A „bilincstörők világfejedelme”

2024. március 25. 06:00 - nemzetikonyvtar

150 éve született Houdini illuzionista és bűvész

03_24_houdini_01_opti.jpg

Houdini’s flight in his biplane over Husaren Exercierplatz Hamburg-Wandsbeck. Nov. 26th. 1909. – Atelier Schaul. Hamburg – Wandsbek. Részlet. Jelzet: SZT KC 1961/1598 – Színháztörténeti és Zeneműtár

Harry Houdini ismert, kissé különösen csengő nevét egy híres francia bűvész nevének egyetlen betűvel való megtoldásával alkotta.
Eszerint Jean Eugène Robert-Houdin (1805–1871) volt az egyik példaképe, ki úgynevezett Fantasztikus Estéket – Le Théâtre des soirées fantastiques – rendezett Párizsban, a rue de Valois 11-es szám alatt. A Robert-Houdin színházterem 225 fő befogadására volt alkalmas. A színpad 17 méter hosszú, 6 méter széles és 4 méter magas volt. Robert-Houdin számos átalakítást hajtott végre az ottani bemutatóihoz oly módon, hogy olyan gépeket telepít, amelyek hatékonyak és láthatatlanok. Így vezette be az elektromosságot és az elektromágnesességet a varázslás művészetébe.
A Houdini névváltoztatásra is talán inkább az érvényesülés szándéka vezette, hogy egy kissé különös, furcsa, de talán még ismerősen is csengő nevet választott, az eredeti német Weiss helyett. De hasonló okok vezethették abban is, hogy a nyilvánosság előtt egész életében tősgyökeres amerikainak vallotta magát. A róla még életében megjelenő kis magyar nyelvű könyvecskében, amely a Magyarországon is bemutatott film – „Houdini” azaz The Master Mystery – kapcsán jelent meg, is így szerepel:

„Harry Houdini az Északamerikai Egyesült Államok Appleton városában 1874-ben született […]”

Houdini. Az erőművészet csodái. Hogy végzem én a mutatványaimat? Budapest, Korona Filmkönyvtár, 1922. – Törzsgyűjtemény

A könyvtárunkban lévő példány érdekessége, hogy a címlapján a következő érkeztetési pecsét szerepel: „A BUDAPESTI KIR. ÜGYÉSZSÉG 1922. máj. 29. ÁTVETTE” – S valóban, az igazi bilincstörő, és teljesen valódi zárakat feltörő Houdinire a rendőrség és a hadsereg már Amerikában is felfigyelt, sőt, szakértelmére nemegyszer igényt tartott.

03_24_houdini_02_opti.jpgHoudini. Az erőművészet csodái. Hogy végzem én a mutatványaimat? Budapest, Korona Filmkönyvtár, 1922. – Törzsgyűjtemény

Az már csak a sors iróniája, hogy volt Boston környékén egy Oudini is, azaz Houdini egy „követője” vagy inkább utánzója: Oudini Francis „Frank” Joseph Rowan, aki 1885. március 2-án, Hartford, Connecticutban született. Ez a titokzatos Oudini 1909-ben írt egy könyvet The Great Mysteries címmel, melyet a copyrighted szerint Frank J. Rowan and E. T. Stewart jegyzett. A kötet címlapja előtti lapra beragasztott kis nyomtatott csíkon angol nyelvű jegyzet olvasható:

– JEGYZET –

Ezek a kézikönyvek vásárlás útján jutottak a birtokomba, hogy ne kerüljenek általános forgalomba és azok kezéhez, akik nem igazán érdeklődnek a mágia iránt. Természetesen minden mágus megérti, hogy „OUDINI”, a szerző nem Harry Houdini, az S. A. M. elnöke, és a bilincsmutatvány fő képviselője. A szerző azonban megértette a témáját, bár sajnálatos, hogy az általa használt nevet vette fel.

Robert W. Doidge, (S. A. M.) 16 Elm St., Somerville, Mass

03_24_houdini_03_opti.jpgOudini: Secrets of the great mysteries. Now revealed for the first time, handcuffs, iron boiler, mail bag, class case, ...straight jacket. A complete guide and reliable authority upon all tricks, Somerville, [Mass.], Doidge, 1909. Jelzet: SSZT 827.901 – Színháztörténeti és Zeneműtár

S úgy tűnik, Houdininek volt egy másik utánzója is, aki más nevei, jelzői – The Great Deville, the Wizard of the Army (a Nagy Ördög, a Hadsereg Varázslója – mellett egy darabig ezen a néven lépett föl: Houdeen. Valódi neve Henry Barton Turner (1885–1970) volt.
De hogy ki is volt valójában, hol és pontosan mikor született az igazi Harry Houdini, erről a legbiztosabbat attól a magyar orvostól tudjuk, akihez a művész özvegye írt, saját dedikált fényképét is elküldve. A művész özvegye, Beatrice Houdini, született Wilhelmina Beatrice Rahner (Brooklyn, New York City, 1876 – Needles, California, 1943) volt, az orvos pedig Dr. Lénárd Vilmos (1885–1945), a Magyar Amateur Mágusok Egyesületének igazgatója.
Az alábbiakban ezt a könyvtárunk Színháztörténeti és Zeneműtárának színháztörténeti gyűjteményében őrzött levelet és annak magyar nyelvű fordítását, valamint a levélhez mellékelt fényképet közöljük.

03_24_houdini_05_opti.jpg Beatrice Houdini, született Wilhelmina Beatrice levele dr. Lénárd Vilmosnak, a Magyar Amateur Mágusok Egyesületének igazgatójának. Jelzet: SZT LEVELESTÁR 1291 – Színháztörténeti és Zeneműtár

A fejléces levélpapíron Beatrice Houdini neve és három cím olvasható: 67 Payson Avenue, New York City; 161 North Curson Avenue, Hollywood, California, Phone GRanite 9058; 28 Ridgeland Terrace, Rye, New York.

Hollywood, Kalifornia 1936. március 28.

Kedves Doktor Barátom!

Bár már évekkel ezelőtt nyugdíjba mentem, még mindig aktívan részt veszek a mágia és a varázslók fellendítése és felemelése érdekében. Részt veszek a legtöbb nemzeti bűvészrendezvényen, és időnként cikkeket írok a mágiáról és a bűvészekről. Még mindig aktív tagja vagyok mintegy tizennégy mágustársaságnak az Egyesült Államokban és Angliában.
Ez év januárjában írtam és sikeresen eladtam egy fiktív történetet, amelyben Houdini volt a központi szereplő. A Paramount stúdió megvásárolta a megfilmesítés jogát, és várhatóan idén elkészíti a filmet.
Most Edward Saint úrral működöm együtt „HARMINCHÁROM ÉVEM HARRY HOUDINIVEL” című életrajzom megírásában.
Azt hiszem, ez a könyv lesz az utolsó próbálkozásom, amely egy igazán érdekes ember életének epizódjait és anekdotáit [?] mutatja be, és úgy gondoltam, hogy illene belevenni a könyvbe egy olyan rövid történetet vagy még kiadatlan epizódot, amelyre esetleg emlékszik, vagy amelyet hallott, esetleg ismer. Szeretném megjelentetni ezt a történetet vagy epizódot a Houdini-könyvben a fényképével és az aláírásával együtt. Ez lenne az egyetlen történet, amely Magyarországról, ősei földjéről származik.
Megtiszteltetésnek tartanám, ha felidézne néhány érdekes és szokatlan tényt vagy történetet Houdiniről.

Szívélyes személyes üdvözlettel maradok,
legőszintébb híve

Beatrice Houdini

Mrs. Harry Houdini,
1616 N. Curson, Hollywood,
Kalifornia, U.S.A.

A levélben említett személy Edward Saint, azaz Charles David Myers (1890–1942), aki pályafutása során több néven is szerepelt, ő volt „Professor Sesrad” és Sir Edward „St. Ra-Diem”. 1930-ban New Yorkban ismerkedett meg az özvegy Bess Houdinivel, akinek partnere és élettársa lett. Előbb Floridában, majd Hollywoodban éltek. A levélben említett tervezett kötet megvalósulásáról nincs tudomásunk.

03_24_houdini_04_opti.jpgBeatrice Houdini dr. Lénárd Vilmosnak dedikált fényképe, 1936. Jelzet: SZT LEVELESTÁR 1291 melléklete – Színháztörténeti és Zeneműtár

Beatrice Houdini a levélhez mellékelt fényképét dedikálta is: „To Dr. V. Lenhard best wishes Mrs Harry Houdini” (Dr. Lénard Vilmosnak a legjobbakat kívánva Mrs Harry Houdini).
Houdini „leleplezője”, dr. Lénárd Vilmos főorvos, aki jeles szerzőtársával, dr. Gózony Lajossal A gyakorlati bakteriologia zsebkönyvét is megírta, melyhez dr. Preisz Hugó egyetemi tanár fűzött előszót. A negyedik, átdolgozott kiadás 1921-ben jelent meg.

03_24_houdini_06_opti.jpg Dr. Lénárd Vilmos. In: Magie, 15. évf. 12. sz. (1932. dec.), 163.

Lénárd Vilmos doktor 1924 novemberében Reiter János alezredessel megalapítja a Magyar Amateur Mágusok Egyesületét (MAME). Könyvtára Színháztörténeti és Zeneműtárunk színháztörténeti gyűjteményében található. A könyvek több híres külföldi mágus személyes dedikációját tartalmazzák, és az ajándékozó nevét egy előnyomott emblémán minden egyes köteten feltüntették.

Lénárd Vilmos 1885. március 2-én született Pancsován. Már ifjú éveiben is sikert aratott bűvésztehetségével. Több híres külföldi bűvészegyesület is a tagjává választotta. 1945-ben halt meg Budapesten.

03_24_houdini_09_opti.jpgGara Arnold: Lénárd Vilmos doktor könyve. Metszet. Gara Arnold kézjegyével. Jelzet: Exl L 104 v1.– Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

1932-ben Lénárd Vilmos bizonyította be kétséget kizáróan, eredeti dokumentumok közlésével, hogy Harry Houdini nem a Wisconsin Állambeli Appleton szülötte, hanem Weisz Erik néven Budapesten látta meg a napvilágot. A Magie című német folyóirat 1932. decemberi számában Houdini nem Amerikában, hanem Magyarországon született! című cikkében közölte ezt a „szenzációs felfedezés”-t:

„[…] Ez a publikáció Amerikában talán csalódást vagy zavart kelt majd, de már most szeretném leszögezni, hogy a következő adatok nyilvánosságra hozatalában pusztán az az igaz meggyőződés vezérelt, hogy – a birtokomban lévő dokumentumok ismeretében – kötelességemnek tartom a bűvészvilágot és a varázslás története iránt érdeklődőket az igazságról tájékoztatni.”

Lénárd Vilmos: Houdini wurde nicht in Amerika sondern in Ungarn geboren! In: Magie, 15. évf. 12. sz. (1932. dec.), 163. Részlet.

Az anyakönyvi kivonat eredeti német szövege mellett Lénárd cikkében közzéteszi az azt igazoló levelet is.
Ugyanennek a folyóiratszámnak az elején a Magyar Amateur Mágusok Egyesületét is bemutatják, s jelenlegi, alapító elnökének, dr. Lénárd Vilmosnak az önéletrajza olvasható.
Lénárd forrásközlése alapján tehát, illetve a Pesti Izraelita Hitközség anyakönyvi kivonata szerint Houdini Weisz Erik néven 1874. március 24-én született: „A szülők lakóhelye és a gyermek születési helye: Rákos-árok utca 1.” Apja, Weisz Sámuel, anyja Steiner Cecília. Apja egy darabig ügyvédként tevékenykedett, Amerikában pedig megbecsült rabbi volt. Nagyapja korábban Keszthelyen volt szintén rabbi.
A színháztörténeti gyűjteményben lévő példányba Lénárd még beírta az utca mai akkori nevét is: „(Csengeri-u)” – vagyis a Csengery utcában, a VII. kerületben. Houdini szülőföldje miatt is írt tehát az özvegy, Bess Houdini a magyar „mágusnak”.
Houdini egyszer, 1902-ben elhozta édesanyját Budapestre. Később már csak a filmvásznon találkozott a magyar közönséggel. Hőn szeretett édesanyja elvesztése után, 1913-tól egy darabig spiritiszta szeánszokkal próbálta édesanyját „megidézni”, de több csalódás, kudarc után a hamis szeánszok nagy leleplezőjévé vált, erről könyvet is írt Csodaterjesztők és módszereik (Miracle Mongers and Their Methods. 1920) és Varázsló a szellemek között (A Magician Among the Spirits. 1924) címmel. Ugyanakkor Bess Houdini, Harry Houdini 1926. október 31-én bekövetkezett halála után egy korábban kettejük által használt titkos kóddal kísérelte meg felvenni a halott szellemével a kapcsolatot, halála napján évente úgynevezett Houdini-szeánszokat rendezett. S épp az itt közölt levél keletkezésének évében, 1936 Halloweenjén Bess és Edward Saint „Final Houdini Séance”-t tartott a hollywoodi Knickerbocker Hotel tetején. Saint a sikertelen szeánsz végén Houdini fényképe mellett eloltotta a gyertyát, amely állítólag tíz évig égett… De ezzel még nem értek véget ezek az összejövetelek. Walter B. Gibson, író és mágus – Houdini barátja, bizalmasa, publicistája – a kor híres mágusainak, bűvészeinek közreműködésével – folytatta ezt az évenként megrendezett különös tiszteletadást.

03_24_houdini_13_opti.jpg Houdini’s flight in his biplane over Husaren Exercierplatz Hamburg-Wandsbeck. Nov. 26th. 1909. Atelier Schaul. Hamburg – Wandsbek. Jelzet: SZT KC 1961/1598 – Színháztörténeti és Zeneműtár

Budapesten a Houdini című, legújabb, négyrészes filmkolosszust” a Színházi Élet 1922. február 5–11-i számának Harry Houdini Budapesten című tudósítása szerint a Korona Filmgyár – azaz a Korona Film Kereskedelmi R.-T. által forgalomba hozott filmet – az Omnia Filmszínház 1922. február 25-étől játszotta. Az 1918-ban készült tizenöt részes némafilm eredeti címe: The Master Mystery (A mesterrejtély). A filmet Harry Grossman és Burton L. King rendezte, a forgatókönyvet Arthur B. Reeve és Charles Logue írta. A film főszereplője Harry Houdini mint az igazságügyi minisztérium ügynöke, Quentin Locke. A további szereplők: Marguerite Marsh, Ruth Stonehouse, Edna Britton, William Pike és Charles Graham. Az első epizódot 1918. november 18-án adta ki az Octagon Films. 
A film magyarországi bemutatója alkalmából megjelentett kis „reklámkönyvet”, melyből most hosszabban idézünk, a mozikban terjesztették:

„[…] a bilincstörés művészetével Houdinin kívül még sok száz artista foglalkozik ugyan, de olyan tökéletességre jutni egy sem tudott még, mint Houdini. […]
Mint színész, először áll a közönség elé Harry Houdini. Derűje szenzáció volt egész Amerikában, ahol legjobban ismerik ezt a nagyszerű artistát, de páratlan érdeklődést keltett a film a világ minden nagyvárosában, mert mindazok, akik másfél-két évtizeddel ezelőtt a nagy orfeumokat látogatták, még élénken emlékeznek azokra a forró estékre, amelyeken Houdini fellépett. Csodálatos emlékek rajzanak fel Houdini egykori személyes bámulóiban e pazar filmattrakció láttán. […]
A filmet természetesen úgy alkották meg, hogy a domináló szerep Houdininak jusson benne. Sok, ma egyáltalán nem látható artista-trükk demonstrálására nyílik a filmen alkalma a bilincstörők világfejedelmének.
A film meséje röviden vázolva az, hogy Amerikában, a humbug ősi hazájában, társaság alakult azzal a céllal, hogy összevásárolja a legújabb találmányokat és azután elsüllyessze, láthatatlanokká tegye azokat. Célja pedig ennek, hogy a nagy iparvállalatok, amelyek régebbi találmányokból óriási mennyiségeket készítettek, s ezek a sok milliót képviselő árutömegek a nyakukon maradnának, ha egy új és tökéletesebb találmány nyomulna előtérbe, ne károsodhassanak, ne omolhassanak össze esetleg órák alatt. A társaság két igazgatója, illetve társtulajdonosa két különböző lelkületű ember. Az egyik a gonosz, aki könyörtelenül végez a boldogtalan feltalálókkal, akik találmányaikat értékesíteni viszik a társasághoz, a másik a jóakaratú védelmező, aki állandóan azon igyekszik, hogy megakadályozza kegyetlen társa munkáját. Új törvényt készülnek hozni a szenátusban a szabadalmak védelmére. A két igazgatót rettegés tölti el a törvény megszavazása esetére s a jóindulatú fel akarja használni ezt az alkalmat arra, hogy azoknak, akiket megfosztottak találmányuk értékesítésének lehetőségétől, most visszaadják jogaikat. De társa és egyben legnagyobb ellenfele makacskodik és nem engedi végrehajtatni a terveit. Ártalmatlanná akarja tenni. Egy különös méreggel, amely az úgynevezett madagaszkári lázt terjeszti, s amely állandó kábulatba ejti az embert, magatehetetlenné is teszi. A nagybeteg társtulajdonosnak a leánya veszi át a rendelkezési jogot, de gonosz ellenfelük ezt is meg akarja akadályozni. A leány a vállalat főmérnökével s egyben jegyesével szövetkezik, hogy az örökös támadásokat kivédje. De a veszedelem állandóan sarkukban. Egy automata-ember, aki láthatatlanul jelenik meg éjszakánként, s aki szövetségesei segítségével állandóan csapdába ejti a lányt és jegyesét, egyenesen a megsemmisítésre törekszik kettejüknek. Irtózatos élet-halál harc fejlődik ki az üldöző és a megtámadottak között. Végre is győzedelmeskedik az igazság és a jóság, s a galád összeesküvők minden gonoszságát leleplezi a rendőrség. Kiderül, kik voltak az üldözés főmozgatói, s hogy az az ember, aki a mérget szolgáltatta, tulajdonképen hálás lekötelezettje a megmérgezett igazgatónak, akit félrevezettek.
Szemkápráztató gyorsasággal vetülnek elénk az események a film során, amelynél izgatóbbat és lebilincselőbbet nem termelt még Amerika.” 

Houdini. Az erőművészet csodái. Hogy végzem én a mutatványaimat? Budapest, Korona Filmkönyvtár, 1922, 4–6. – Törzsgyűjtemény

Források:

 

Kis Domokos Dániel (Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr10018360629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása