„Löbl Zsigmond vaskereskedő és Rosenfeld Fanny fia. A keresztrejtvény magyarországi meghonosítójaként került neve a sajtótörténelembe. Az újdonság a »Ma Este« című lapban jelent meg 1925. január 22-én. Több rejtvényt nem készített, viszont alapító tagja volt a Füles magazinnak, ahol évtizedekig szerkesztőként dolgozott. Írt számos daljátékot, bohózatot, sláger- és nótaszöveget, több opera magyar nyelvű fordítását is ő készítette. Évtizedeken át a művészvilág jellegzetes alakja, krónikása volt.”

Kristóf Károly. Részlet. In: Wikipédia-szócikk

„A liverpooli származású újságíró első rejtvénye 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című újság Fun (Vidámság) mellékletében. Igaz, sokan nem ezt a pillanatot tartják a keresztrejtvény megszületésének. Az angliai Cirencesterben 1868-ban egy huszonöt betűs római akrosztichont találtak, melyet a szakemberek közül néhányan a Wynne-féle találmány ősének hisznek. Az akrosztichon olyan verset jelöl, amelyben a versszakok vagy verssorok kezdőbetűi összeolvasva egy nevet vagy mondást adnak, ezért tulajdonképpen igazuk lehet a történészeknek, bár kérdéses, hogy tényleg ez ihlette volna meg a derék újságírót.[...]
Az európaiakon kívül készítettek keresztrejtvényt a japánok, arabok, kínaiak, és jelent meg héber feladvány is.
[…]
… a kanadai Robert Turcot [feladványa, az] 1982 júliusában összeállított monstrum tudniillik három és fél négyzetméternyi újságfelületet foglalt el, és 12489 vízszintes, valamint 13125 függőleges megfejtést tartalmazott.
[…]
Az első feladvány, melyet Kristóf Károly hírlapíró készített, 1925. január 25-én jelent meg a Ma Este című hetilapban. A szokatlan agytorna egyből felkeltette az érdeklődést. Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes...”

Falusy Zsigmond: Keresztül-kasul. In: Népszabadság, (59. évf., 59. sz.), 2001. március 10., 23. – Törzsgyűjtemény

„Világszerte nagyon népszerű ez az elmesport. Nyelvenként, országonként kialakultak a jellegzetes formái, szabályai. Az angol nyelvű rejtvényekben általában rövid szavak szerepelnek, a francia meghatározások szellemességükkel tűnnek ki, egy-egy definíció szabályos kis logikai fejtörő, a cseh és szlovák nyelvű rejtvények ábrái és a fejtés módja igencsak szokatlan, ezeknél néha meg kell felezni egyes négyzeteket és külön-külön kell beírni egy-egy, vagy akár két-két betűt. A magyar nyelvű keresztrejtvénynek is megvan a maga különlegessége: csak a mi rejtvényeinkben vannak kanyarodó sorok. A vízszintesen kezdődő sor függőlegesen folytatódik, és a függőlegesen indulót vízszintesen kell folytatni. Ez a magyar módi teszi lehetővé, hogy hoszszabb versidézetek, aforizmák, viccek csattanói építhetők be az ábrába. Más nyelvű rejtvényeknél ez ismeretlen. A második világháború után aztán a hagyományos keresztrejtvénynek testvére született: a koppenhágai Werner Nielsen kitalálta a ma már világszerte skandináv típusúnak nevezett rejtvényt. Először a skandináv országokban terjedt el, aztán Európa más részén is, nálunk csak a hatvanas évek végén. Érdekes módon Amerikában a legutóbbi évekig idegenkedtek a skandináv típusú rejtvénytől. Abban, hogy ez ma már ott is ismert és népszerű, nem kis szerepe volt annak, hogy magyar kezdeményezésre a különböző európai és amerikai rejtvényújságok között rendszeresek lettek a kétoldalú és többoldalú találkozások, tanácskozások. A skandináv típusú keresztrejtvény a fejtörők népszerűségi listáján mindenütt az élen van, a felmérések szerint ez Magyarországra is érvényes.”

Tiszai László: 70 éves a keresztrejtvény. In: Új Dunántúli Napló, [Pécs], 6. évf., 45. sz. (1995. február 15.), 10. – Törzsgyűjtemény

„Az újfajta fejtörő valóságos lázat idézett elő az Újvilágban, aztán a húszas évek elején Európában is divatba jött. Párizsban, Londonban, Berlinben már rejtvényklubok is alakultak. A Budapesten megjelenő Ma Este című újság egy fiatal munkatársa, Kristóf Károly, aki szorgalmasan böngészte a szerkesztőségbe érkező külföldi lapokat, felfigyelt egy szokatlan, kockás ábrára. Amikor már több világlapban találkozott vele, megtudta, hogy ezt a fejtörőt eredetileg Cross-World-Puzzle-nak hívják. Elhatározta, hogy meghonosítja. Külföldi mintára el is készítette az első magyar keresztrejtvényt, amit akkor az angol elnevezés szó szerinti fordításával – keresztszórejtvénynek nevezett el. Csak később rövidült az új játék neve keresztrejtvényre. Az első magyar keresztrejtvény 1925. január 22-én jelent meg a Ma Este 43. oldalán, 10X10 négyzet nagyságú volt, de a rejtvény maga hibás. Mégis meg lehetett fejteni. A rejtvény közlésével együtt Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, elmagyarázta, hogyan kell keresztszórejtvényt fejteni. A Ma Este pedig a helyes megfejtést beküldők között – ezek mintegy százan voltak – számos díjat sorsolt ki. Az első díj egy mahjongkészlet volt. Ez kínai eredetű, a dominóhoz hasonló, négyszemélyes társasjáték, 144 kővel játszották. Ez is akkortájt jött divatba Magyarországon. Alig telt el két hét az első rejtvény megjelenése után, amikor Az Újság című napilap szintén megjelentetett egy keresztrejtvényt. A későbbi rejtvénykirály, Gratzer József volt a készítője. Az új rejtvényfajtát aztán más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény!” 

Nagy Ágnes: Hetvenéves a keresztrejtvény. In: Békés Megyei Nap, [Békéscsaba], 2. évf., 54. sz. (1995), 7. – Törzsgyűjtemény