Az UNICEF 2017-ben kiadott egy felmérést, miszerint Magyarországon minden harmadik gyereket ért már zaklatás az interneten. Nem tudom, hogy a felmérésben mi számít már, vagy még zaklatásnak, de a számok azt mutatják, valós veszéllyel kell megbirkóznia a közösségeknek. Az online zaklatás hihetetlen mértékben és gyorsasággal szedi az áldozatait. Viharos gyorsasággal terjed mind az online, mind az offline térben a csúfolódás és a zaklatás. Nemrég mutatták be a Netflixen a szintén a témával foglalkozó Kamaszok című minisorozatot, amely felkavaró társadalmi képet mutat a fiatalok életéről. A film alátámasztja, hogy ez nemcsak magyar probléma.
És itt állunk szülőként, sokkolva, félve, reménykedve, hogy velünk ez nem történik meg (sem áldozati, sem elkövetői oldalról). Hiszen a filmben bemutatott család is általános értelemben véve „normális” volt. Mit tehetünk, hogy ez ne történjen meg? Az Al korában egyre jobban érezzük, aki eddig nem turbózta fel tudását a digitális tudás és kultúra terén, az nagy lemaradásba kerülhet az élet számos területén, így a gyereknevelésben is.
Jantek Gyöngyvér: Pisztrángok, szevasztok! Történetek az offline és online biztonságért, ill.: Orosz Judit, Budapest, Wonderland, 2025. Borító – Törzsgyűjtemény
Természetesen szülőként törekedni kell, hogy ezt a hátrányt csökkentsük, és a technikai kütyük használatában a szükséges óvintézkedéseket megtegyük (erre az internetről is beszerezhető kellő és jó információ). Hiszem és remélem, hogy az eddig jól működő nevelési fogások, mint a meseolvasás, beszélgetés, közös vacsora még továbbra is versenyképesek. Legfőképpen az esti olvasás erejében bízok, ezért keresgélni kezdtem az interneten ilyen témával foglalkozó gyerekeknek szóló mesét, regényt stb. Az „irodalomterápiát” a megfelelő könyv kiválasztásával kezdtem.
Így találkoztam Jantek Gyöngyvér: Pisztrángok, szevasztok című könyvével. Először a tetszetős külalak miatt kívánkozott kézbe a könyv, melybe belelapozva a szép illusztráció, a kép és a szöveg megfelelő aránya, a betűfokozat és betűtípus is vonzotta a figyelmemet. A lapok vastagsága is alkalmasak arra, hogy a könyvet többször újra olvassuk. Félek, szükséges is többször elolvasnunk.
A következő, ami megragadott, az volt, hogy minden egyes történet után vannak „feldolgozós” feladatok, valamint – számomra a legnagyobb segítség – beszélgetést indító kérdések.
„– Folytasd csak, figyelek rád! Mi történt néhány hónapja?
– Igazából nem tudom. A többiek változtak meg, különösen Petra. Minden lány magasabb nálam az osztályban, és ők már olyan nagylányosak, tudod? Mellettük úgy érzem magam, mintha öt évvel fiatalabb lennék. Úgy is csúfolnak, hogy kis ovis vagy tökmag. Cikinek tartják, hogy velem barátkozzanak. Petra már sminkeli is magát. Semmi másról nem beszélnek, csak fiúkról, meg TikTok kihívásokról… Ha velük vagyok, mostanában egészen picinek érzem magam, mint ez a hangya itt – mutatott egy fűszálon egyensúlyozó apró fekete pontra a lábuk előtt.”
Jantek Gyöngyvér: Pisztrángok, szevasztok! Történetek az offline és online biztonságért, ill.: Orosz Judit, Budapest, Wonderland, 2025, 38. – Törzsgyűjtemény
Első olvasásra nem teljesen fedi le az alcímben is található „Egy könyv, ami segít biztonságban tudni a gyerekeket offline és online” felhívást, hiszen csak érintőlegesen mutatja be a zaklatás dinamikáját, a zaklatás formáit és szereplőit, de megerősítést ad, hogy a zaklatás ellenszere nem lehet más, mint a közösen eltöltött minőségi idő, az énképünk egészséges kialakítása.
Mivel a könyv 9–12 éves gyerekeknek szól – s így remélhetőleg mindenkihez időben jut el, mielőtt a csemete a zaklatással találkozna –, éppen annyit mutat be, amennyi a figyelem felhívásához, illetve egy beszélgetés elmélyüléséhez szükséges. Az esti közös olvasás és mesélés remek alkalom a közös beszélgetésekhez, még akkor is, ha ez elhúzódhat és másnap iskola van. Ilyenkor van lehetőség megbeszélni a nap eseményeit, és ezek a rövid történetek segíthetnek kideríteni, mitől félnek a gyerekeink, mit gondolnak magukról, társaikról.
„– Fontos, hogy kiállj magadért, de tudod, mi a legnehezebb az egészben?
– Mi? – vonta fel a szemöldökét Anna.
– Hogy miközben az igazadért küzdesz, ne válj olyanná, mint akik miatt szenvedsz.”
Jantek Gyöngyvér: Pisztrángok, szevasztok! Történetek az offline és online biztonságért, ill.: Orosz Judit, Budapest, Wonderland, 2025, 41. – Törzsgyűjtemény
A fent említett Kamaszok című film egyik tanulsága, hogy mi szülők sokszor észre sem vesszük – mert nem mondja el az emberpalánta –, milyen problémákkal kell szembenézniük, melyeket kell megoldaniuk a gyerekeinknek. A kisiskolásoknak ezek a rövid történetek segíthetnek, hogy megnyíljanak, meg tudják fogalmazni a félelmeiket, sérelmeiket, illetve bátorságot meríthetnek ahhoz, hogy segítséget merjenek kérni. Sajnos nagyon belénk verték, hogy árulkodni csúnya dolog, de a gyerekeknek nehéz megkülönböztetni, mi a segítségkérés és mi az árulkodás.
A problémák annál nagyobb eséllyel oldódnak meg mindenki által elfogadhatóan, ha minél korábban tudunk róluk, ha a konfliktusokat idejében tudjuk orvosolni. Az online zaklatásnál az idő nagyon fontos szempont. A könyv legnagyobb erénye, hogy egy gyakorló pszichológus segít olyan kérdések feltevésében, amire a válaszokból megtudhatjuk mi történt valójában az iskolában.
A könyvet a 12 éves lányommal kezdtük el olvasni. Még a hatását nem látom, hiszen a jó dolgok nem egyből derülnek ki. Az biztos, hogy eddig is fontos dolgokat tudtunk meg, például, hogy mi a különbség a stíriai metélt és a stria, illetve a filter és flitter között, és persze a végén megtudjuk azt is, miért szerepelnek a könyv címében a pisztrángok.
A viccet félretéve, sok mindenről esik szó a könyvben, többek között az énképről, a csúfolásról, a mobilfüggőségről, motiváltságról, és arról, hogy apró lépésekben hogyan érhetjük el a céljainkat.
Az irodalomterápia egyre fontosabb szerepet kap a pszichológiai gyakorlatban, ezért ez a könyv egyaránt alkalmas a puszta időtöltésre szánt meseolvasásra, de ennél többet is tehet, segíthet a csemetéinknek hőssé válni, hogy ne ijedjenek meg a digitális világban lévő szörnyetegektől, vagy, ha mégis belefutnak a bántalmazásba, tudják, kihez fordulhatnak. Mi, szülők ott leszünk, és bármilyen nagy és félelmetes, akárhány fejű is legyen az a szörny, együtt legyőzhetjük.
A lépcső első foka, hogy a könyv olvasásával jeleztem a lányomnak, én ott leszek, ott vagyok, ha kell. Bár a félelem, hogy áldozattá válhat, velem marad, de azt is tudom, hogy azok a gyerekek védettebbek, akiknek minden este mesét olvasnak!
Csiszár Andrea
(Főigazgatói Kabinet)
Felhasznált irodalom:
