Keresztelő Szent János vértanúsága

2022. augusztus 29. 11:28 - nemzetikonyvtar

keresztelo_szent_janos_legenda_aurea_opti.jpg

Keresztelő Szent János. Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából

„Nyakavágó János, jámbor szegedi öregek ajkán Nyakavesztő János, az Érdy- és Lányi-kódexben Szent János nyakavágása, újabb egyházi szóhasználat szerint Szent János fővétele (Decollatio S. Johannis Baptistae): Keresztelő Szent János vértanúságának föltételezett emléknapja.”

Bálint Sándor: Augusztus 29. Részlet In: Uő: Ünnepi kalendárium 2. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából (július 1. – november 30.), Budapest, Szent István Társulat, 1977. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Keresztelő Szent János halálát az Érdy-kódex így adja elő:

„… mikoron az hóhér az temlecben ment vóna, szent János Babtista térdén állván, kezei, szemei fölemelvén, nagy hálaadással és édes szívvel, lélekkel, nagy felszóval mondá: óh én édes teremtő Istenem, teneköd ajánlom az én lelkömet. És lehajtá nyakát, mint az ártatlan bárány, és az hóhér elvágá nyakát. Óh szent halál, óh nemes mártiromság, kinek miatta sem teste, sem lelke el nem vész. Szent Dávid prófétának mondása szerént. Drágalátus Úristennek előtte az ő szentinek halálok… Temeték el kedég őtet, az ő szent tanojtványi Sebaste nevő várasban, kinek régi időben Samaria vala neve. Szent Elizeus és szent Abdias prófétáknak koporsójokban, kinek testét nagyobb részre, mint meghallók, Julianus megégettette. De az édes ujja, kivel Krisztust megmutatta vala, az Jordán vize mellett megmarada, és feje…”

Szent János nyaka vágása [Decollatio sancti Iohannis Baptistae]. Részlet. [Bálint Sándor alapján]. Érdy-kódex, 1526 körül, Jelzet: MNy 9 – Kézirattár. In: Nyelvemléktár 4–5. Régi magyar kódexek és nyomtatványok. Közzéteszi: Volf György, Budapest, Budapest, MTA Nyelvtudományi Bizottsága, 1876. v. 5. bl. 2., 294. Digitalizált változat: KlimoTheca

caravaggio_beheading_of_saint_john_the_baptist_opti.jpgCaravaggio: Keresztelő Szent János lefejezése. 1608 körül. A kép forrása: Wikipédia

„A történet fölbukkan protestáns bibliai epikánkban is. Erdéli Máté műve Az Szent János Baptistának feje vételéről való szép ének (1560) Nyilván a későbbi barokk századokban sem ismeretlen, bár dokumentumokat a kutatás hiányossága miatt nehezen tudnánk idézni. Utalunk azonban a lőcsei kollégium ifjúságától 1691-ben előadott jezsuita iskoladrámára: Vox abbreviata sive S. Joannes Baptista iussu Herodis regis capite munitra. Azaz: Rövidre fogott szó, vagyis Herodes király parancsára Keresztelő Szent János fővétele."

Bálint Sándor: Augusztus 29. Részlet In: Uő: Ünnepi kalendárium 2. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából (július 1. – november 30.), Budapest, Szent István Társulat, 1977. – Magyar Elektronikus Könyvtár

„Ottan leány atyjához béindúla,
Atyja előtt szígyentelen megálla,
Keskeny derekával nagy térdet sújta,
Anyja tanácsából néki így szóla:

»Baptistának atyám egy tálacskában,
Adjad az ű fejét fogadásodban!«
Király hallá, szomorodék magában,
Hogy ferteznék Baptista halálában.

Az fűfű népekre király tekinte,
Erős esküését hogy meg ne szegné,
Hogy fejét vennék, hóhérnak izene,
Tömlöczből szent Jánost hóhér kihozá.

Nagy két élű torit előhozatá,
Keresztelő Jánost térdre állata,
Hiveliből hóhér tőrit kirántá,
Nyakát vélle szent Jánosnak elcsapá.

Fejét derekátul így elválasztá,
Üstökét ragadá, tálban hagyítá,
Király leányának el-béiktatá,
Leány az ű anyjának bémutatá.

Fejét király Jánosnak így véteté,
Egy leánnak tánczáért így elveszté,
Az nagy jámbort szent Istenhez bocsátá,
Jánosnak király fejét így véteté.

Ily embernek kár egy leányért veszni,
Egy kicsény szökellésért fejét venni,
Nagy sok jámbornak torkát megmetszeni,
Lelki élő kenyértül megmenteni.”

Erdéli Máté: Az Szent János Baptistának feje vételéről való szép ének, 1560. Részlet. In: Régi magyar költők tára. Hetedik kötet. XVI. századbeli magyar költők művet. Hatodik kötet. 1560–1566, közreadó Szilády Áron, [Budapest], MTA, 1912, 6–7. – Magyar Elektronikus Könyvtár

tiziano_salome_opti.jpg

Tiziano: Salome, 1515 körül. Doria Pamphilj Gallery, Róma. A kép forrása: Wikipédia

„Keresztelő Szent János fővételéről régente augusztus 29-én emlékezett meg a katolikus egyház. Az ünnep neve régiesen Nyakavágó vagy Nyakavesztő János, Szent János nyakavágása, latinul Decollatio S. Johannis Baptistae. Az ünnephez »nyakazásos« hiedelmek tapadtak. A vértanú levágott fejét kifaragták és tálra helyezték, vagy tálra festették. E kegytárgyat fejfájás gyógyítására vélték alkalmatosnak. A fejfájósok általában Keresztelő János és más lenyakazottak közbenjárását kérték. Az ország különböző részein illő módon úgy tartották, hogy e napon nem jó dolog szabni, vágni. Egyik helyen nem ettek semmi olyant, aminek feje van, mondjuk, káposztát, másutt viszont épp ez volt az előírt étek (gyümölcsféle, mindenekelőtt dinnye.) Tragikomikusan hangzik, de a káposztafejek növekedéséért épp hozzá és az ugyancsak lefejezett Bertalanhoz imádkoztak.
Keresztelő János fővételének gyászos magyar vonatkozása is van. Ez a nap jelzi a naptárban a középkori magyar állam bukását: 1521. augusztus 29-én foglalta el a török az ország kapuját, Nándorfehérvárt, 1526. augusztus 29-e a megsemmisítő mohácsi csatavesztés dátuma, 1541. augusztus 29-én került az ország fővárosa, Buda is a török hatalmába majd 150 esztendőre. Az egybeeséseket már a kortársak is baljós jelnek tekintették, az utókor pedig éppen ezért mély gyászban ülte meg e napot (a mohácsi csatavesztést a nap liturgiájába a római egyház is beépítette). Az egybeesések tényleg meglepőek, de vegyük figyelembe, hogy a magyar–török háborúk idején a hadivállalkozások csúcsideje augusztus végére esett; a töröknek, ha az őszi esőzések előtt haza akart térni, ekkorra már ki kellett csikarnia a döntést. Az sem kizárt azonban, hogy Szulejmán szándékosan választotta a fejvesztett szent keresztényekre nézve baljós emléknapját stratégiailag döntő csaták megvívásának időpontjául. Hiszen hadjáratait is mindig ugyanaznap, birodalma egykori, keresztény patrónusának, Szent Györgynek a neve napján indította Magyarország ellen.”

Jankovics Marcell: Nyakavágta szentek. In: Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. Részlet – Magyar Elektronikus Könyvtár

gruber_sztjanos_opti.jpg

Johann Erhard Gruber: Keresztelő Szent János a börtönben, 1700 Falfestmény Egykori jezsuita templom, Nagyszombat. A kép forrása: Képzőművészet Magyarországon

„Négy hónappal később, 1526. augusztus 29-én, Keresztelő Szent János fejevételének napján délután a mohácsi síkon másfél órányi hősi küzdelemben elvérzik Magyarország. A király halott, halottak az országnagyok, lekaszabolt vitézek holttetemeinek ezrei borítják a vértől lucskos csatateret. Tomori Pál levágott fejét lándzsavégre tűzi a török, s győzelemittasan körbehordozza táborában. Szulejmán néhány napig várakozik, majd elindul Budára. Útjában az ország: fölégeti.”

1526. augusztus 29. Szigethy Gábor előszava. Részlet. In: Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról, [ford. Kardos Tibor], [előszó, jegyzetek: Szigethy Gábor, Budapest, Magvető, 1983. – Magyar Elektronikus Könyvtár

strauss_salome_operahaz_opti.jpgStrauss Richárd „Salome”-je az Operaházban. Balogh Rudolf fölvétele. Salome (Dömötör Ilona) a fátyol-tánc után. Mögötte Herodes (Gábor) és Herodiás (Fodorné). In: Vasárnapi Ujság, 59. évf. 51. sz., 1912. december 22. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

„Illatos füstöt ont a thujafa
És balzsamát árasztja Gileád,
Zokog az üstdob s tuba panasza,
Lágy fény kúszik a mennyezeten át.

Nagy négere vállán pihen feje
– Künn hozsannát kiált a csőcselék –
A bíborkárpit megremeg bele
S ő álmatagon lehajtja fejét! –

„Új gyönyör tűzcsóvája kell nekem,
Vesszenek a régi mámorok!
János feje kell! A szép idegen!

Érette dalolok és táncolok.
Arany tálon, úgy hozzátok nekem!”
Jön a fej. S vér és vér a szőnyegen!”

Juhász Gyula: Salome. In: Juhász Gyula összes versei – Magyar Elektronikus Könyvtár

Mann Jolán, szerk. (Főigazgatói Kabinet)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2617918731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása