Az Örmény Nemzeti Könyvtár olvasóterme
Második alkalommal rendezte meg az Örmény Nemzeti Könyvtár a Heritage Preservation for a Sustainable Future című konferenciát az önálló államiságuk elnyerésének 105. évfordulója alkalmából. A konferencia kitűzött célja volt, hogy rávilágítson a kulturális örökség megőrzésének kulcsfontosságú szerepére a fenntartható fejlődés előmozdításában és Örményország jövőjének gazdagításában.
A konferenciát október 3. és 5. között rendezték az Örmény Nemzeti Könyvtár lenyűgöző épületegyüttesében, Jerevánban. A különleges épületben – melynek eredeti magépületét az elismert építész, Alexander Tamanyan tervezte 1939-ben – a világ húsz országának és hatvannégy kulturális szervezetének mintegy száz szakembere vett részt az eseményen. A konferencia összesen tizenkét szekcióban adott lehetőséget az előadások megtartására a kulturális örökség megőrzése és népszerűsítése, a digitális tartalmak menedzsmentje, a dokumentumok restaurálása, az olvasás népszerűsítése és a bibliográfia hívószavaihoz igazítva a prezentációkat. A konferencia hivatalos nyelve az örmény mellett az orosz és az angol volt, így minden elhangzó előadás megértését szinkrontolmács biztosította ezeken a nyelveken.
Franges Krisztina, az MNM KK OSZK előadója, a konferencia hivatalos plakátja előtt
Az Országos Széchényi Könyvtárat és az Örmény Nemzeti Könyvtárat hagyományosan erős kapcsolat jellemzi. Az OSZK 2015-ben az örmény szakemberek támogatásával rendezett kiállítást az örmény népet ért első világháború utáni tragikus események bemutatására. Ezt követően pedig kétoldalú együttműködési megállapodás született, melyben a két nemzeti könyvtár vállalta, hogy a digitalizáláshoz kapcsolódó szakértelmet megosztják, pályázati projektekben együttműködnek, kiadványokat cserélnek, és mindkét könyvtár kiemelt figyelmet fordít a releváns bibliográfiai adatbázisok közös karbantartására.
A jó kapcsolatokra való tekintettel nem meglepő, hogy az MNMKK OSZK részéről öt kolléga – név szerint Franges Krisztina, Kalcsó Gyula, Papp Viktor, Perger Péter és Rényi Mátyás – vett részt a konferencián előadóként, amivel az orosz delegáció után a második legnagyobb létszámmal volt jelen a konferencián.
Kalcsó Gyula, a Digitális Bölcsészeti Központ webarchiválási csoportjának vezetője a mesterséges intelligencia OSZK-beli hasznosításáról beszél
Az OSZK-s eladók közül elsőként Kalcsó Gyula előadását hallhatták a résztvevők, online formában a mesterséges intelligencia kihívásaival foglalkozó „Brave New World” című szekcióban. Kalcsó Gyula Integration of Artificial Intelligence into the Services of the National Széchényi Library című előadása nagy érdeklődés kíséretében mutatta be a konferencia résztvevőinek a nemzeti könyvtárnak a mesterséges intelligencia hasznosításban kialakult gyakorlatait és további hasznosítási lehetőségeit.
Rényi Mátyás Attila, a Digitális Megőrzési Osztály vezetője a Mikes Kelemen program által hazakerült dokumentumok digitalizálás útján történő hasznosulásáról beszél
Ezt követően a délutáni „digital content managemenet” szekcióban Rényi Mátyás Attila a digitalizálási kapacitás adta új lehetőségek kiaknázásaként és a nemzeti hagyatékmentés részeként bemutatta a Mikes Kelemen Program tízéves kulturális örökségmentő programját és a több tízezer, diaszpórából hazaadományozott dokumentum digitalizálás útján történő hasznosítását.
Franges Krisztina, az Állományvédelmi és Restauráló Osztály munkatársa a dobozkészítési technológiáról tart előadást
Franges Krisztina A The Role of Packaging Technology in Library Preservation. A Good Storage Practice in the National Library of Hungary című előadásában a csomagolástechnológia könyvtári állományvédelemben betöltött szerepéről beszélt. Az Országos Széchényi Könyvtár analóg dokumentumgyűjteményének rövid bemutatása után felhívta a figyelmet arra, hogy milyen különböző anyagú és eltérő raktározási igényű tárgyak tartoznak az intézmény állományába. Bemutatta, hogy az Állományvédelmi és Restauráló Osztályhoz tartozó csomagolástechnikai előkészítő és megvalósító állomásunkkal (a „dobozoló géppel”) milyen egyedi tárolókat tudunk készíteni a sajátos formai megjelenésű műtárgyainknak. Számos példával illusztrálta, hogy eddig miket terveztek és készítettek. Kifejtette, hogy a bemutatott lehetőséget miért tartják helyes megoldásnak mind műtárgyvédelmi, mind fenntarthatósági szempontból. Megvilágította, hogy az intézményben működő rendszerükkel szakszerű megoldást találhatnak a könyvtári állományvédelem egyik szegmensének korszerűsítésére.
Papp Viktor, a Történeti Fénykép- és Interjútár kutatója a történeti értékű fotók publikálásának és megőrzésének kihívásairól tart előadást
Papp Viktor előadásában, amely a Challenges of Online Publishing. Digital Preservation of Historical Photographs címet viselte, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútárának azon gyakorlatait mutatta be, amelyek a fényképek digitális, online tartalomszolgáltatásához kapcsolódnak. Az előadás kiemelte, hogy milyen jellegű fényképeket őriz a Történeti Fénykép- és Interjútár, majd egy konkrét fénykép bemutatásával felhívta a figyelmet arra az összetett munkafolyamatra, amely egy fénykép feldolgozása, digitalizálása, metaadatolása és online szolgáltatása mögött rejtőzik. A Fotótér nevű online tartalomszolgáltatási platform rövid bemutatását követően kiemelte, hogy milyen nagy jelentősége van az Összetett tartalmi kapcsolat nevű funkciónak a feldolgozás során, amely funkció a fényképalbumokban található fényképeket köti össze egymással a digitális térben egy tárgyszó segítségével. A prezentáció hangsúlyozta, hogy minden esetben a felhasználói elvárások mentén kell kialakítani a Fotótér szolgáltatási felületét, és hogy a fényképgyűjtemények sajátosságai miatt nemcsak a magyar, de a nemzetközi érdeklődők kívánalmainak is meg kell felelni a digitális tartalmak szolgáltatása során.
Perger Péter, a Régi Nyomtatványok Tárának csoportvezetője Misztótfalusi Kis Miklós örmény betűtípusairól és sorsukról tart előadást
Perger Péter The Armenian Types of Miklós M. Tótfalusi Kis című előadásában a neves betűmetsző és nyomdász 1685-ben Amszterdamban készített örmény betűtípusait és sorsukat mutatta be. Tótfalusi két szövegbetűt (bolorgir), két kurzívot (notrgir) és ezekhez kapcsolódó majuszkulákat metszett, amelyeket Amszterdamban Mattheosz Vanandeci és utódai használtak. A kutatás a korai örmény nyomdászat mind tartalmilag, mind tipográfiailag kiemelkedő időszakának tekinti e műhely működését, amelyben így – a magyar és örmény kultúra különleges találkozásaként – egy hazai mesternek is jelentős szerep jutott. A típusok a 18. század első felében Velencébe kerültek, ahol a San Lazzaro szigeten működő mechitarista kongregáció által kiadott kiadványokban tűnnek fel egészen a 19. század elejéig. Későbbi sorsuk azonban egyelőre homályba vész.
A konferencián elhangzott előadások és az azokat követő eszmecserék összességében rávilágítottak, hogy a digitális átalakulás, a nyílt adatbázisok, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság teremtette új környezetben a kulturális örökség megőrzése és hozzáférhetővé tétele kiemelt feladata jelenkorunk minden kulturális intézményének.
AZ MNM KK OSZK delegációja a konferencia záróvacsoráján az örmény nemzeti könyvtár főigazgató asszonyával. Balról: Papp Viktor, Franges Krisztina, Anna Chulyan, Rényi Mátyás Attila, Perger Péter
Franges Krisztina (Állományvédelmi és Restauráló Osztály)
Kalcsó Gyula (Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály)
Papp Viktor (Történeti Fénykép- és Interjútár)
Perger Péter (Régi Nyomtatványok Tára)
Rényi Mátyás Attila (Digitális Megőrzési Osztály)
