Szerkesztők és szerkesztőségek a századfordulón címmel rendezett tudományos konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum. A nemzeti könyvtár alapításának 220. évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat keretében, 2022. november 30-án, három szekcióban került sor a tudományos tanácskozásra.

A Szerkesztők és szerkesztőségek a századfordulón című tudományos konferencia meghívójának címlapja

A plenáris előadást Balázs Eszter történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Intézetének munkatársa tartotta Intenzív kölcsönhatásban: sajtó és irodalom a 19‒20. század fordulóján címmel. Egy rövid historiográfiai kitekintés után, melyben sorra vette a sajtó és az irodalom kapcsolódásait vizsgáló hazai kutatásokat, a sajtó és irodalom egymásra hatását vizsgálta a 19. század végén, a 20. század elején. Szó esett az újságírás professzionalizálódásáról, az írók újságírói gyakorlatáról, az 1891-ben alapított Otthon Írók és Hírlapírók Köréről és a Budapesti Újságírók Egyesülete almanachjairól.
Ujvári Hedvig, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Kommunikáció- és Médiatudományi Intézete habilitált egyetemi docense „Az Ön iránti érzéseim soha nem változnak” – Max Nordau és Kiss József szakmai-baráti kapcsolata újságírói pályafutásuk kezdetén című előadásában egy életre szóló barátságról beszélt, különös hangsúllyal Kiss és Nordau kapcsolatának sajtótörténeti vonatkozásaira. Az előadó hosszabban foglalkozott a tizenéves Nordau Kisshez írt leveleinek hangvételével és tartalmával, majd a két pályakezdő szerkesztő tevékenységének kapcsolódási pontjaira világított rá az 1870-es évek elején az Ungarische Illustrierte Zeitung, illetve a Képes Világ kapcsán.
Könyvtárunk Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoportjának munkatársaként „A dzsinnek. A Hét saját külön ördögei” – A szerkesztő és a belső munkatársak címmel tartottam előadást, melyet Szőllősi Zsigmondnak a hetilap készítése „titkait” felfedő idézetével nyitottam. Ezután azzal a kérdéssel foglalkoztam, hogy A Hét címlapján csak rövid ideig tüntették fel a „rendes dolgozótársakat”, és a különböző hirdetések, szerkesztői üzenetek, az egyes ünnepi alkalmakra írt szövegek, valamint a későbbi visszaemlékezések segítségével is nehéz kikövetkeztetni, hogy ki és mikor számítható a belső munkatársak közé. Beszéltem a munkatársak rendkívül gyakori és változatos álnévhasználatáról, a különböző rovatokban betöltött helyükről, a szerkesztőhöz, egymáshoz és a közönséghez fűződő viszonyukról, a lapnál elfoglalt helyükről és különböző megjelen(ít)éseikről, valamint más lapoknál betöltött szerepükről is.

A második szekciót Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megbízott előadója tartotta Ambrus Zoltán írói (ál)nevei címmel. Ambrus Zoltán életműkiadásának szembetűnő vonása, hogy az író munkáit összegyűjtő tizenhat kötetes sorozat szövegei csak részben azonosak a korabeli folyóiratokban az írói névhez tartozókkal, több közülük vagy névtelenül, vagy álnév alatt lelhető fel. Ez ösztönözte az előadót arra, hogy az író szépírói-publicisztikai működéséhez kapcsolódó álnevek felkutatásával foglalkozzon. Előadásában kitért Ambrus álnévhasználata kialakulásának okaira, különös tekintettel írói indulására, A Héttel, Kiss Józseffel és Kóbor Tamással való szakmai kapcsolatára.
Bengi László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara habilitált egyetemi docense Ante portas: Kosztolányi a Nyugat előtt című előadásában Móricz újságírói s ezzel együtt írói pályakezdését vizsgálta, részletesen kitérve a Bácskai Hirlapra és a Budapesti Naplóra. Az előadás arra összpontosított, hogy Kosztolányi mint kezdő író és újságíró milyen szerepet töltött be ezeknek a lapoknak a szerkesztőségében, és az ekként végzett munka mennyiben volt számára ösztönzés és lehetőség, illetve milyen hatással volt szemléletmódjának és pályájának alakulására.

A harmadik szekció Cséve Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa Móricz Zsigmond az irodalmi nyilvánosság küszöbén című előadásával indult. Móricz is azok közé a 20. század eleji szerzők közé tartozik, akiknek pályakezdésében összefonódott az írói kísérletezés, útkeresés a megélhetésért végzett hírlapírói munkával. Az előadó azt vizsgálta, hogy Az Ujság szerkesztőségében szerzett újságírói tapasztalatok és írói próbálkozások hogyan illeszthetők a századfordulós átalakulások folyamataiba, amelyek sodra az írót a Nyugat útjára terelte. A pályakezdés már ismert tényezőinek körét újrarendezhetik a korai levelezéséből feltáruló, az írás-újságírás modellértékűnek tekinthető viszonylataiba illeszthető kezdeményezések.
Szilágyi Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi tanára Na, mi újság? Újságok és újságírók Móricz Zsigmond századfordulón játszódó regényeiben című előadásában azt vizsgálta, hogy milyen módon jelenik meg az újság Móricznak a századforduló vidéki Magyarországán játszódó regényeiben. Az előadó, miután felelevenítette Nyilas Misi felolvasását Pósalaky úrnak, számos további példát hozott különböző Móricz-művekben szereplő újságokra és újságírókra, így említette a helyi sajtó képviselőjét a Vidéki hirekben és a Kerek Ferkóban vagy az újságírói pályát mint lehetőséget a Forr a borban és a Bálban. Vizsgálta, hogy a regényekben miként érkeznek meg a világ hírei az újságokon keresztül a mozdulatlannak tűnő kisvárosokba, és hogyan formálják a helyi hírek egy közösség életét, és azt is, hogy Móricz regényei miként tekintenek vissza a századforduló Magyarországának sajtójára.
A szekció záró előadásaként Mihály Eszter, a Digitális Bölcsészeti Központ csoportvezetője az újonnan fejlesztett platform, a dHUpla – dhupla.hu (Digital Humanities Platform) működését mutatta be. A platform elsősorban digitális szövegkiadások publikálására jött létre. A korszerű felület a közgyűjteményekben őrzött legkülönbözőbb szöveges források közzétételére ad lehetőséget, s egységes kutatói környezetet jelent az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, és más humán tudományok számára. A szövegkiadások céljuknak megfelelően eltérő szintű filológiai feldolgozással, más-más megjelenítéssel, lekérdezési funkciókkal készülnek. Az előadó kiemelte, hogy a platformon elérhető úgynevezett kreatív tartalmak közül a Móricz Zsigmondhoz és Kiss Józsefhez kapcsolódó legújabb adatvizualizációk a nagyközönség számára is érdekes eredményekkel szolgálnak, ugyanakkor a kutatók számára is egészen új szempontok, stratégiák felé nyitnak meg új kapukat.

A konferencia mindhárom szekciója után élénk beszélgetés alakult ki a felmerült kérdésekről, amelyet a három szekcióelnök: Tverdota György professor emeritus, Szajbély Mihály egyetemi tanár és Buda Attila irodalomtörténész moderált.

A tudományos tanácskozás az Író, olvasó, szerkesztő a nagyvárosban című kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amely során Fábri Anna művelődéstörténésszel, Gerő András történésszel és Mészáros Zsolt irodalom- és művészettörténésszel László Ferenc beszélgetett.

Dede Franciska (Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport)