Huszonhat éve ezen a napon nyitotta meg kapuit a várban az OSZK.
Különleges feladatot jelentett a Kézirattár és a Régi Nyomtatványok Tárának átköltöztetése. Az utóbbi esetében nehezítette a helyzetet, hogy az Apponyi-terem berendezését már jóval előbb le kellett volna bontani, hogy a bútorzat felújítása után újra beépíthető legyen a várban. Az áttelepítés kitűnően sikerült: az ősnyomtatványok és az Apponyi-könyvtár hungarikái méltó környezetben nyertek elhelyezést.
A lengyeli Apponyi kastélyból a Nemzeti Múzeumba, könyvtárunk korábbi helyére, majd 1985-ben a Budai Vár F épületébe került a nevezetes Bibliotheca Apponyiana.
A lengyeli Apponyi-kastély könyvtárszobája (19. század második fele)
Az Apponyi-terem a Múzeum körúton (20. század első fele)
Az Apponyi-terem a Budai várban, a költözés után (1985)
Az Apponyi-terem 2011-ben
Apponyi Sándor halála előtt hét hónappal keltezett ajándékozási okirattal (1924. szeptember 15.) teljes könyvtárát a nemzeti könyvtárra hagyományozta. Ez az együttes öt külön kezelt gyűjteményében mintegy 15 000 dokumentumot foglalt magában. Pukánszkyné Kádár Jolán, a hagyaték akkori gondozója állapította meg, hogy Széchényi Ferenc és Apponyi Sándor gyűjteménye között számszerűleg nincs lényeges különbség.
A Hungarica-gyűjteményről Apponyi már jóval korábban elhatározta, hogy azt az ország számára fogja felajánlani. Mint neves elődei - Eszterházy Károly, Batthyányi Ignác, majd a két Széchényi és a két Teleki gróf- ő is tudatában volt annak, hogy a nagy vagyon és a származás nemessége nemcsak előjogokat jelent, hanem morális példaadásra, a közösség kulturális felemelkedését elősegítő, áldozatos mecénási tevékenységre is kötelez. Forrás: EPA
Farkas Gábor Farkas
