Ybl Miklós születésének 210. évfordulója

2024. április 06. 12:09 - nemzetikonyvtar

210 éve született a magyar építészet történetének egyik legnagyobb alakja, Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január. 22.), az Operaház és számos más meghatározó budapesti és vidéki középület és lakóház építésze.

ybl.pngPollák Zsigmond: Ybl Miklós arcképe. Metszet. In: Vasárnapi Ujság, 29. évf. 50. sz. (1882. december 10.), 789. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

Tíz évvel ezelőtt, születésének bicentenáriumára újult meg a szintén általa megálmodott ma Várkert Bazár néven emlegetett épületegyüttes.

screen-capture-303.pngA budai királyi palota és a várkert épületei. In: Vasárnapi Ujság, 32. évf. 23. sz. (1892. június 5.), 408. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

„A bécsi polytechnikum elvégzése után 1832-től Pollack Mihály, 1836-tól Koth Henrik irodájában dolgozott. 1840-től a müncheni akadémián, majd Itáliában képezte tovább magát Hazatérve Pollack Mihály fiával, Ágosttal társuk; közösen építették át gr. Batthyány Lajos ikervári kastélyát, majd Károlyi György és Ede megbízásából építette azok fóti és radványi kastélyát, a kaplonyi és fóti templomot. Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílus képviselői (fóti római katolikus templom, budapesti lovarda, a Múzeum krt. 7. sz. alatti ún. Unger-ház stb.)”

 

Ybl Miklós, részlet. In: Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990, főszerk.: Kenyeres Ágnes, Budapest, Akadémiai, 1967–1994. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Budavári Palota királyi szárny. In: Magyarország a XX. században, főszerkesztő Kollega Tarsoly István, Szekszárd, Babits, 1996–2000 – Magyar Elektronikus Könyvtár

„Bár a román formákkal később sem szakított (Bakáts téri templom; 1865–70), második itáliai tanulmányútja hatására, 1860-tól az olasz reneszánsz stílus újjáteremtésének kérdése foglalkoztatta. Művészete korai és érettebb szakaszában egyaránt kiváló neoreneszánsz stílusú alkotásokat hozott létre a Budai Takarékpénztár épülete, Puskin utcai mágnáspaloták, a Bródy Sándor utcai régi Országház, ma Olasz Kultúrintézet, Bankpalota az Egyetem és Reáltanoda u. sarkán stb.). Nagy jelentőségű középítkezései szinte meghatározói voltak Budapest városképének (Bazilika, 1867–91, belső kiképzését Ybl halála után Kauser József fejezte be; Rác fürdő, a margitszigeti lebontott Margit fürdő és Szálló, a lebontott Sósfürdő, az egykori Fővámpalota, ma Marx Károly [Corvinus (szerk.)] Közgazdaságtudományi Egyetem, 1872–74; a Várkert Kioszk és Bazársor, a királyi palota trónterme és krisztinavárosi szárnya stb.)”

 

Ybl Miklós, részlet. In: Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990, főszerk.: Kenyeres Ágnes, Budapest, Akadémiai, 1967–1994. – Magyar Elektronikus Könyvtár

 Kilátás a Bazilika felé, képeslap, 1907, Klap.45e Bp/3 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

„Ybl Miklós Hild József halála után, 1867-ben vette át a Bazilika építkezésének vezetését. Az 1868-as kupolabeomlás következtében, melyet Ybl jóval korábban megsejtett, az építkezés egészen 1874-ig szünetelt. […]”

 

[Kemény Mária bevezetője és Ybl Miklós levele], részlet. In: Budapesti Negyed,  3. évf. 3. (9). sz. (1995. ősz) – Elektronikus Periodika Archívum

Az Operaház épülete. In: Magyar közgazdaság és kultúra. A 7. nemzetközi közgazdasági tanfolyam előadásai, Budapest, Hornyánszky, 1913 – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum

„Fő műve az Operaház (1879–84), amelyet Palladio nyomán kialakított festői főhomlokzata, belső terei és főként lépcsőháza révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon. Vidéken is számos templom, bérház mellett kastélyok hosszú sorát építette (Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád stb.). Ybl a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze. Emlékezetére 1953-ban évenként kiosztásra kerülő Ybl-díj elnevezésű építészeti díjat alapítottak.”

 

Ybl Miklós, részlet. In: Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990, főszerk.: Kenyeres Ágnes, Budapest, Akadémiai, 1967–1994. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Ybl Miklós Stróbl Alajos alkotta síremléke a Kerepesi temetőben – Digitális Képarchívum

- s- (Főigazgatói Kabinet)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8018373723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása