A COVID-időszak után elsőként rendezte meg jelenléti formában az éves taggyűlését és konferenciáját az International Internet Preservation Consortium (IIPC) a hollandiai Hilversumban. Az eseménynek, amelynek mottója a “rugalmasság és megújulás” (resilience and renewal) volt, különös jelentőséget adott, hogy az IIPC idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Mivel az Országos Széchényi Könyvtár 2018 óta tagja a konzorciumnak, ezért az intézmény képviseletében dr. Kalcsó Gyula, a Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztályának webarchiválási csoportvezetője vett részt.
Az International Internet Preservation Consortium General Assembly & Web Archiving Conference bannere. Forrás: IIPC-honlap
A jelenléti konferencia előtt egy héttel szerveztek egy online napot azok számára, akik nem tudtak vagy nem akartak személyesen részt venni. Ennek keretében 8 szekcióban (l. itt és itt) 15 előadás kapcsán lehetett kérdéseket feltenni és vitázni. Az előadások előzetesen rögzített videók formájában felkerültek az IIPC honlapjára, és az online napon már csak a hozzászólásokra és az eszmecserére került sor. A 8 szekció igen változatos tematikát kínált, csak a legaktuálisabbak és legnagyobb érdeklődést kiváltók közül szemezgetve: volt szó a webarchívumok kutatási célú felhasználásáról, a közösségi média és a videojátékok archiválásáról, a böngészőalapú archiválásról és még sok minden másról.
Az IIPC irányítóbizottsága május 9-én ülést tartott a holland királyi könyvtárban (Koninklijke Bibliothek), ahol a konzorcium aktuális ügyeiről, és a bizottság döntési jogkörébe tartozó kérdésekről volt szó.
A május 10-én kezdődő jelenléti eseménynek a holland hang- és képarchívum (Nederlands Instituut voor Beeld en Geluid) csodálatos épülete adott otthont.
A holland hang- és képarchívum (Nederlands Instituut voor Beeld en Geluid) épülete. Forrás: IIPC-honlap
Az első napon a taggyűlésre került sor, amelyen 37 ország intézményei képviseltették magukat. A köszöntőbeszédek után az IIPC tisztségviselői beszámoltak az elmúlt egy év legfontosabb eseményeiről. Az egyes (tartalomfejlesztési, kutatási és oktatási) munkacsoportok vezetői is bemutatták a aktuális tevékenységüket. Ezután következtek a tagok éves beszámolói. A taggyűlésen a számos tagintézmény közül azok tartanak ilyet, akik az elmúlt egy évben jelentősebb eredményeket értek el, vagy olyan újításokat vezettek be, amelyek a nemzetközi közösség érdeklődésére is számot tartanak. Idén 11 beszámoló hangzott el. Az OSZK webarchívumának eredményeiről, az ott folyó munkáról és újdonságokról dr. Kalcsó Gyula tartott egy 10 perces prezentációt.
Az IIPC 2023-as taggyűlése. Forrás: IIPC-blog
Délután már nem csak a tagok számára tartották meg a fentebb már említett munkacsoportok és az eszközfejlesztési portfólió éves gyűlését. A tartalomfejlesztési munkacsoport többek között beszámolt az IIPC által kezdeményezett közös gyűjtemények (többek között az OSZK által is fejlesztetthez hasonló, az ukrán–orosz konfliktushoz kapcsolódó tematikus gyűjtemény) építéséről. A Tools Development Portfolio fő témája a böngészőalapú webarchiválás, illetőleg az ennek támogatására létrehozott eszköz, a Browsertrix fejlesztéséről szólt.
Az első nap záróeseménye egy négy előadásból álló panel volt, amely a digitális kulturális örökség megőrzéséről szólt holland és nemzetközi perspektívából. Ennek keretében volt szó egy olyan projektről, amely egy a weben már meg sem található, még az 1990-es években indult kezdeményezés, az ún. Digital City újraélesztéséről szólt. A projekt koordinátora által csak „webarcheológiainak” nevezett kezdeményezés olyan sikeres volt, hogy az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, és erről ugyancsak lehetett hallani egy előadást.
A 2023-as IIPC-taggyűlés és konferencia szervezőbizottsága. Forrás: Twitter
A május 11-én kezdődő konferenciát Eliot Higgins, a Bellingcat alapítója és jelenlegi ügyvezetője plenáris előadása nyitotta meg. A két nap párhuzamos szekciói igen gazdag programot kínáltak. A legnagyobb érdeklődés azokat az előadásokat övezte, amelyek a webarchiválás legaktuálisabb problémáival foglalkoztak. Ezek a teljesség igénye nélkül: a kutatási célú felhasználás (itt és itt), a böngészőalapú archiválás, a közöségi média archiválásának problémái. Mindezekben gyakran visszatérő téma volt a mesterséges intelligencia felhasználása, valamint a publikus adatkészletek előállítása.
A programban szerepeltek olyan előadások és panelek, amelyek az OSZK szempontjából kiemelt jelentőségűek voltak. Ilyen volt pl. a Dán Királyi Könyvtár (Det Kgl. Bibliotek) által fejlesztett SolrWayback szoftverről szóló panel. Az OSZK az eszköz első tesztelői és éles kipróbálói között volt, az archívumunk teljes szövegű kereshetőségéről jelenleg is a SolrWayback gondoskodik.
Bejelentették a jövő évi IIPC-konferencia helyszínét is (Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs). Forrás: Twitter
Ugyancsak fontos részét képezték a kétnapos programnak a workshopok. Ezekre előzetes regisztráció volt szükséges, mert gyakorlatorientált, eszközhasználattal egybekötött bemutatókat tartottak az adott témák vagy eszközök, szoftverek szakértői. A böngészőalapú archiválásról szóló workshopot azért övezte élénk érdeklődés, mert napjaink webhelyeinek a zömét azok az aratószoftverek, amelyek a tömeges, automatikus aratásra voltak kifejlesztve, nem tudják kezelni. Az új technológia azonban esélyt ad ezek kezelésére is: az emulált böngészőben végzett felhasználói műveletek imitálásával olyan tartalmakhoz is hozzá lehet férni, amelyeket korábban nem lehetett jó minőségben archiválni. Külön workshop szólt a közösségi média archiválásáról, valamint a SolrWayback kereső beüzemeléséről és használatáról. Az OSZK munkatársa a böngészőalapú archiválásról és a SolrWaybackről szóló workshopokon vett részt.
A jó hangulatú rendezvényt Marleen Stikker, a holland Waag Futurelab alapítójának és ügyvezetőjének a plenáris előadása zárta. Az előadó a fent említett Digital City egyik alapítója volt, és előadása jól példázta a webarchiválás fontosságát: a rendszeres, jó minőségű archiválás elősegítené az olyan értékes tartalmak fennmaradását, amelyek akár a világörökség részét is képezhetik.
Kalcsó Gyula (Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály)
