„Mert mint a hófehér galamb, jövél a bűnös földre”

2022. szeptember 08. 06:00 - nemzetikonyvtar

Szűz Mária születése, Kisboldogasszony ünnepe

Kilenc hónappal szeplőtelen fogantatása után, vagyis szeptember 8-án ünnepli az Anyaszentegyház e különleges isteni kegyelmekben gazdag gyermek születésnapját, és a papok és szerzetesek kórusa a világi hívekkel együtt énekel bölcsőjénél szent örömmel, elragadtatással, buzgósággal, olvadó szeretettel. Ebből a bölcsőből támad a világ világossága (Joan. 8. v. 12.), az igazságnak fényes napja (Malach. 4. v. 2.), az üdvözítő Messiás, aki elveszi a világ bűneit (Joan. 1. v. 29.) és kegyelmeket oszt. Az első képen e csodálatos gyermek származását és e világra jövetelének célját szemléltető szimbólumokat láthatunk. A liliomszál szeplőtelen fogantatását és mindenkori szűzi tisztaságát jelenti. „Mint a líliom a tövisek-között, úgy az én szeretőm a leányok-között.” (Sicut lilium inter spinas, sic amica mea inter filias). Ezt mondja a Szent Lélek az Énekek énekében (Cant. 2. v. 2.), és ez a tiszta fehér liliom Szent Jeromos és az egyházatyák magyarázata szerint nem más, mint az Anyaszentegyház, illetve a Szent Lélek mátkája, a szeplőtelen Szűzanya. A kalitkába zárt madár a bűn rabságában levő lelkeket szimbolizálja, akik szabadulásának hajnalát jelzi a szent Szűz születése. A fali polcon lévő hat könyv az üdvtörténet eddigi hat évezredét jelenti, a hagyományos bibliai kronológia szerint. A kép homlokzatán a dicsőséges szent keresztet magasztaló angyalok sokaságát láthatjuk. Ez az ábrázolás a végítélet bizonyosságát jelzi. Az utolsó ítéletkor az angyalok előhozzák Krisztus keresztjét az Isten ügye végső győzelmének jeleként, bizonyságul a bűnösök ellen, és a megtért, bűneiktől megtisztult lelkek örök üdvösségének boldogító tanújeleként. A kép felirata: „Mária gyermekei különösképpen és mindenkor a szent kereszt gyermekei”. Vagyis az örök boldogság várományosai, akik számára a kereszt már nem bűnjel, hanem az üdvösség jele.

1_kep_opti_13.jpgSzűz Mária születése. Színes rézmetszet papírcsipkére ragasztva. Félix Alcan kiadása, Párizs, 19. sz. vége. A kép forrása: Holy Card Heaven blog

Szűz Mária születésének helye és ideje

Mária születésének pontos helye ismeretlen. Egyesek a Názáret közelében fekvő Sephoris városát említik, ahová a Dávid házából származó Szent Anna és Szent Joakim a kegyetlen és nagyravágyó Heródes király idejében visszahúzódott. Mások Betlehemet, a keleti ortodoxok pedig régtől fogva Jeruzsálemet, a szent várost gondolják a szent Szűz szülőhelyének. Születésének ideje a hagyományos bibliai kronológia szerint a világ teremtésétől számított 4038. esztendő.

Az ünnep eredete és rövid története

A szeplőtelen Szűz születésének ünneplése igen régi eredetű, mivel már a Krisztus születése utáni 431. esztendőben tartott efezusi zsinat konstitúciói is megemlékeznek róla. A keleti ortodox egyházban már a 7. században általános ünnep volt, de a római katolikus egyházban csak a 8. században jelent meg, és a 11. században vált általános egyházi ünneppé. Nyolcadának ünnepét a konklávéra (pápaválasztásra) összegyűlt bíborosok fogadalmaként IV. Ince pápa rendelte el 1243-ban. Az ünnep misztikus eredetéről azt írja Beauvais-i Vince francia domonkos szerzetes (Vincentius Bellovacensis: Hist. Lib. 6. cap. 66.), hogy egy szentéletű remete magányos elmélkedései közben minden esztendőben szeptember 8. előtti éjjel különös angyali énekszót hallott, ezért könyörögni kezdett az Istennek, hogy mutassa meg neki, mit jelent ez a szokatlan égi vigasság. Az Úr angyala pedig megjelenvén, ekképp szólt hozzá: az örökké áldott Szűz, aki az isteni Igét szülte, ezen a szerencsés éjszakán született e világra; mely örvendetes születést noha a földi emberek még meg nem ismerték, az angyalok mindazáltal felséges örömmel tisztelik. Ez a csodálatos jelenés aztán nyilvánosságra került, és a Boldogasszony születésének tisztelete a kereszténység között mind több helyen elterjedt.

2_kep_opti_14.jpgFalkoner György: Szent Anna Szent Joakimmal és a gyermek Szűz Máriával (1724) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, Szentképgyűjtemény 

Nagy Szent Gertrúd ájtatosságai

Nagy Szent Gertrúd (1256–1302) bencés apátnő ezen a szent ünnepen az esti zsolozsma alatt azt a kinyilatkoztatást kapta a Szűzanyától, hogy ha valaki őt ezen ünnep nyolcada (octavája) alatt annyi angyali üdvözlettel köszönti, ahány napig ő a Szent Anna méhében hordoztatott, annak része lesz abban a kimondhatatlan édességben, amellyel őt a Szentháromság egy Isten a mennyekben boldogítja. Szent Gertrúd szokása szerint ez az ünnep nyolcada alatt naponta harmincegy angyali üdvözletet jelent. Ugyancsak ő egy alkalommal százötven angyali üdvözletet ajánlott fel a Boldogasszonynak avégett, hogy a rettenetes halál óráján az irgalmas Szűzanya a segítségére jöjjön. És íme, a Krisztus ítélőszéke előtt minden szót, amit ezen ájtatosság során kimondott, arany dénár gyanánt mutatott be az ő szent Fia színe előtt a Szűzanya, a halálra vált szűz szerzetesnő vigasztalása és üdvössége érdekében. (Insinuationes divinae pietatis, seu Vita et revelationes S. Gertrudis virginis et abbatissae Ordinis S. Benedicti. A mendis quibus scatebant expurgatae studio et labore D. N. C. B. Parisiis, Apud Fredericum Leonard, 1662. 601, 608–609. Lib. IV. Cap. LIII. In festo Nativitatis gloriosae Virginis)

3_kep_opti_14.jpgSzent Anna a gyermek Szűz Máriával. Rézmetszet, 19. sz. eleje. A kép szignója: A. Mayer, valószínűleg Arminius Mayer (1798–1847) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, Szentképgyűjtemény

A szent Szűz születésének magasztalása költői képekben

Ezt az aranyló, tiszta hajnalt s angyali kisdedet aztán, mihelyt megszületett, az egek köszöntötték, a természet és a természetfölötti kegyelem önnön dajkálkodásuk alá fogadták, sőt, a természet és a kegyelem versengést tartott az ő szolgálatában való elsőbbségért. Nagy Szent Albert (1193 k.–1280) eszmefuttatása szerint tenger mellett született, hogy a veszedelmes zavarral habzó világ tengerében evezőknek vezérlő csillaga, és a hit hajótörötteinek igaz reménysége és révpartja legyen. Damaszkuszi Szent János (675 k.–749) tanítása szerint Jákob létrájához hasonlóan Szűz Mária misztikus, spirituális lajtorja (mystica scala, spiritualis scala), amely a földből eredt, és a feje az egekig emelkedett. Mert minden asszony feje a férfi, őneki viszont, mivel férfit nem ismert (Luc. 1. v. 34.), az Atyaisten volt a feje, akinek mindenható ereje és Szent Lelke által világra szülte a Fiúistent, az örök Igét. (S. Joannis Damasceni Homilia prima in nativitatem B. Virginis, pars III, in fine) Hajnalban hozatott e világra a mi szűz Kisasszonyunk: mert a Damjáni Szent Péter (1027–1072) mondása szerint (Serm. de Assumpt. Aurora Solis praevia) Mária nap-megelőző, éjet nem ismerő hajnal.

Csobán Endre Attila (Régi Nyomtatványok Tára)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8517926323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása