránti áldozatkészségükről tanúskodott, hanem egyben magyar kötödésük egyik megnyilvánulása is volt, melynek nyomán nemzeti könyvtárunk rendkívül értékes kiadványokkal gazdagodott. Sorozatunkban a hercegi pár által adományozott műveket mutatjuk be.

Az igen jelentős könyvadományt, melyről az 1929. évi igazgatói jelentés is megemlékezett, április 28-án jegyezték be a könyvtár növedéki naplójába. Az ebben felsoroltak közül a harmadik mű Plantin Kristóf nyomdájának remekműve, egyben a könyvkiadás történetének egyik legnagyobb ívű vállalkozása: az 1568 és 1573 között, Antwerpenben megjelent, ötnyelvű Szentírás.

1_cimold_opti.jpg

A Plantin Kristóf által Antwerpenben kiadott, ötnyelvű Szentírás címoldala – Régi Nyomtatványok Tára, Ant. 222, I. kötet

Plantin a koraújkori nyomdászat egyik jelentős alakja volt, akinek antwerpeni kiadóvállalata a németalföldi humanizmus egyik központjának számított. Ő nyomtatta ki többek között Justus Lipsius és Zsámboky János műveit. Ez utóbbihoz személyes barátság is fűzte. Flamand, franciaországi, valamint spanyol megrendelőknek is dolgozott, és élénk kapcsolatokat ápolt a könyvkereskedelem központjának számító Frankfurttal.
Az ötnyelvű Biblia kiadói tevékenységének egyik főműve, keletkezéstörténete szorosan összefügg életének egy válságos pillanatával. 1567 körül Németalföldön lázadás tört ki a spanyol uralom ellen, melynek nyomán Antwerpenben feszült helyzet alakult ki. A segédei és egykori üzlettársai által nyíltan vállalt protestáns nézetek miatt szorongatott helyzetbe került Plantin tisztázni próbálta magát és igyekezett hithűségéről biztosítani a hatóságokat. Ennek érdekében az Alcalá de Henaresben megjelent, négynyelvű Biblia új kiadására vállalkozott. A görög, latin és héber nyelvű szentírási szövegek nyomtatása terén ekkor már több éves tapasztalattal rendelkezett. A nagyívű terv korábban is foglalkoztatta, de a tervbe vett kiadás meghaladta anyagi lehetőségeit, ezért megvalósításához a spanyol király támogatására volt szüksége, melyet kérelmét követően el is nyert.

2_krisztus_opti.jpgKrisztus megkeresztelkedése – Régi Nyomtatványok Tára, Ant. 222, V. kötet

II. Fülöp támogatása nem pusztán a katolikus hit iránti elkötelezettségének megnyilvánulása volt. Egy új, ökumenikus szellemű Szentírás-kiadás, mely a különböző felekezetekhez tartozó alattvalók számára is elfogadható volt, hozzájárulhatott a belső villongások és hitbeli nézeteltérések okozta feszültségek csillapításához. A spanyol uralkodó németalföldi alattvalóinak jelentős része protestáns nézeteket vallott és számukra a Szentírás szövege kiemelten fontos volt, a „sola Scriptura” szellemében (a sarkalatos hittétel lényege, hogy a hit forrása egyedül a Szentírás, mely mint kinyilatkoztatott isteni szó, mindenki számára érthetőnek tekintett).
Az új kiadás előkészítésének felügyeletével a spanyol király bizalmi emberét, a keleti nyelvek kiváló szakértőjeként számon tartott bencés rendi szerzetest, Benito Ariast bízta meg, aki a humanisták példáját követve, a Montanus latinosított névalakot is használta. Arias a későbbiekben az El Escorial palota könyvtárának vezetőjeként tevékenykedett.
Antwerpenbe érkezése után több mint négy éven át éjjel-nappal dolgozott az új kiadáson és hamar elnyerte Plantin bizalmát, aki kezdetben gyanakvással viszonyult hozzá. Rövid időn belül szoros munkakapcsolat alakult ki közöttük, a kölcsönös megbecsülés jegyében. Plantin közreműködött Arias másik megbízatásában is, nevezetesen, hogy könyveket és kéziratokat vásároljon az El Escorial könyvtára számára.

3_oszov_opti.jpg

A Plantin Kristóf által Antwerpenben kiadott, ötnyelvű Szentírás első kötetének laptükre – Régi Nyomtatványok Tára, Ant. 222, I. kötet

A király megbízottjaként Arias nem egyedül végezte a szerkesztés fáradtságos feladatát. Plantin segédei közül hárman az öt nyelv mindegyikét ismerték: Plantin veje, Frans van Ravelingen, (latinosított nevén Franciscus Raphelengius) és a Le Fèvre de la Boderie testvérpár, Nicholas és Guy, további három segéd pedig a görög és latin nyelv terén volt járatos (Cornelis Kiliaan, Bernard Zelius van Nijmegen and Antoon Spitaels). A mű előkészítéséhez az Alcalá de Henaresben megjelent Szentírás-kiadás mellett több korábbi kiadást is felhasználtak, így például a Daniel Bomberg által Velencében nyomtatott héber szöveget, az Aldus Manutius kiadásában megjelent görög Szeptuagintát, és a Johann Albrecht Widmannstetter-féle kiadás szír szövegét.

4_ujszov_opti.jpg

A Plantin Kristóf által Antwerpenben kiadott, ötnyelvű Szentírás ötödik kötetének laptükre – Régi Nyomtatványok Tára, Ant. 222, V. kötet

Az első négy kötet az Ószövetséget tartalmazza. A bal oldali laptükrön párhuzamosan jelenik meg a héber szöveg és latin fordítása, a jobb oldalin a görög, mellette fordítása latinul. Az oldal alján balra az arámi szöveg, jobbra pedig ennek latin fordítása látható.
Az ötödik kötet az Újszövetség szír és görög nyelvű szövegét, valamint ezek latin fordításait adja közre, továbbá a szír szöveg héber fordítását a lap alján.
A hatodik kötetben héber és görög nyelven olvasható a teljes Szentírás, a sorok közé pedig a latin fordítás ékelt.

5_laptukor_opti.jpg

A Plantin Kristóf által Antwerpenben kiadott, ötnyelvű Szentírás hatodik kötetének laptükre – Régi Nyomtatványok Tára, Ant. 222, VI. kötet

Az utolsó két kötet szótárakat (héber–latin, görög–latin, szír–arámi) tartalmaz és nyelvtani szabályok összefoglalóit, valamint különféle ismertetőket, melyek azt a célt szolgálták, hogy az olvasók könnyebben eligazodjanak a szentírási szövegek fordításai között.
Arias számára lényeges volt, hogy az olvasók rendelkezésére bocsássa az eredeti héber szöveget és a katolikus egyház álláspontja ellenében (mely a Vulgatat, a Szentírás latin fordítását részesítette előnyben) vállalta azon meggyőződését, hogy a hívőknek maguknak kell tanulmányozni a Szentírást: az eredeti forrásokat azok eredeti nyelvén. Ezzel kiváltotta a spanyol inkvizició gyanakvását; az ellene felhozott vádak alól később felmentették.
A kötetek rézmetszetekkel illusztráltak, melyek újdonságnak számítottak, mivel a korábban megjelent Szentírás-kiadásokat fametszetekkel díszítették.
Az első kötet címoldalát a béke királyságának építészeti keretbe foglalt, jelképes ábrázolása díszíti. A metszeten Izajás könyvének sorai (11:7) elevenednek meg: „Barátságban él a tehén a medvével, a kicsinyeik is együtt pihennek; és szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör.” Felette a mű címe jelenik meg a négy nyelvet idéző, négyes ágfonatú koszorúba foglaltan. A pálmaág a hébert, a fűzfaág az arámit, az olajág a görögöt, a tölgyág pedig a latin nyelvet jelképezi (a mű címében, mely „Biblia Sacra Hebraice, Chaldaice, Graece, & Latine”, a szír nyelv nem szerepel, mivel az első többnyelvű Szentírás-kiadás, melynek megjelentetését Plantin eredetileg tervbe vette, a címben felsorolt négy nyelven adta közre a szentírási szövegeket).
A jobb oldali oszloplábazaton Plantin nyomdászjelvénye látható (körzőt tartó kéz fölött „CONSTANTIA ET LABORE” felirat), a bal oldali oszloplábazaton pedig Benito Arias impresszája (férfialak felett EYPHKA felirat jelenik meg, a heurékát kiáltó Arkhimédeszre utalva).

6_regia_opti.jpgA királyi jámborság allegóriája – Régi Nyomtatványok Tára, Ant. 222, I. kötet

A következő lapon a királyi jámborság (pietas regia) allegóriája látható, mely többszörösen összetett képi üzenet hordozója. Középen egy allegorikus nőalak jelenik meg, baljában nyitott könyvet tart, jobbjában pedig II. Fülöp címerpajzsát. Mellette jobbra AUT GLADIO (vagy karddal) feliratú talapzaton kardot tartó kéz, a balra levőn pedig AUT VERBO (vagy szóval) felirat olvasható, felette jogart tartó kéz. Feje fölött babérkoszorút és pálmaágat tartó angyal lebeg. A bal szélen a harci győzelem jelképeiként pálmaágnyalábban csúcsosodó trófeadíszek jelennek meg, a jobb szélen pedig a békére utaló olajágköteg, alatta a különböző művészeti ágak fatörzsre aggatott jelképei és különféle eszközök. A kép eszmei üzenete: háborúban a király karddal, békében pedig szóval lép fel a hit védelmében. A középen álló talapzaton olvasható két felirat párhuzamot von II. Fülöp és Jósiás (Jozija) között, aki Juda királyaként lerombolta a bálványoknak emelt szentélyeket és helyreállította Salamon templomát.

7_terkep_opti.jpg

Benedictus Arias Montanus: Világtérkép – Régi Nyomtatványok Tára, Ant. 222, VIII. kötet

Nem csupán a rézmetszetű illusztrációk által volt újszerű a kiadás, hanem a nyolcadik kötetbe foglalt térképeknek köszönhetően is. Korábban ezek kizárólag protestáns bibliákra voltak jellemzőek. A kötetben Kánaán és Izrael földjének ábrázolása mellett egy világtérkép is szerepel, mellyel Benito Arias a Föld özönvíz utáni benépesítését kívánta szemléltetni. Ezen az újvilági őslakosok az ószövetségi Jektán fiának, Ofírnak leszármazottaiként jelöltek.
A térkép egyik érdekes részlete a déli féltekén, a hullámok között felsejlő sziget, melyet később sokan Ausztrália első ábrázolásának vélték, a mű kiadásakor azonban ez még ismeretlen földrész volt az európaiak számára.
A Spanyolországba történő szállítás során bekövetkezett hajótörésben a kötetek jelentős része odaveszett. A fennmaradt példányok ma könyvritkaságnak számítanak, főként a teljes kötetszámúak.
Az Országos Széchényi Könyvtár jogelődjének ajándékozott kötetek címoldalának felső szélén olvasható kéziratos bejegyzés alapján tudható, hogy a Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg és neje, Izabella főhercegasszony tulajdonát képező példány 1599-ben az antwerpeni jezsuiták birtokában volt.
A főhercegi pár nagylelkű adománya nyomán Plantin remekművének összes kötete, hiánytalanul ma a nemzet könyvtárát gazdagítja.

NyA

A sorozat további részei: Első rész, Második rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7817816261

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása