Békésiné Bognár Noémi Erika összefoglalója
A HUNGARNET Egyesület az ITM és a Digitális Jólét Program együttműködésével 2022. április 20. és 22. között a járványhelyzet miatti kétéves hiátust követően személyes részvétellel rendezte meg Debrecenben a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények legrangosabb hazai számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai konferenciáját, a NETWORKSHOP 2022-t.
A konferencián nemcsak résztvevőként, hanem előadóként is részt vettem: a NETWORKSHOP 2022 Programbizottsága elfogadta a beküldött előadás-javaslatunkat (Békésiné Bognár Noémi Erika, Nagy Andor: Megújuló könyvtári statisztika: az egységes adatstruktúra és a korszerű megjelenítés kialakításának útján). Ezáltal lehetőségünk nyílt előadótársammal a 2021-es év egyik kiemelt és nagy ráfordítást igénylő feladatának bemutatására a szakmai közönség számára, amely a 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó országos könyvtárstatisztikai adatoknak az idősoros egységesítését és az adatok pontosabbá tételét, majd az adatok bemutatását célozta meg adatvizualizációs eszközök segítségével.
Megújul a könyvtári statisztika. A 2022-es Networkshop konferencián a könyvtárstatisztika megújulási folyamatának első mérföldköveiről Békésiné Bognár Noémi Erika és Nagy Andor, a Könyvtári Intézet kutató-elemzői tartottak előadást.
Rendkívül motiváló volt a szakmai közeg, és jó volt újra személyesen is találkozni a kollégákkal. A személyes jelenlét ismét lehetőséget adott a szakmai diskurzusra mind a szekciók utáni szünetekben, mind az esti állófogadáson.
A személyes jelenlét mellett a konferencia előadásai interneten is követhetők voltak és azóta is visszanézhetők, így a weboldalon lehetőségem nyílt azon előadások meghallgatására, amire programütközés miatt nem volt módom.
Inspirálók voltak számomra azok az előadások, amelyek kutatási, adatgyűjtési- és elemzési témáról szóltak, valamint azok, amelyek az üzleti intelligencia megoldásainak vagy a mesterséges intelligencia eszközeinek a munkafolyamatokba való beépítési lehetőségeit ismertették. Ebben az írásban néhány, a fent említett témaköröket feldolgozó, számomra tanulságos előadást emelek ki. Ilyen volt Sándor Ákos Adatvizualizáció a könyvtári statisztikában című előadása, amely a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára használati adatainak megjelenítési megoldásairól beszélt, amelyek döntéselőkészítő szerepet töltenek be az intézményben. Az előadás után lehetőségünk volt a Microsoft üzleti intelligencia alkalmazása, a Power BI használatával kapcsolatos intézményi tapasztalatcserére is. A másik adatvizualizációval foglalkozó előadás Zaka Ferenc Adatvagyon és adatgazdálkodás – a tanulmányi rendszer adatainak vizualizációja címmel hangzott el, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem saját fejlesztésű adatvizualizációs megoldásait szemléltette.
A mesterséges intelligencia alkalmazására érdekfeszítő példa volt Vajda Róza, Egyed-Gergely Júlia, Micsik András és szerzőtársaik Szociológia, kutatási adatok, mesterséges intelligencia: lehetőségek és tapasztalatok című előadása, amelyben társadalomtudományi területen készült kutatási interjúk gépi tárgyszavazása során összegyűlt tapasztalatokról esett szó. A tárgyszavazásra a Label Studio alkalmazást használták, majd a gold standard alapján kísérelték meg az automatikus gépi tárgyszavazást. Adatvagyon összegyűjtése, elemzése szempontjából Tarcsi Ádám, Abonyi János Balaton monitoring projekt: analitikai projekt tervezése, kutatási adathasznosítás című előadását emelem ki, amely a Balatonnal kapcsolatos adatokat kívánja egy tető alá hozni egy adatanalitikai IT-rendszerbe, hogy az adatokat még eredményesebben lehessen hasznosítani.
Nagy Andor összefoglalója
A szakmai konferenciákon való rendszeres részvétel, úgy gondolom, elengedhetetlen feltétele az egyéni szakmai fejlődésünknek. Ezeken a konferenciákon van lehetőségünk megismerkedni a szakmánk szempontjából releváns friss kutatási irányokkal, újdonságokkal, ötletekkel és szakmai-tudományos eredményekkel. A szakmai konferenciák továbbá a tudományos műhelyek megalakulását vagy új kutatási témák megfogalmazódását elősegítő kapcsolatok megteremtésének fontos helyszínei.
A Networkshop 1992 óta az egyik legrangosabb hazai konferenciává nőtte ki magát, és bár elsősorban számítógép-hálózati, informatikai konferencia (a „network” kifejezés is erre utal, a „workshop” pedig a műhelyjellegére), az, hogy évről évre nagyon sok könyvtár- és információtudományi területen dolgozó szakember tart előadást, azt mutatja, hogy mára a tudományterületünknek elválaszthatatlan eleme az informatika.
Előadótársammal, Békésiné Bognár Noémi Erikával magunk is olyan eredményekről számoltunk be a 2022-es Networkshop konferencián, amelyek jórészt az informatika területén születtek. Előadásunkban az országos könyvtári statisztika tavaly elkezdett megújítási folyamatáról számoltunk be. A munka egyik eredménye egy olyan adatvizualizációs felület létrehozása volt, amely jelentős ugrás a statisztikai adatok széles körű hasznosíthatóságának és használhatóságának javításában.
A konferencián több olyan előadással is találkoztunk, amely úgyszintén az adatok feldolgozásával és megjelenítésével foglalkozott. Ez jól példázza az adatok és az információ fontosságát, és azt, hogy a szakmánkban is komoly erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő adatvagyont képesek legyünk megfelelően kezelni és megjeleníteni.
Kifejezetten jó tapasztalat volt a konferencia során, hogy meghallgathattam egy olyan előadást is, amelyben az előadó a miénkhez nagyon hasonló munkafolyamatot mutatott be, és kiderült, ő is ugyanazokra a kérdésekre keresi a választ, mint mi. Az előadásokat követően személyesen is lehetőségünk volt az eszmecserére, amelynek során nemcsak az vált világossá számomra, hogy más is ugyanazokkal a problémákkal szembesül egy különösen nagyméretű adatvagyon feldolgozás során, mint mi, de olyan új ismereteket és ötleteket is szerezhettünk egymástól, amelyek bizonyára hozzájárulnak későbbi munkánk eredményességéhez.
Bódog András összefoglalója
A Networkshop-on – határterületként – a kezdetek óta képviselteti magát a könyvtárosszakma. Ezúttal is a határterületek önálló szekciójában – A felsőoktatás és a közgyűjtemények digitális transzformációja néven – kaptak helyet a könyvtári vonatkozású előadások.
A Szabványosítási Irodát sajnos betegség miatt a teljes létszám helyett ketten képviseltük. Előadásaink a visszajelzések alapján jól sikerültek. Az első könyvtárszakmai szekcióban a kollégák megosztották tapasztalataikat a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár mobilapplikációjának fejlesztésével kapcsolatban. A nyílt forráskódú szoftverekkel készített könyvtárapp a mindennapi könyvtárhasználatot segíti: lehet vele a katalógust és könyvajánlókat böngészni, továbbá programajánlót, illetve játékokat és virtuális sétát is kínál. Az első nap utolsó előadásaként az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjából és a SZTAKI-ból érkezett kollégák a szociológiai kutatási adatok mesterséges intelligencia (MI) támogatta könyvtári és dokumentációs megoldásaiba engedtek betekintést. Mivel a Szabványosítási Irodánál hosszú távon a tartalmi feltáró rendszerekkel is foglalkozom, ezért fontos megismerni a különböző hazai könyvtárak gyakorlatát. Nem ért meglepetésként, hogy nem találtak saját szakterületükön megfelelő mélységű tezauruszt/kontrollált szótárat a projektjük támogatására, ezért a saját igényeik kielégítésére egy német szociológiai szaktezauruszt fordítottak le, majd kezdtek el alkalmazni.
Másnap a könyvtári fronton kiemelkedően üdítő előadást hallhattunk a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár informatikusától, Héjja Balázstól. Témája a közelmúltban elindított könyvtári webshopjuk bemutatása volt, ám nem is a téma emelte ki igazán – az egyébként egyenletesen jó minőségű – előadások sorából, hanem az előadó magával ragadó lazasága és őszintesége. A webshop „összedobása” informatikailag nem okozott nagy kihívást, rengeteg bevált webáruházsablon közül lehet választani. A bonyodalmakat a hétköznapi működés során tapasztalt akadályok képezték: a ráérős számlázás és csomagküldés megszokottsága, a fenntartótól való függés bürokratikus akadályai és talán a legkomolyabb kihívás volt az OTP Simple Play elektronikus fizetőrendszer bevezetésének kálváriája. A mindennapokban jelentkező gondok megoldásának tabuk nélküli könnyed prezentálása véleményem szerint a legjobb módja a könyvtárszakmai tapasztalatcserének, ahol a munkatársak őszintén, kollegiális, sőt baráti légkörben „szakmázhatnak”.
Kalcsó Gyula (OSZK-DBK) előadásával a szekció programja már (kis kitérővel a hosszú távú megőrzés módszertani hátterével) kezdett áttérni a Networkshopon tavaly debütált digitális bölcsészet területére. A szakterület tulajdonképpen a klasszikus bölcsészeti kutatások korszerű informatikai eszközökkel történő támogatását, a digitalizációban és a természetes nyelvű feldolgozó algoritmusokban, illetve egyéb hálózati és MI-megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázását foglalja magában. A Petőfi Irodalmi Múzeumból a nemzeti könyvtárba „költözött” Digitális Bölcsészeti Központ előadói (Kalcsó Gyula, Szűcs Kata, Varga Emese, Makkai Csilla, Mihályi Eszter) kitettek magukért, remek előadásokkal prezentálták aktuális projektjeiket. A közgyűjteményi konferenciaszekció tetemes részét uraló digitális bölcsészet blokk hívószava a Transkribus kézírásfelismerő szoftver volt. Az előadók többsége, legyen szó az OSZK-DBK-ról, az ELTE-BTK-n belül működő Digitális Bölcsészeti Tanszékről vagy éppen a Magyar Nemzeti Levéltárról, valamilyen szinten felhasználta ezt a korlátozottan ingyenes eszközt irodalomtörténeti, nyelvészeti és történeti kéziratos források elemzéséhez. A kézírásfelismerés mellett a kutatási adatok, szövegkorpuszok, tanulmányok megosztására szolgáló digitális platformok és adatbázisok bemutatásai képezték az előadások témáját.
A Networkshop persze nem lehet visszatérő előadók és témák nélkül. Az OSZK digitalizáló központjának aktualitásait Mészáros Tamás, a webarchiválásét Németh Márton ismertette a tőlük megszokott minőségben. Mellettük említésre méltó még a Tószegi Zsuzsanna elnökölte, szerzői joggal kapcsolatos blokk, illetve szintén a Magyar Nemzeti Levéltárat képviselő Bánki Zsolt előadása az egységes magyar földrajzi névauthority állomány kialakításáról, amely minden bizonnyal hivatkozási alap, sőt kulcselem lesz a tárgyi feltárás hazai gyakorlatában.
Összességében elmondható, hogy a Networkshop a megszokott magas színvonalat képviselte. Az egyetlen negatívum talán az egyetemi előadótermek borzalmasan kényelmetlen székeit és szűk padsorait illeti. Rengeteg előadás futott napi 9 órában, párhuzamosan négy szekcióban, de a bármikor visszanézhető digitális közvetítésnek hála bepótolhatók a kimaradt prezentációk.
Békésiné Bognár Noémi Erika (Kutatási és Elemző Osztály)
Nagy Andor (Kutatási és Elemző Osztály)
Bódog András (Könyvtári Szabványosítási Iroda)
Sorozatunk további részei: Első rész; Második rész
