Vizvári Mariska két szerep között megsózott egy vén tyúkot – ingyenes szakácskönyvek a nemzeti könyvtártól

2025. január 02. 17:06 - nemzetikonyvtar

„Egy vén tyúkot kívül-belül jó erősen megsózunk” – ezzel a mondattal kezdi Vizvári Mariska 1914-ben megjelent „Száz specialitás” című szakácskönyvét, amely ingyenesen letölthető két másik Vizvári-szakácskönyv mellett a Magyar Elektronikus Könyvtárból.

vizvari.jpg

Vízváry Mariska és apja, Vízvári Gyula (1841–1908) színész, 1895, Budapest, részlet – Színháztörténeti és Zeneműtár

Vizvári Mariskát (1877–1954) sokan csak a harmincas évek fekete-fehér filmjeiből ismerhetik, de a Nemzeti Színház örökös tagjaként mesterien kezelte a fakanalat is.

Letölthető művei: 

akonyhamuveszete.jpg

szazspecialitas.jpg

vizvarimariska.jpg

A 2025. január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít. Herczeg Ferenc (1863–1954) a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók. Nagy Lajos (1883–1954) a szatirikus próza mestere, a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író, aki novelláival vált igazán ismertté. Robert Capa (1913–1954), a világhírű magyar–amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai. Gerevich Tibor (1882–1954) a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó. Huszti József (1887–1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki többek között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket. Papp Viktor (1881–1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében. Rapaics Raymund (1885–1954) a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.

A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5018764944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása