Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár idén tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Hagyományok és kihívások című konferenciáját. Az idei program témái a mesterséges intelligencia (MI) és a könyvtári automatizálás, valamint a közgyűjtemények hálózatosodása voltak. Az esemény 2023. augusztus 31-én az Egyetemi Könyvtár impozáns épületében zajlott. A meghívott előadók mellett szép számmal érkeztek érdeklődők fővárosi és vidéki könyvtárakból egyaránt. Az OSZK színeiben Szűcs Kata Ágnes és Simon Eszter, a Digitális Bölcsészeti Központ munkatársai tartottak egy 30 perces előadást a délutáni szekcióban. A prezentációk és az előadások videófelvételei nyilvánosan elérhetők lesznek.

Plenáris ülés

Darázs Lénárd, az ELTE általános ügyek rektorhelyettese az MI etikai és jogi hátteréről tartott előadást. Ismertette, hogy a jelenlegi tervezetek alapján hogyan illeszkedhet az MI szabályozása a már meglévő európai jogszabályok közé.
Garamvölgyi László, az ELTE EKL főigazgató-helyettese bemutatta, hogy milyen automatizálási eszközöket vezettek be a könyvtárban, melyek megkönnyítik az ott dolgozók és az olvasók munkáját is. A weboldalon keresztül elérhetőek a kölcsönzési, hosszabbítási funkciók. Applikáción keresztül megvalósítható a beiratkozás az ELTE Elektronikus Tanulmányi Rendszerében, a Neptunban történő autentikációt követően. A könyvtári állomány RFID címkékkel való felszerelése pedig meggyorsítja a logisztikai feladatok elvégzését, és biztonságtechnikailag is nagy előrelépést jelentett. További elérhető szolgáltatások: önkölcsönző, terminál, könyvautomata, önkiszolgáló szkennelés, nyomtatás. Az automatizálások bevezetésének eredményeképp a könyvtár és az épület nyitvatartása elvált egymástól, és két év alatt 30+ órával növelték azt az időt, amelyben az olvasók használhatják az intézményt.
Soós Sándor, az MTA KIK osztályvezetője tudománymetrikai kérdésekről tartott előadást, illetve olyan adatbázisokról, amiket ezen a területen használnak. Az MI kutatás témájához annyiban kapcsolódott, hogy elárulta, hogy még nem nagyon végeztek olyan kutatásokat, amelyek segítségével automatizálni lehetne bizonyos tudománymetriai számításokat.
Winkler Bea, az ÁTE Hutÿra Ferenc Könyvtár igazgatója egy átfogó és izgalmas előadást tartott az MI történetéről, és a technológiával kapcsolatban kitért a könyvtáros szakmát is érintő kérdésekre. Kiemelte az MI határainak ismeretét, a könyvtári szakma feladataként jelölte ki az új technológiák felismerését, megértését és használatát, majd hangsúlyozta az ezzel kapcsolatos kommunikáció és edukáció fontosságát a könyvtárhasználók felé.

Mesterséges intelligencia és könyvtári automatizálás szekció

A délutáni szekcióban az MI különböző könyvtári felhasználási területei kerültek fókuszba.

Parti Ádám, az Országgyűlési Könyvtár munkatársa 

Parti Ádám, az Országgyűlési Könyvtár munkatársa előadásában a 2017-ben bevezetett RFID technológia használatáról és az eddigi tapasztalatokról számolt be. A rendszer támogatást nyújt olyan könyvtári munkafolyamatok automatizálásában, mint az önkiszolgáló kölcsönzés, a leltározás és az állományvédelem. Mindezek jelentősen elősegítik és felgyorsítják a munkafolyamatokat. Emellett könyvtárhasználati adatok alapján kimutatások végezhetők a könyvtár állományának használatáról és az olvasói igényekről.

Udvardy-Nagy István, a Smartfreq Kft. ügyvezetője 

A gyakorlati példa után Udvardy-Nagy István, a Smartfreq Kft. ügyvezetője átfogó előadást tartott az RFID technológia alkalmazásáról és jövőbeli fejlesztési lehetőségeiről. A rádiófrekvenciás azonosító rendszert jelenleg 69 könyvtárban használják, belföldön és külföldön egyaránt. Az előadásban különböző példákon keresztül láthattuk az állományvédelmi kapuk és az önkiszolgáló rendszerek (könyvkölcsönzők és könyvautomaták) alkalmazását egyes könyvtárakban. Udvardy-Nagy István emellett felhívta a figyelmet a technológia további fejlesztési lehetőségeire, például leltározó robotok bevezetésére, mellyel tovább automatizálhatók a munkafolyamatok.

Szabó Tünde, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatóhelyettese 

Szabó Tünde, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatóhelyettese az intézmény személyre szabott könyvtári szolgáltatásait mutatta be. Fontos elvárás, hogy az integrált könyvtári rendszer szolgáltatásorientált legyen: összekapcsolja a könyvtári szolgáltatásokat, személyre szabott legyen, és jobb felhasználói élményt nyújtson. Ehhez kapcsolódva Szabó Tünde a könyvtárba bevezetett szolgáltatásokról számolt be. Az OPAC-on kialakított új funkcióval a felhasználók beszerzésre kérhetnek dokumentumokat, a kölcsönzés mellett pedig a könyvvásárlást is lehetővé teszi. Az olvasók klaszterezésén alapuló ajánlórendszer segítségével a felhasználók személyre szabott tartalmakat, könyvajánlókat kapnak a korábbi kölcsönzéseik alapján, melyek között új beszerzések is szerepelnek, hogy az olvasók jobban megismerjék a könyvtár állományát. Ez a funkció új kulturális szolgáltatások létrehozását is lehetővé teszi, személyre szabott kulturális események, programajánlók formájában, melynek bevezetése a könyvtár távlati céljai között szerepel.  

Takács Dániel, az ELTE ÁJK könyvtárvezetője 

Takács Dániel, az ELTE ÁJK könyvtárvezetője előadásában az MI fogalmát, alkalmazási lehetőségeit és esetleges veszélyeit járta körbe. Könyvtári területen az MI felhasználásának jelentős szerepe lehet az IT támogatásban, az adatfeldolgozás automatizálásában, összefüggések keresésében, olvasói igények kiszolgálásában stb. Takács Dániel emellett felhívta a figyelmet az esetlegesen felmerülő jogi és etikai kérdésekre is, melyekről még nem született egységes álláspont.

Szűcs Kata Ágnes és Simon Eszter közös előadásukban azt a munkafolyamatot ismertették, amelynek során eljutunk a kézzel írt levelektől a nyelvi elemzéssel ellátott TEI XML fájlokig. Ennek során a közönség olyan lépésekkel ismerkedhetett meg, mint az automatikus kézírásfelismerés, a TEI XML publikáció, illetve a természetesnyelv-feldolgozás egyes szintjei, mint a morfológiai elemzés vagy a tulajdonnév-felismerés. Bemutatásra került a Digitális Bölcsészeti Platform, amelyen keresztül elérhetőek a feldolgozott digitális források.

Simon Eszter, Szűcs Kata Ágnes, Varga Emese (Digitális Bölcsészeti Központ)