„Bármennyire kedvelem is a baráti társaságot, vadászni inkább egymagamban szeretek.” Első rész

2023. január 23. 17:36 - nemzetikonyvtar

125 éve született gróf Széchenyi Zsigmond

Négy kontinens, tizennégy könyv, felbecsülhetetlen gyűjtemény, számtalan vadászkaland. 125 éve született Széchenyi Zsigmond, hazánk ma is legnépszerűbb vadászírója. Könyvei nem csupán vadászati élmények, hanem úti beszámolók, melyekből az adott ország, nép társadalmi, földrajzi, történelmi helyzetéről is nagyon sokat megtudhat az olvasó.

Sárvár-Felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond arisztokrata családban született 1898. január 23-án. Édesapja, Széchényi Viktor, Fejér vármegye főispánja, édesanyja pedig Ledebur-Wicheln Karolina, a császári és királyi kamarás, Johann von Ledebur-Wicheln lánya. Gyermekéveit a család sárpentelei birtokán töltötte. Nagyon korán megjelent nála a vadászat szeretete. Gondolhatnánk, hogy a környezetében ez természetes, magától értetődő volt. De míg a legtöbb arisztokrata barátja, rokona számára ez inkább passziónak, közös időtöltésnek számított, Zsigmondnak ez szenvedélyévé, életcéljává vált.
Kézirattárunk őrzi Széchenyi Zsigmond hagyatékának egy részét. A családi hagyatékban található fotóalbumok pedig 1918-ig mutatják be az arisztokrata család mindennapjait képekben. Sok fotó örökíti meg Zsigát is, egészen kisgyerekkorától kezdve. Látszik ezeken a fényképeken a meghitt családi légkör, amiben nevelkedett. Követhetjük az utazásokat, vadászatokat, amelyeken a családtagok részt vettek. A Kézirattár állományában lévő családi albumok a világháborúval véget érnek, azonban megmaradtak a Zsigmond későbbi vadászatairól készült fotók is. Ezeket ma a Természettudományi Múzeum őrzi, páratlan gazdagságú vadászati szakkönyvtárával együtt.

blog_foto_1_opti.jpgCsaládi csoportkép – Kézirattár, Fond 542.

Széchényi vagy Széchenyi?

Mielőtt rátérünk Széchényi Zsigmondra, érdemes néhány szó erejéig kitérni arra, hogy miért láthatjuk a Széchényi nevet kétféleképpen is leírva. A család hivatalos névalakja a két ékezetes forma. Könyvtárunk alapítója, gróf Széchényi Ferenc, ahogy felmenői és legtöbb leszármazottja, két é-vel írta a nevét. Ferenc gróf legkisebb fia, a család leghíresebb tagja, Széchenyi István változtatott nevének írásmódján. Mivel az ő neve fémjelez szinte minden újítást a reformkorból, így ez a névalak égett be a köztudatba. István gróf fiai szintén meghagyták az édesapjuk által használt változatot, a család többi ága azonban a hivatalos alakot, a Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi nevet használta. A családi közgyűlés 1905-ben tartott ülésén mondta ki a hivatalos formát.
Ám ha bemegyünk egy könyvesboltba, antikváriumba, rákeresünk az interneten, azt fogjuk látni, hogy Széchenyi Zsigmond könyvein „helytelenül” használják a nevét, Istvánhoz hasonlóan e-vel tüntetik fel a szerzőt. Erre is van magyarázat, ugyanis a könyvkiadók István iránti tiszteletből, meg talán azért is, mert a Széchenyi névalak volt elterjedt a köztudatban, szintén így, Széchenyi formában adták ki a könyveit. Így bár ő nem Széchenyi István egyenes ági leszármazottja, mégis rajta maradt ez a névforma.

Úri passzióból hivatás

Széchenyi Zsigmond már egészen fiatalon, hatéves korától részt vett a családi, baráti társaságok által szervezett környékbeli vadászatokon. Ekkor kapta karácsonyra az első légpuskáját, amit szinte napok alatt tökéletesen megtanult használni. Korán kibontakozott szenvedélye, megszállottsága a vadászat iránt. Gyerekkorától kezdve szívesebben vett részt a vadászatokon, mint bármi más tevékenységben. Jól mutatja, hogy míg nyáron a család a Balatonnál nyaralt, ő inkább csatlakozott baráti családok vadászataihoz. Egészen korán elkezdte feljegyezni egyes vadászatok eredményeit is: vadásznaplóiban évtizedeken keresztül minden elejtett vadról megemlékezett. Ezekből a naplókból nemcsak az derül ki, milyen vadból mennyit ejtett el, hanem hogy mikor hol tartózkodott. Tanulmányait tekintve az ifjú Zsiga nem volt kimondottan szorgalmas tanuló, ezt ellensúlyozta, hogy nagyon eszes, gyors felfogású fiú volt. Sokkal jobban érdekelte a természet, az állatok világa, a vadászat, mint a geometria. Egyetemi tanulmányait is aszerint választotta meg Németországban és Angliában, hogy a zoológia és az agrártudomány terén fejlessze tudását.

blog_foto_2_opti.jpgZsigmond első elejtett kányájával 1911-ben – Kézirattár, Fond 542.

Írói vénáját is már korán bontakoztatja. 1915-ben, 17 évesen jelennek meg első írásai. Mi más lehetne az első szárnypróbálgatás, mint vadászati történetek leírása? A Vadászat és állatvilág, majd a Vadász-lap című lapok közlik őket, ekkor még csak monogrammal, nem a teljes nevével. Ezek a történetek is korához képest kifinomult stílust mutatnak, gyerekkori leveleiből, feljegyzéseiből pedig egy humorral teli, a nyelvet játékosan használó fiatalembert ismerünk meg. A kor szokásai szerint több nyelvet is bírt magas szinten. A nyelvek ismerete születésétől fogva alapélménye volt, hiszen édesanyjával németül, míg apjával magyarul beszélt. Így mindkettőt anyanyelvi szinten ismerte. Köszönhetően a francia nevelőnőnek, Mademoiselle Matild Albernek, akit a család csak Chichette-nek hívott, hamar elsajátította a francia nyelvet, majd később az angolt is. Világutazásai során remekül hasznát vette sokrétű nyelvismeretének.
A fiatal Zsigmond számára összekapcsolódik a valódi szenvedély, a vadászat annak szavakba öntésével, megörökítésével. A későbbiekben egyre pontosabb leírások, szórakoztató, időnként pedig fájdalmas, néha lírai, máskor egészen tényszerű úti élmények alkotják életművét.

Afrikai utazások – az első írói sikerek

Zsigmondot érettségi után besorozták a hetes huszárezredbe. Rövid kiképzés után 1916-ban az ukrajnai Borownóba, majd néhány hónappal később a román határhoz, Ozsdolába vezényelték őket. 1917-ben édesapja lemondott a Fejér vármegyei főispáni címről, és ő is bevonult a frontra, szintén a román határhoz, fiához közel. Bár időközben különböző helyekre kerültek, 1918-ban mindketten szerencsésen hazatértek a családi otthonba.

blog_foto_3_opti.jpgApa és fia frontszolgálaton (Széchényi Zsigmond és Széchényi Viktor) – Kézirattár, Fond 542.

A háború után német és angol egyetemeken hallgatott agrártudománnyal és zoológiával kapcsolatos kurzusokat, a családi gazdaság ügyeiben is részt vett. Eltelt szinte tíz év, mire 1927-ben érkezett az első lehetőség egy afrikai expedícióra. Almássy Lászlóval (akit a legtöbben az Angol beteg című filmből ismerhetnek) közösen szervezték meg az utat. Hatalmas élményt jelentett ez az utazás a fiatalembernek. Afrika állatvilága, a vadászatok, a táj teljesen rabul ejtette, és nem engedte szabadon egészen haláláig. Bár jól jellemzi Széchenyit, hogy mikor külföldön vadászik, mindig a hazai vadászatokat, a szarvasokat, az otthoni tájat hiányolja. Itthon viszont mindig visszavágyik, legfőképpen Afrikába.
Hazatérése után egy évvel már a következő afrikai útjára készült Károlyi István, Horthy István, Horthy Jenő és Kittenberger Kálmán Afrika-vadászok társaságában. Afrikába érkezve a társaság kettévált, Széchenyi és Károlyi Kenya felé vették az irányt. Ennek az útnak a történetét már első kiadott műve, a Csui!... örökíti meg, amely megismertette Széchenyi Zsigmond nevét a nagyközönséggel. Hazatérésük után másfél évvel később, 1930 végén jelent meg a könyv, amely pillanatok alatt sikeressé teszi a fiatal vadászt.

„Mióta elindultunk, folyton hegynek megyünk. Prüszköl, zihál, köhög a vén mozdony; néha nagyot zökkenve elakad minden látható ok nélkül, csupán azért, hogy ismét lélegzethez jusson. […] Nyakba akasztott, »lövésre kész« távcsővel bámulunk ki a ködös szürke hajnalba […] Nem sokáig nézelődünk hiába. Gyarapszik a világítás, elevenedik a vasút mente. Egyelőre még csak bizonytalan, ideoda suhanó árnyalakokat pillantunk meg, találgatjuk, vitatjuk, mi lehet? De aztán emelkedik a ködfüggöny, és felderül a trópus világhírű színjátéka, minden új jövevény felejthetetlen emléke. Hányszor olvastam róla, hányszor elgondoltam ezt az ébredést, készültem rája – és most mégis torkomon akasztja a szót!”

Széchenyi Zsigmond: Csui!... afrikai vadásznapló. 1928. okt. - 1929. ápr., Budapest, Vajna Gy. és Tsa, 1930. – Törzsgyűjtemény

Feke Eszter (Kézirattár)

Az összeállítás második része.

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6518032642

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása