Rajnai Edit kollégánk A színi kerületi rendszer kialakulása (1879-1905) című doktori értekezését április 11-én summa cum laude minősítéssel, sikeresen megvédte!

(ELTE, BTK Történettudományi Doktori Iskola; Társadalom- és gazdaságtörténet Doktori Program; témavezetők: Dr. Kerényi Ferenc CSc, Dr. Kövér György DSc)

Szívből gratulálunk, további szép sikereket kívánunk! 

Az első, a történeti Magyarország egész területét átfogó színi kerületi rendszer 1879. október 1-jén lépett életbe és egy évig élt. A színi kerület fogalma azt a földrajzi-közigazgatási egységet jelentette, amelyet egy színtársulat működésének bizonyos ideje alatt bejárt, amelynek településein játszhatott. Színi kerületi rendszeren pedig a 19. században a magyar nyelvű vidéki színjátszás vándorlási útvonalait szabályozó rendszert értettek, amelyben benne foglaltatott a társulatok mögött álló színházi infrastruktúra (színházak, színkörök, színtermek) használatának megszervezése, a terület közönségének rendszeres kulturális ellátása és a színjátszók egzisztenciális biztonságának megteremtése. Doktori értekezés tézisei

Költészet Napján mutatunk egy igazi csemegét, olyasmit, amit csak kevesen ismernek. Nézzétek meg Sylvester János 1541-es Új Testamentum fordításához írt ajánlását, amely azontúl, hogy magyarul íródott, legelső időmértékes versünk. Terveink szerint hamarosan az egész könyvet digitalizáljuk.

Jelzete: RNYT, RMK I. 15. Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára

„Magyar anyanyelvemen kívül írok és olvasok franciául és németül, levelezek magyarul és franciául, perfekt gépíró vagyok. Tudtam gyorsírni is - egy havi gyakorlattal ezt a tudásomat fölfrissíthetem. Értek a sajtó nyomdatechnikájához, tudok szabatosan fogalmazni. Becsületesnek tartom magam, azt hiszem, hogy fölfogásom gyors és hogy munkában szívós vagyok." József Attila (Forrás) 

Zene: Cseh Tamás - József Attila, szöveg: Bereményi Géza, miskolci koncertfelvétel 1982-ből.

A Magyar Digitális Képkönyvtárban 42 fotót találhatsz József Attiláról.

Huszonhat éve ezen a napon nyitotta meg kapuit a várban az OSZK.

Különleges feladatot jelentett a Kézirattár és a Régi Nyomtatványok Tárának átköltöztetése. Az utóbbi esetében nehezítette a helyzetet, hogy az Apponyi-terem berendezését már jóval előbb le kellett volna bontani, hogy a bútorzat felújítása után újra beépíthető legyen a várban. Az áttelepítés kitűnően sikerült: az ősnyomtatványok és az Apponyi-könyvtár hungarikái méltó környezetben nyertek elhelyezést.

A lengyeli Apponyi kastélyból a Nemzeti Múzeumba, könyvtárunk korábbi helyére, majd 1985-ben a Budai Vár F épületébe került a nevezetes Bibliotheca Apponyiana.

A lengyeli Apponyi-kastély könyvtárszobája (19. század második fele)


Az Apponyi-terem a Múzeum körúton (20. század első fele)


Az Apponyi-terem a Budai várban, a költözés után (1985)

Az Apponyi-terem 2011-ben

Apponyi Sándor halála előtt hét hónappal keltezett ajándékozási okirattal (1924. szeptember 15.) teljes könyvtárát a nemzeti könyvtárra hagyományozta. Ez az együttes öt külön kezelt gyűjteményében mintegy 15 000 dokumentumot foglalt magában. Pukánszkyné Kádár Jolán, a hagyaték akkori gondozója állapította meg, hogy Széchényi Ferenc és Apponyi Sándor gyűjteménye között számszerűleg nincs lényeges különbség.
A Hungarica-gyűjteményről Apponyi már jóval korábban elhatározta, hogy azt az ország számára fogja felajánlani. Mint neves elődei - Eszterházy Károly, Batthyányi Ignác, majd a két Széchényi és a két Teleki gróf- ő is tudatában volt annak, hogy a nagy vagyon és a származás nemessége nemcsak előjogokat jelent, hanem morális példaadásra, a közösség kulturális felemelkedését elősegítő, áldozatos mecénási tevékenységre is kötelez. Forrás: EPA

Farkas Gábor Farkas

Április 9-én ünnepeljük második születésnapunkat. Nem kétévesek lettünk, hanem két évfordulónk is van: az egyik 1802. november 25. amikor a könyvtárat alapították, a másik, amikor a Budavári Palotában lévő épületében az első látogatókat fogadtuk, vagyis 1985. április 9-én. A huszonhat évvel ezelőtti dátumig azonban hosszú volt az út, hiszen már 1959-ben elhatározták, hogy a Palotába fogják költöztetni a Nemzeti Múzeumban egyre szűkösebb körülmények között lévő könyvtárat. Minderre végül a könyvtár fennállásának 183. évében került sor.

Huszonhat éve április 1-én reggel sajtófogadást tartottunk, másnap ünnepélyes külsőségek közepette, a külföldi nemzeti könyvtárak vezetőinek jelenlétében megnyitottuk könyvtárunkat és egy hét múlva, a mai napon fogadtuk az első olvasókat.

Képriport az első látogatókról:

1985. április 9-én 9 órakor nyitottuk ki a bejárati ajtót.

Dr. Keresztury Dezső, költő, író, irodalomtörténész, akadémikus, 1945-1947 között vallás és közoktatásügyi miniszter, iratkozott be először. 1950-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1952-től a Színháztörténeti Tár vezetője, 1968-tól  nyugdíjba vonulásáig a Különgyűjtemények főosztályvezetője volt.

Morvay Zsuzsa, Szalai Márta a beiratkozó pultban

Dr. Fajszi Károly, a könyvtár rendszeres olvasója, gazdag eszperantó könyvtár gyűjtője, valamint Dr. Illyés Katalin, Tomits Ottilia.

Sor a beiratkozó pultnál

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó közös gondozásában megjelent a Nemzeti Téka sorozat két új kiadványa:

• Voit Krisztina: Tudományos és szakkönyvtárak Magyarországon
  Kísérlet a hazai szakkönyvtárügy történeti rekonstrukciójára
• „Margarita poetica”
  A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig
  Antológia
  Összeállította: Ekler Péter

Sorozatszerkesztők: Boka László, Kégli Ferenc.

Voit Krisztina: Tudományos és szakkönyvtárak Magyarországon
Kísérlet a hazai szakkönyvtárügy történeti rekonstrukciójára 1932–1952

A hazai szakkönyvtárak átfogó történetével szinte teljesen adós könyvtártörténet-írásunk. Dr. Voit Krisz-tina, az irodalomtudomány kandidátusa, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékének nyugalmazott tanszékvezetője kutatási területeinek egyike volt a közgyűjtemények története. E témakörbe tartozik az 1932 és 1952 közötti időszak hazai szakkönyvtáraira vonatkozó elemző tanulmánya és adattára, amelyet még 2010. április 29-i váratlan halála előtt sikerült befejeznie.

A kötet bevezető tanulmánya áttekinti a hazai szakkönyvtárügy kialakulását és fejlődését. A bármilyen testület vagy intézmény kezelésében található gyűjteményeket a Magyar Minerva 1900 és 1932 között megjelent hat kötete vette számba. A levéltári anyag eddigi ismeretében nincs nyoma a Minervákhoz kapcsolódó adatgyűjtés folytatásának. A háború és az 1949-ben végrehajtott feloszlatások a tudományos társaságok és intézetek iratanyagainak pusztulásával jártak. Ez azt jelenti, hogy az 1932 utáni időszak kutatásához az Országos Könyvtári Központ listáin kívül a rendelkezésre álló külföldi for-rásokat lehet és kell elsősorban hasznosítani. A kötet tanulmányi része bemutatja és értékeli ezeket a forrásokat, betekintést nyújt a hazai szakkönyvtárak háború utáni helyzetébe, az általános államosítás következményeibe.

Ezeknek a forrásoknak testületi, intézményi adatait összesíti a települések betűrendjében a 486 tételes, mutatókkal ellátott Adattár. Függelékként két, az Országos Könyvtári Központ levéltári anya-gában fellelhető összeírás listájának közlése teszi teljessé a korszak szakkönyvtáraira vonatkozó ismereteinket.

E munkával a szerző fel kívánta elveníteni – legalább jelzésekben – a hiányzó múlt emlékeit, megmutatni valamit egy talán virágzónak is mondható, sokszínű, a szaktudományokat segítő, tápláló, ugyanakkor a hazai állapotokat is tükröző kisebb-nagyobb szakkönyvtári gyűjteményekről.

„Margarita poetica”
A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig

A címében Albrecht von Eyb (1420–1475) híres tankönyvét, a Margarita poeticát idéző antológia a studia humanitatis 1526 előtt készült és Magyarországon használt, olvasott dokumentumaiból nyújt válogatást, vagyis a latin nyelv alapelemeit és a latin nyelven való művészi fogalmazás stilisztikai fogásait tanító, továbbá a történetírói, a költészettani és a morálfilozófiai témájú műveket mutatja be. A bevezető fejezetek és a magyar nyelvű szemelvények az itáliai reneszánsz humanisták (például Guarino Veronese, Lorenzo Valla és Niccoló Perotti) műveibe, továbbá az Alpokon túl lakó tudós humanisták (például Erasmus) „tankönyveibe” engednek bepillantást.

A kiadványok megvásárolhatók könyvesboltunkban és megrendelhetők a Kiadványtártól:
Tel.: 22-43-878 Fax: 22-43-744 Email: kiadvanytar[at]oszk.hu.

Baranya Zsófi

Pénteken a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Békásmegyeri Könyvtárában Vasné Tóth Kornélia, tudományos munkatársunk nyitotta meg az Irodalmi kalandozások az ex librisek világában című kiállítást.

A tárlat 2011. április 30-ig látható. Budapest, III. kerület Füst Milán u. 26.

Blogunkban olvasható a megnyitó szövege:

Kedves Közönség! Tisztelt Megjelentek!

Szeretettel köszöntök mindenkit az „Irodalmi kalandozások az ex librisek világában” c. tárlat megnyitóján. A kiállítás – címében is jelzetten – az irodalom és a képzőművészet összefonódására, összetartozására fókuszál. A mai kor, a modernitás egyik velejárója a képiség, a vizualitás megnövekedett szerepe. A pictural turn, a képi fordulat összefügg a nyelvi fordulattal, a linguistic turn-nel. A világ és a képek szövegként való leírhatósága, értelmezhetősége az irodalomtudományban és a képzőművészetben is előtérbe helyezte az írás és kép viszonyát, egyúttal az egyes tudományterületek összekapcsolódására, interdiszciplinaritására irányította a figyelmet.

A képek formanyelve első megközelítésben adekvát információt hordoz, mindannyiunk számára könnyen értelmezhetően. Egy illusztráció, egy irodalmi mű nyomán készített alkotás esetén azonban a kép diszkurzív viszonyba lép azzal a szöveggel, mely az ihlető forrása, s a kép jelentése a szöveg ismerete nélkül nem, ill. csak részlegesen fejthető meg. Az irodalmi mű címének vagy sorainak szerepeltetése elindíthat minket a helyes értelmezés útján, de ez számos esetben nem áll rendelkezésünkre. Ekkor marad a képi kontextus kitágítása.

 

Könyvtárunk középiskolai végzettséggel és közép- vagy felsőfokú társadalombiztosítási előadói OKJ-s szakképesítéssel rendelkező gazdasági ügyintézőt keres társadalombiztosítási feladatok ellátására.További feltétel: legalább két év szakmai tapasztalat, a KIR3 vagy a NexonBér munkaügyi és bérszámfejtési program alapos ismerete, precíz, pontos munkavégzés, büntetlen előélet. Költségvetési intézménynél szerzett szakmai gyakorlat előnyt jelent.

A jelentkezéseket postán kérjük beküldeni 2011. április 14-ig, melyhez mellékelni kell részletes szakmai életrajzot, a végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, nyilatkozatot a személyes adatok kezelésére.
Hatósági erkölcsi bizonyítványt csak a nyertes pályázótól kérünk belépését megelőzően. Bérezés a Kjt-ből kiindulva megegyezés szerint történik. Az állás legkorábban 2011. április 18-tól tölthető be.

További felvilágosítás kérhető Szénási Péternétől 224-3708 vagy Pandur Erikától 224-3707.

Várunk az Országos Széchényi Könyvtárba!

Jelentős érdeklődés mellett, április 1-én nyílt meg Zircen az Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtárban „A zirci apátság kincsei” című kiállítás. A tárlatot Dr. Sajó Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és Dékány Árpád Sixtus ciszterci főapát nyitották meg. A kiállításon szereplő kódexeket, újkori kéziratokat eddig még nem láthatta a közönség. A kódexek közül a legjelentősebb a 15. század második felében készült latin nyelvű darab, amelyet a 15. század végén egy dél-magyarországi kolostorban magyar és horvát nyelvű glosszákkal, azaz megjegyzésekkel látták el. Húsz magyar szót tartalmaz, s így nyelvemléknek számít „Zirci Glosszák” elnevezéssel.

Képriportunk a megnyitóról:


Dr. Sajó Andrea főigazgató asszony köszöntötte a vendégeket


Nicolaus Vischel: Imago Beatae Virginis. Augsburg, 1477, Anton Sorg.]A szerző (1250-1330) az ausztriai Heiligenkreuz apátságában volt ciszterci szerzetes. Műve a ciszterci rend patrónájáról, Szűz Máriáról szól. A könyvet nyomtatták, de a piros kezdőbetűket, díszítéseket kézzel festették.


A zirci műemlékkönyvtár kisterme, bútorzatát a 19-20. század fordulóján készítették


Biblij czeská... Praha, 1570, Jirí Melantrich. A cseh nyelvű biblia könyvtárunk különlegességének számít kézzel színezett metszetei miatt. A latinból cseh nyelvre fordításban részt vettek a morvaországi velehradi apátság ciszterci szerzetesei, sőt ez a példány egykor az ő tulajdonukban volt.

További képek a galériánkban.

A kiállítás 2011. június 26-ig, keddtől vasárnapig 9-17 óráig látható.
 

Folyamatosan bővítjük az online böngészhető folyóirat-archívumunkat, és frissítjük a már elérhető elektronikus folyóiratok lapszámait. Íme a legújabb áprilisi olvasnivalók, köztük Kenedi János történész írása egy kanadai kiadványban, a Herman Ottó Múzeum évkönyve 1975-ből vagy épp a Kanadai Magyar Hírlap legfrissebb száma.

• Kenedi János írásával bekerült a digitális folyóirattárunkba a kanadai kiadású A Witness to the Past című kiadvány: a folyóirat a Magyarországon 2010-ben tervezett állambiztonsági iratkezelési gyakorlattal kapcsolatban fogalmaz meg véleményt.
• Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis nyilvántartása átlépte a 2000. tételt! A tárban a helyben archivált kiadványok leírásai mellett az interneten bárhol elérhető "TÁVOLI" magyar vonatkozású időszaki kiadványok leírásai is szerepelnek. "OFFLINE" tételeinkben pedig eddig 110 magyarországi digitalizálási projektet regisztrálunk.

Digitalizálási projektek:

• Az elmúlt évtized nagyszabású hazai múzeumi digitalizálási projektje eredményeképpen felkerült az EPA-archívumba a Herman Ottó Múzeum évkönyve. Az EPA-archívum cikkekre bontását a HUMANUS adatbázissal összehangoltan végezzük. A HUMANUS feldolgozói a cikkrekordokban hivatkoznak az EPA-archívum cikkeire, a közös munka az 1975-ös évfolyammal indult meg.
• Az OSZK eddigi legnagyobb volumenű mikrofilm-digitalizálási projektjének köszönhetően felkerült az EPÁ-ba a Váczi Hírlap. A kiadvány publikálását a váci Katona Lajos Városi Könyvtárral együttműködésben végezzük.

Önkormányzati kiadványaink:

• Pest Megye Önkormányzatának közlönye
• Újpesti napló
• Isaszeg, március önkormányzati tájékoztató
• Szentandrási Híradó, március önkormányzati havilap

Hungarológiai kiadványaink:

• Hungarian Studies Review The Hungarian Studies Review is an interdisciplinary journal devoted to the publication of articles and book reviews relating to Hungary and Hungarians.
• Rivista di Studi Ungheresi Pubblicazione annuale. Rivista di Filologia Ungherese, di Studi sull'Europa Centrale e di Letterature Comparate Casa Editrice Universitŕ degli Studi di Roma La Sapienza Direttore Responsabile: Péter Sárközy Comitato scientifico: Antonello Biagini, Armando Gnisci, Cinzia Franchi, Angela Marcantonio, Melinda Mihályi, Andrea Carteny, Franca Sinopoli, Paolo Tellina.

Frissített hazai folyóirataink:

• Erdészeti Lapok 2010. szeptember
• Múltunk 2009. 3.
• Közgazdasági Szemle 2010. december 
• Osservatorio letterario Ferrara e l'Altrove 2011. 14-15. 77-78. novembre-dicembre / gennaio-febbraio h
• Liget 2011. március irodalmi ökológiai folyóirat 
• Holmi 2010. október a Holmi internetes változata
• Műszaki Szemle 2010/52. 

Frissített határon túli kiadványaink:

• Argentínai Magyar Hírlap 2011. 6. (81.) 70-71. (15.876-77.) január-február
• Kalejdoszkóp magyar-angol kulturális folyóirat 2011. január-február
• Új Magyar Szó Országos közéleti napilap 2011. február 28., hétfő
• Kanadai Magyar Hírlap 2011. február
• Hollandiai Katolikus Magyar Egyházközségi Hírlevél 2011. március
• Sarasotai Magyar Hírmondó a Kossuth Klub Hírei 2011. április-május melléklet: THE MESSENGER, Newsletter of the Kossuth Club April-May 2011. Vol. 17. No. 4-5.
• Erdélyi örmény gyökerek füzetek 2011. március

Várunk egy áprilisi rendezvényre is:

Csáki Zoltán kollégánk "Együttműködés az Országos Széchényi Könyvtár online könyvtáraival: az EPA" címmel tarta előadást a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban 2011. április 19-én 10 órai kezdettel.
A szakmai nap címe: Könyvtárosi továbbképzés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének szervezésében.