1844. február 20-án született Munkácsy Mihály († Endenich [Németország], 1900. május 1.) festőművész. Önállósulásának első fontos emléke az Ásító inas (1869) című képe. Szintén 1869-ben festette első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyhez a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját.
Munkácsy Mihály. Fénykép [1872]. Kézirattár. Raktári jelzet: Arckép 1120/5 – Magyar Digitális Képkönyvtár
Első korszakából ismert népi tárgyú művei közé tartozik a Tépéscsinálók (1871), mely egyike nemzeti képzőművészetünk fő műveinek – 1848-49 hősi tragédiáját és nagyságát, eszméit és küzdelmeit fejezi ki. De a kortársak nem értékelték eléggé, állandóan a Siralomházra emlékeztek vissza, s annak drámaisága mellett a Tépéscsinálók intimebb hangját nem méltányolták.
Munkácsy Mihály Tépéscsinálók című képe a Száz szép kép című összeállításban – Magyar Elektronikus Könyvtár
„Asszonyok ülnek a sötét szobában
holdhófehérben alkonybarna gyászban
és ujjaik sürögnek boldogan
kosaraikba gyűlik kavarogva
mint rétekre a hó a tépés fodra
míg künn a síkon újul a roham
a bokrok bordáit szél kardlapozza
és vadnyúl lőporfüstpamacsa pukkan
nap vérzik el golyósebezte vadkan
s rohan a tél a csontporhó rohan”
Baka István: Tépéscsinálók (részlet). In. Uő: Tájkép fohásszal. Versek 1969–1995, Pécs, Jelenkor, 1996. – Törzsgyűjtemény
Első nagyméretű műve a Milton (1878) volt, amely elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét, Európában és Amerikában világsikert hozott. Hasonlóan sikert aratott a Krisztus Pilátus előtt (1881), és a Golgota (1884). A későbbi Ecce homo (1896) című festményével együtt e három kép alkotja Munkácsy Krisztus-trilógiáját.
Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képe a Száz szép kép című összeállításban – Magyar Elektronikus Könyvtár
„Oly szelíd, alázatos, lemondó, –
Ő az erény, igazság mártira.
S oly büszke, hajthatatlan, égbe rontó:
Ez ő! a Messiás, isten fia!
Pilátus tétovázik... Nincs segítség!
Látom, hogy el fogják veszíteni.
De érzem: kikel sírjábul ismét...
Meghal, mert ember; él, mert isteni.”
Reviczky Gyula: Jézus Pilátus előtt (Munkácsy képe). Részlet – Magyar Elektronikus Könyvtár
Kádár Gábor: Ecce Homo. Munkácsy Mihály legújabb nagy alkotása, [1896]. Grafikai plakát. Raktári jelzet: PKG.1914e/60 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Grafikai Plakátgyűjtemény – Magyar Digitális Képkönyvtár
Mann Jolán, szerk. (Főigazgatói Kabinet)
Munkácsy Mihály életével és pályájával foglalkozó művek a Magyar Elektronikus Könyvtárban:
- Harsányi Zsolt: Ecce homo. Munkácsy Mihály életének regénye, Budapest, Singer és Wolfner, [1939].
- Lázár Béla: A fiatal Munkácsy, Budapest, Kultura, [1934].
- Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály, Budapest, Lampel, 1907.
- Lázár Béla: Munkácsy Mihály, 1844–1944. Emlékek és emlékezések a művész születésének 100. évfordulójára, Budapest, Folio, 1944.
- Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái, Budapest, Singer és Wolfner, 1898.
- Munkácsy Mihály képei, Budapest, Singer és Wolfner, [1936].
- Lázár Béla: A Munkácsy-kérdés, Budapest, [Egyetemi Ny.], 1936.
