Zrednai Vitéz János (Zredna, Kőrös megye, Horvátország, 1408 körül – Esztergom, 1472. augusztus 9.) bíboros, esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja és nevelője volt. Feltételezhetően itáliai és bécsi tanulmányok után tért vissza szülőföldjére, s Zágrábban kezdte meg egyházi szolgálatát. A tanulmányaiban kitűnt Vitéz János, akinek már édesapja is a Hunyadi család szolgálatában állt, 1433 körül került a királyi irodába, ahol előbb jegyzőként, majd Luxemburgi Zsigmond, Habsburg Albert és Ulászló király, valamint Hunyadi János erdélyi vajda és kormányzó titkáraként működött. 1445-ben lett váradi püspök, s ezután jelentékenyen közreműködött az ország irányításában. Hunyadi János megbízta fiai nevelésével, akikre apjuk halála után is gondot viselt, és fontos szerepet játszott Mátyás királlyá választásában, aki kancellárjává nevezte ki. Nagyváradi udvarában nevelkedett egy darabig unokaöccse, Janus Pannonius is. 1465-ben esztergomi érsek lett. Pályája végén, 1470 táján Mátyás csehországi politikája, a háború okozta súlyos hazai adóterhek miatt megromlott viszonya a királlyal, s élére állt az ellene szőtt összeesküvésnek. Emiatt Mátyás megvonta tőle bizalmát, az esztergomi érsekség irányítását másra bízta.
Vitéz János a tudomány s a művészet bőkezű pártfogójaként saját költségén, 1465-ben Pozsonyban hazai egyetemet alapított (Academia istropolitana), amelynek tanszékeire a külföldi főiskolák nevezetesebb tudósait nyerte meg. Esztergomban palotát építtetett, kép- és könyvtárt alapított. Mátyás király Corvina könyvtárára a magyarországi előzmények közül Vitéz János könyvtára volt a legjelentősebb szellemi hatással.
„[Vitéz János] Zsigmond kancelláriáján közvetlenül ismerhette meg az itáliai kancelláriai humanizmust, de nagy hatást gyakorolhattak rá az udvarban tartózkodó tudós itáliaiak is, mindenekelőtt a híres humanista, Pier Paolo Vergerio (ca. 1369–1444). Közeli ismerősei közé tartozott Aeneas Sylvius Piccolomini (1405–1464) is, aki ekkor III. Frigyes (1415–1493) bécsi udvarában működött. Vitéz a Hunyadi család híveként pompás karriert futott be, váradi püspök majd esztergomi érsek lett. Személye számos szempontból meghatározó, mintaadó volt a magyar kulturális elit számára. Híres könyvtára igazi humanista gyűjtemény volt, ő maga filológusi, textológusi humanista tevékenységét haláláig folytatta. A Corvina könyvtár közvetlen magyarországi előzménye Vitéz János könyvtára lehetett, példaértékét tekintve is, de fizikailag is, ugyanis a legfrissebb kutatások szerint a Corvina legkorábbi rétegét, központi magját a Vitéz könyvtárából, környezetéből származó kéziratok jelentették.”
Zsupán Edina: A könyvtár története. Részlet. In: Bibliotheca Corvina Virtualis honlap
A Victorinus, későantik szerző Cicero egyik rétorikai művéhez írott kommentárját tartalmazó kódex eredetileg Vitéz János könyvtárába tartozott, a margón is az ő bejegyzései láthatók. A kódex később a Corvina könyvtárba került – Kézirattár, Cod. Lat. 370., f. 1r, részlet. A kép forrása: Bibliotheca Corvina Virtutalis honlap
„Alapvető különbség azonban Vitéz János és Hunyadi Mátyás könyvtára között, hogy jóllehet a királyi gyűjtemény is – Vitéz könyvtárához hasonlóan – humanista elveken alapult, összetételét, díszítettségét messzemenően meghatározta az uralkodói reprezentáció.”
Zsupán Edina: A könyvtár története. Részlet. In: Bibliotheca Corvina Virtualis honlap
Vitéz János művei és a róla szóló szakirodalom a Magyar Elektronikus Könyvtárban:
- Iohannes Vitéz de Zredna: Opera quae supersunt; edidit Iván Boronkai, Budapest, Akadémiai, 1980. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum 3.)
- Vitéz János levelei és politikai beszédei, [vál., szöveggond., bev. tanulmány: Boronkai Iván]; [jegyzetek: Bellus Ibolya], [ford. Bellus Ibolya, Boronkai Iván], Budapest, Szépirodalmi, 1987.
- Gerézdi Rabán: A humanista levél és szónoki beszéd: Vitéz János. In: A magyar irodalom története I. kötet. A magyar irodalom története 1600-ig, szerk.: Klaniczay Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964.
- Horváth István, Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. Újabb kutatások az esztergomi várban, Tata, Komárom M. Múz. Ig., 1986. (Tudományos füzetek / Komárom megyei múzeumi szervezet, 2–3.)
Még kapható kiadványunk:
