2022. október 6-án a Liszt Intézet – Helsinki Magyar Kulturális Központban a „Kulttuurihistoriaa pienoisgrafiikassa. Unkarin ja Suomen modernien exlibristen värikäs kuvasto” / „Kultúrtörténet a kisgrafikákon. A modern magyar és finn ex librisek sokszínű képi világa” című magyar–finn ex libris kiállításon elhangzott megnyitószöveg (magyar és finn nyelven).

A Helsinki Magyar Kulturális Központ épülete és Szabó Endre igazgató

Az Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek (2016) című modern, azaz 20–21. századi ex libriseket bemutató kötethez kapcsolódó kiállításra Magyarországon 2016-ban került sor könyvtárunkban. Az albumszerű kiadványban szereplő több mint 1000 ex librisből kb. 150 került bemutatásra a most itt, Helsinkiben is kiállított 22 tablón. Jelen tárlat kurátora a budapestihez hasonlóan a kötet szerzője, Vasné dr. Tóth Kornélia magyar művelődéstörténész, könyvtárunk tudományos munkatársa, aki több száz publikációt, köztük számos könyvet jelentetett meg az ex libris területén az utóbbi 13 évben, előadásokat tart, szerkeszti a magyar Kisgrafika folyóiratot és a témából doktorált. A Kisgrafika Barátok Köre elnökségi tagjaként számos magyarországi ex libris kiállítást szervezett, illetve nyitott meg. Bár e tárlat megnyitóján nem tudott jelen lenni, szeretetteljes üdvözlete kíséretében a következő összefoglalót küldte a kiállítás céljairól a finnországi közönségnek.

Vasné dr. Tóth Kornélia, a tárlat kurátora. A fotót készítette: Visky Ákos László

„Nagyon hálás vagyok a magyar ex libris anyag finnországi bemutatásáért, a magyar–finn kapcsolatok ilyetén ápolásáért. Röviden ismertetem a kiállítás anyagát, mely egyúttal az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtára ex libris gyűjteményébe is betekintést nyújt. A tárlat gazdag kultúrtörténeti körképet ad a 20–21. századi kisgrafikákról, azok gyűjtőiről és készítőiről.

A Helsinki Magyar Kulturális Központ ex libris tárlata az U galériában

A tablókon a grafikák alatt jelölve van a készítő grafikusok neve, de a tablók nem az alkotók, hanem az ex librisek ikonográfiája szerinti tematikus rendszerben, 14 fő csoportra bontva mutatják be a könyvjegyeket – a kiállítás alapját jelentő képes album szerkezetét követve.

Az „Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek” (2016) című kötet a finn kiállításon

Külön tablók reprezentálják a magyar történelem és irodalom, a képzőművészeti és zenei élet nagyjait és főbb eseményeit.

Fotó a kiállított magyar történelmi tablókról

A történelmi tablók a honfoglalástól az első magyar királyokon, Szent Istvánon és Lászlón át napjainkig mutatnak be vonatkozó ex libriseket, köztük Mátyás királyt, a reformkor és az 1848–49-es szabadságharc emblematikus alakjait ábrázolókat, az I. és a II. világháború sorsfordító helyszíneit, az 1956-os eseményeket, az űrkutatást szemléltetőket. Sokak előtt nem ismert, hogy a neves magyar írók-költők, a magyar történelem jeles alakjai közül számosan rendelkeztek saját ex librisszel, például Babits Mihály, Radnóti Miklós, Juhász Ferenc és Faludy György költők; Károlyi Mihály miniszterelnök és Horthy Miklós kormányzó. Több magyar híresség számára az utókor által emléket állító ex libris, hommage lap készült, ezeken gyakori a portréjuk vagy valamely alkotásuk, tevékenységük felidézése.

Magyar irodalmi tabló a kiállításról

A kronologikusan felépített történelmi, irodalmi tablók mellett számos példa akad a topografikus, Magyarország világörökségi, történelmi-nemzeti emlékhelyeit bemutató ex librisekre, melyek közt például Budapest, az esztergomi Várhegy, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, a debreceni református nagytemplom, a Hortobágy szerepel.
Az ex librisek sokszínűségét reprezentálandó néprajzi, vallási vonatkozású könyvjegyek éppúgy láthatók, mint étkezéssel, növény- és állatvilággal kapcsolatos témák vagy könyvet, címert ábrázoló ex librisek. Megjelenítést nyer a tárgyi és szellemi néprajz képi és motívumvilága: fafaragások, hímzésminták, népies életképek. Nagy számarányt képviselnek a foglalkozásjelölő ex librisek, ezek közt különösen népszerű az orvos, jogász, kovács, bányász, nyomdász, könyvtáros, pedagógus szakmákra utalás, de találhatunk a különféle hobbikra utaló könyvjegyeket is, mint a bélyeggyűjtés, a numizmatika, az ex libris gyűjtés. A vallási-egyházi vonatkozású tablók bibliai motívumokat, illetve hagiográfiai (azaz a szentek életével kapcsolatos) vonatkozásokat dolgoznak fel.
Saját kedvenceim azok a lapok, melyek ismert költőink-íróink részére készültek, például Babits Mihály, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő költője nevére szólóan Kozma Lajos építész, iparművész; Radnóti Miklós számára r grafikusművész, fametsző, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagja alkotott ex librist.

Radnóti Miklós ex librise, grafikus: Buday György, Jelzet: Exl.R/48 – OSZK, Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Rákóczi-szabadságharcot idézően nevemre készült például Kőhegyi Gyula alkotása II. Rákóczi Ferenc alakjával, de több más kortárs grafikustól (Ürmös Péter, Imets László stb.) is rendeltem a témában ex librist. Impozáns Perei Zoltán fametszetsorozata a 13 aradi vértanúról, mely Galambos Ferenc jogtanácsos-bibliográfus, jeles ex libris gyűjtő nevére szóló ex libriseken szerepel, ezekből is láthatunk példát a tárlaton, a kötet pedig a teljes sorozatot bemutatja.
Végezetül egy kis összegzés, miért fontos és miben újszerű ez a kiállítás (és az alapját jelentő Ex libris és képkultúra című könyv):

- a vizualitás eszközeivel minden korosztály, és bármilyen foglalkozású, érdeklődési körű ember számára színes betekintést ad a magyar kultúrtörténetbe;
- kevésbé ismert képi ábrázolásokon mutatja be az érdeklődők számára a magyar kultúrtörténetet, nem a megszokott képeken, iskolai tankönyvekből ismert ábrákon, grafikákon-festményeken keresztül;
- tematikailag nézve a képanyag a magyar nemzeti emlékezet része és eszköze;
- a 20–21. századi grafika jeles magyar alkotóinak (köztük Fery Antal, Diskay Lenke, Drahos István, Haranghy Jenő, Kékesi László, König Róbert, Menyhárt József, Nagy László Lázár, Sassy Attila, Stettner Béla, Várkonyi Károly, Zádor István stb.) ábrázolásvilágába, alkotói stílusába nyerhetünk betekintést; a szereplő grafikusok közt többen ma is alkotó, kortárs művészek (Havasi Tamás, Kőhegyi Gyula, Ürmös Péter, Vén Zoltán);  
- a bemutatott képanyag az ex libris készíttetők, a műgyűjtők oldaláról nézve is fontos forrás, gondoljunk csak például a kisgrafikakör egykori titkára, Réthy István, vagy a Galambos Ferenc, Semsey Andor, Soó Rezső, Lippóczy Norbert, Szíj Rezső nevére szóló ex librisekre! 

A tárlat anyagán keresztül jó elmélyedést, örömteli felfedezőutat kívánok a magyar ex librisek és a magyar kultúrtörténet világában!

Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész Budapestről, a tárlat kurátora”

Sanna Tiirikainen, a Helsinki Magyar Kulturális Központ munkatársa, a kurátori szöveg felolvasója finn nyelven

Exlibris ja kuvakulttuuri. Moderneja unkarilaisia exlibriksiä

(a megnyitószöveg finn nyelven)

Unkarin kulttuurikeskuksessa nähtävän näyttelyn unkarilainen osa perustuu vuonna 2016 Unkarissa ilmestyneeseen teokseen Exlibris ja kuvakulttuuri. Moderneja unkarilaisia exlibriksiä (Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek), joka esittelee moderneja eli 1900-2000-lukujen exlibriksiä. Kirjan ilmestymisen jälkeen Unkarin kansalliskirjastossa järjestettiin aineistosta näyttely.
Teoksen yli 1000 exlibriksestä on tässä näyttelyssä esillä noin 150 pienoisgrafiikkaa, ja näyttelyn unkarilaisen osan kuraattorina on toiminut kirjan tekijä, kulttuurihistoriantutkija tohtori Kornélia Vasné Tóth. Kornélia Tóth työskentelee Unkarin kansalliskirjatossa tutkijana tutkimusalanaan exlibris, joka oli myös hänen väitöskirjansa aihe. Kuluneen 13 vuoden aikana häneltä on ilmestynyt satoja tieteellisiä artikkeleita ja useita kirjoja, minkä lisäksi hän pitää luentoja ja toimittaa alan erikoislehteä Kisgrafika. Kornélia Tóth on Unkarin exlibrisyhdistyksen johtokunnan jäsen ja on järjestänyt ja avannut lukuisia exlibris-näyttelyitä.
Vaikka hän ei voi olla läsnä tämän näyttelyn avajaisissa henkilökohtaisesti, hän on lähettänyt seuraavat terveiset Helsingissä avautuvan näyttelyn vieraille:

„Olen hyvin kiitollinen siitä, että unkarilaisia exlibriksiä voidaan esitellä nyt myös Suomessa ja myös siitä, että suomalais-unkarilaisia kulttuurisuhteita vaalitaan myös tällä alalla. Haluaisin esitellä lyhyesti näyttelyn unkarilaisen osuuden ja sen kautta esitellä myös Unkarin kansalliskirjaston karttojen, julisteiden ja pienten painotuotteiden kokoelmaa.
Näyttely luo monipuolisen kulttuurihistoriallisen katsauksen 1900- ja 2000-luvun pienoisgrafiikkaan sekä sen keräilijöihin ja tekijöihin. Tauluissa piirrosten alla näkyvät tekijöiden nimet, mutta taulut on ryhmitelty exlibristen ikonografian mukaan 14 pääaihepiiriin noudattaen perustana olleen kirjan rakennetta. Kuvissa esitellään Unkarin historian, kirjallisuuden, kuvataiteen ja musiikin merkkihahmoja ja keskeisiä tapahtumia.
Historia-aiheiset exlibrikset kuvaavat Unkarin historiaa unkarilaisten maahantulosta ja ensimmäisistä kuninkaista, Pyhästä Tapanista ja Pyhästä Ladislauksesta lähtien aina nykypäiviin asti. Mukana on esimerkiksi suuria kuninkaita, kuten Matias Corvinus, kansallisen heräämisen aikakauden ja vuosien 1848–49 kansannousun ja vapaussodan johtohahmoja, ensimmäisen ja toisen maailmansodan kohtalokkaita taistelupaikkoja, vuoden 1956 kansannousun tapahtumia ja jopa avaruustutkimusta. Monet eivät tiedä Unkarissakaan, että lukuisilla unkarilaisilla kirjailijoilla ja runoilijoilla sekä monilla historian merkkihenkilöillä  oli oma exlibriksensä (esimerkkeinä runoilijat Mihály Babits, Miklós Radnóti, Ferenc Juhász, György Faludy, pääministeri Mihály Károlyi ja kuvernööri Miklós Horthy). Usealle tunnetulle unkarilaiselle ovat jälkipolvet omistaneet myös kunnianosoituksena oman nimikkoexlibriksen, jossa on joko kyseisen henkilön muotokuva tai jokin hänen teoksiinsa tai saavutuksiinsa liittyvä elementti.
Kronologista järjestystä noudattavien historia- ja kirjallisuusaiheisten taulujen lisäksi on nähtävissä myös topografisia, eli Unkarin maailmanperintökohteita ja historiallisia paikkoja kuvaavia exlibriksiä, esimerkkeinä Budapest, Esztergomin Linnavuori, Mohácsin taistelun muistopaikka, Debrecenin kalvinistinen suurkirkko tai Hortobágyin tasankoalue.

A kiállítás közönsége

Näyttelyyn on valikoitu myös kansatieteeseen, uskontoon, ruokakulttuuriin sekä kasvi- ja eläinkuntaan liittyviä exlibriksiä, niin kuin myös kirjoja ja vaakunoita esittäviä exlibriksiä, mikä havainnollistaa näiden kirjanomistajamerkkien monipuolisuutta. Nähtävissä on mm. aineelliseen ja henkiseen kulttuuriperintöön liittyvää kuvastoa, kuten puuveistoksia, kirjontamalleja ja kansanomaista elämää esitteleviä laatukuvia. Runsaasti on myös ammatteihin liittyviä exlibriksiä, joista suosituimipia ovat olleet lääkärin, lakimiehen, sepän, kaivosmiehen, kirjanpainajan, kirjastonhoitajan ja opettajan ammattiin viittaavat teokset, mutta joukosta löytyy myös viittauksia harrastuksiin, kuten postimerkkeilyyn tai kolikoiden ja exlibristen keräilyyn. Uskontoon ja kirkkoon liittyvissä tauluissa esiintyy raamatullisia tai pyhimysten elämään liittyviä aiheita.
Omiin suosikkeihini kuuluvat ne pienoisgrafiikat, jotka on tehty tunnetuille unkarilaisille runoilijoille ja kirjailijoille, kuten jo mainitulle 1900-luvun alun kirjallisuuselämän keskeiselle hahmolle, Mihály Babitsille luotu exlibris, jonka taiteilija oli arkkitehti-muotoilija Lajos Kozma; tai runoilija Miklós Radnótin exlibris, jonka puolestaan teki graafikko, puunkaivertaja György Buday. Itsekin olen tilannut nimelleni omia exlibriksiä useammalta nykygraafikolta: Rákóczin vapaussotaan liittyviä merkkejä olen tilannut mm. Gyula Kőhegyiltä sekä Péter Ürmösiltä ja László Imetsiltä. Näyttelyssä on nähtävissä myös merkittävälle exlibriskeräilijälle Ferenc Galambosille omistettuja ekslibrisiä, joissa esiintyy osia Zoltán Perein vaikuttavasta Aradin 13 marttyyristä kertovasta puukaiverrussarjasta.
Lopuksi lyhyt yhteenveto, miksi näyttely on tärkeä ja mikä on sen uutuusarvo. Näyttely luo katsauksen Unkarin kulttuurihistoriaan nimenomaan kuvien kautta, joten se sopii kenelle tahansa iästä, ammatista tai kiinnostuksen kohteesta riippumatta. Aihepiiriltään kyseessä oleva kuvamateriaali on osa kansallista muistia, mutta se avaa unkarilaista kulttuurihistoriaa totutusta poikkeavalla tavalla. Aineisto johdattaa 1900-2000-lukujen merkittävien graafikkojen (mm. Antal Fery, Lenke Diskay, István Drahos, Jenő Haranghy, László Kékesi, Róbert König, József Menyhárt, László Lázár Nagy, Attila Sassy, Béla Stettner, Károly Várkonyi, István Zádor jne.) kuvamaailmaan ja tyyliin. Esillä olevista taiteilijoista useat ovat aktiivisia vielä tänäkin päivänä (Tamás Havasi, Gyula Kőhegyi, Péter Ürmös, Zoltán Vén). Näyttelyn materiaali on tärkeä lähde myös exlibristen tilaajien ja keräilijöiden  näkökulmasta, joiden nimet ovat myös läsnä näissä kuvissa.
Toivotan mielenkiintoisia hetkiä ja iloisia löytöretkiä unkarilaisten exlibristen ja Unkarin kulttuurihistorian maailmassa.”

Terveisin Budapestista näyttelyn kuraattori, kulttuurihistoriantutkija tohtori Kornélia Vasné Tóth

A kiállítás plakátja (balról Kovács-Sárközi Helga a kiállításra tervezett ex librisével)

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)