Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

18. Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye

HHevesi Erzsébet 40 éve gyűjti a bélyegeket. A 12 kötetből álló, hiteles forrásokból összegyűjtött ismertető szövegekkel ellátott bélyeggyűjteményét könyvtárunknak ajándékozta, melyet digitalizáltunk. A világ legkülönbözőbb helyeiről származó bélyegek témájuk szerint a tudomány valamennyi területét felölelik. A szenvedélyes bélyeggyűjtő 12 hónapnak megfelelően tematizálta a bélyegeket. Az eredetileg csak kéziratos formában létező mű különleges és értékes tudástár. 

A magyar bélyegek képei a Magyar Posta engedélyével kereshetők a Digitális Képarchívumban. 

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

17. Geréb László: Mátyás király lantosa

Geréb László középkori fordításait és ifjúsági regényeit a lánya, Geréb Zsófia, volt munkatársunk digitalizálta.

„Jánoska komor arccal terelgette hazafelé a libákat. Időnként hátraszólt Biri húgának, aki könnyeivel áztatta kötényét:

- Ne ríjj már no! Nem lesz baj!

De nem sok meggyőződéssel mondta. Lenszőke haja összeráncolt homlokába hullt és maga is szigorúan pillantgatott hol a zokogó kislányra, hol a libákra, melyek közül hiányzott a kisebbik gúnár.

Birike sokáig maradt el a réten. Végre édesanyjuk utána küldte Jánoskát, hogy hozza már haza Birikét meg a libákat. Ekkor derült ki, hogy a kislány nem mert hazakerülni, mert hiányzott a kisebbik gúnár. Róka ragadta el vagy héja tépte szét vagy talán rossz emberek csenték el - ki tudná megmondani! Talán kalandozni, világot látni indult s beleakadt valahol a bozótba. Hiába minden, oda volt a kisebbik gúnár és Birike könnyeivel itatta az egereket.

Már beértek a faluba. A ludak gágogva rohantak előre, csapkodtak a szárnyukkal és toronymagasra verték fel az utca porát. A nádfedelű vályogházak mintha kérdő, szemrehányó tekintettel mondogatták volna: Birike, Birike, hol a kisebbik gúnár?” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

16. Sólyom László: Környezetvédelem és polgári jog

Sólyom László több digitalizált könyve is felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba a szerző kérésére és még továbbiak is várhatók. A többségükben terjedelmes szakmunkák a polgári és a személyiségi jogokról, valamint az alkotmánybíráskodásról szólnak.  

• Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon
• Sólyom László: Környezetvédelem és polgári jog
• Sólyom László: Die Persönlichkeitsrechte 
• Sólyom László: A polgári jogi felelősség hanyatlása
• Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete

„Környezetvédelmi jogunkban a polgári jog csak mellékszereplő. Ezt a helyzetet nem az elmélet alapozta meg, hanem a spontán gyakorlat és a közmegegyezés, s a polgári perek szerény eredményei mintegy szentesítették. De vajon szükségszerű-e ez, vajon kihasználja-e a polgári jog minden lehetőségét a környezet védelmére? Ezekre a kérdésekre keres választ a könyv.” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

 Augusztus – Kisasszony hava – Nyárutó – Új kenyér hava

„Az »augustus« szó voltaképpen az »augur«-ra megy vissza, vagyis a madárjósra (»avi-ger«), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus »a legszerencsésebb« (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett »Kaiser«, »császár« és »cár« formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a »sérthetetlen császári felség« jelzőjéül használta az »Augustus« nevet, a császárnék pedig az »Augusta« nevet kezdték viselni. A név maga mégis az »augusztus« hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.”

Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek, részlet – Magyar Elektronikus Könyvtár 

„Esik a nap!
Szakad a súlyos, sűrü zápor
zuhogva istenigazából.
Állok, s nyakamba hull a lángderűs ég!

Óh gyönyörűség!

Részeg darázs
ráng körülöttem tág körökben,
ide röppen és oda röppen:
visszatérő csapongás, lenge hűség…

Óh gyönyörűség!”

Babits Mihály: Nyár, részlet – Babits Mihály összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban 

Szinyei Merse Pál Puszta gólyával című festménye a Képzőművészet Magyarországon című tematikus képzőművészeti összeállításban

„Már augusztus megint, az ég
napszúrást ontó tompa gyöngyház.
Látok kátránylap háztetőn tengni rések
közt nőtt ecetfát.
Szédül a strand fakó gyepén sütkérező,
fejére turbánt
teker törülközőből, beszívott ajkú
arcát vizsgálja zsebtükörben.

A dinnye húsa zöld üveg, a barack
húsában valaki vére.
Vattacukor hőség az utcán, minden
áttetsző, olvadékony.
Fagylalt folyik, hideg gyöngycseppek
égnek izzadt bőrön, ingek tapadnak.”

Rakovszky Zsuzsa: Napforduló (részlet). In. Uő.: Tovább egy házzal, Budapest, Magvető, 1987. – Törzsgyűjtemény 

M. J.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

15. Zimányi Vera: Lepanto, 1571 – hangoskönyv

A művet Engler József felolvasásában hallgathatod meg a pécsi Digitáliának köszönhetően. A szöveges változat is olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.  

„Lepanto a mai Görögország egyik kis kikötővárosa a Peloponnészosz félsziget ívében. Itt zajlott le több mint négy évszázada 1571 októberében a világtörténelem egyik legnagyobb tengeri csatája a Szent Ligában tömörült pápai, spanyol, velencei csapatok és a török flotta között... Fondorlatok, ármánykodások, furfang, ravaszság, tudatos munka, hősiesség - ez teszi izgalmassá Zimányi Vera írását, amely sok ismeretet nyújt hajókról, fegyverzetről, történelmi eseményekről, ugyanakkor izgalmas regényként szórakoztatja az olvasót.” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

14. Dr. Nagy Sándor: Kerékpárosok könyve

Dr. Nagy Sándor okleveles vegyész, magkémiát oktató egyetemi tanár, emellett szépirodalmi, ill. ismeretterjesztő művek fordítója és megszállott biciklista. 1987 és 1997 között négy könyve jelent meg a kerékpározással kapcsolatban, melyekkel több sportirodalmi díjat is elnyert. Közülük három könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban is olvasható, melyeket a szerző oldaláról vettünk át.  

• Bicajoskönyv
• Kerékpárosok Könyve
• Versenybringa és társai

„Amint a komolyabb cím is sejteti, ezek a fejezetek jobbára az igényes kerékpároshoz szólnak, akit a kerékpározással kapcsolatos miértek legalább annyira izgatnak, mint a hogyanok. Remélem, hogy ez a körülmény inkább bővíteni fogja Olvasóim körét, mint szűkíteni, s ifjú versenyzőink is találnak majd a könyvben egy-két olyan érdekességet, amelyről még nem hallottak, vagy amit a gyakorlatban ugyan nálam százszor jobban tudnak, de amin még sohasem gondolkoztak el.” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

A könyv borítója

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

13. Mummery Róbert: A világjáró angol

Akik ismerik Gárdonyi Géza „göre gáboros” könyveit, azoknak nem újdonság, hogy a kiváló író mélyenszántó, katartikus regények mellett sok nyelvi leleménnyel, fordulatos történetvezetéssel időnként ponyvát is írt.
Ez a műve, melyet Mummery Róbert álnéven jelentetett meg még 1894-ben, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt mulatságos olvasmány egy New Yorkban született, de ó-angol családból származó ficsúrról, aki a legszebb kockás nadrágokat hordja Amerikában. Miután megismerkedik a hasonló korú néger Pombóval, nekiindul felfedezni az afrikai kontinenst. Útközben krokodilusokkal, múmiákkal, emberevőkkel hadakozva végül egy fa és a nők csapdájába esik.

Az eredetileg Rozsnyai Károly által Budapesten kiadott könyvet a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában digitalizálták, onnan érkezett hozzánk, ahol a szöveges formátumok mellett az illusztrált eredeti könyvoldalak is megtekinthetők.

„A nápolyi utcán egy nyitva felejtett csatornába pottyanó Mummery Róbert megismerkedik a már ott szomorkodó néger fiatalemberrel, Pombóval, akinek örömet akar szerezni, s ezért ott helyben elhatározott felfedezőútja kísérőjeként elviszi őt annak szülőhazájába, Afrikába. Ne csodálkozzunk, hogy útközben főhősünk – amerikai lévén – az arab hordárok segítségével 'megmászott' Kheopsz-piramist nemcsak Mummery-piramisnak nevezi el, hanem sürgönyben kéri országa elnökét, hogy az egészet szállíttassa át New York piacterére. És így folytatódik tovább – útközben váratlanabbnál váratlanabb módokon bővülő csapattal – a sziporkázó ötletparádé, egészen a Sir Archibald az emberevők között című 34. fejezetig...” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

A könyv egyik illusztrációja

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

12.  Almár Iván: A SETI szépsége

A könyv digitális változata még 2000-ben jelent meg a magyar SETI Honlap-on. A szerző engedélyével 2012-ben a Magyar Elektronikus Könyvtárba is bekerült archivált változatként.

„Több sikeres könyv jelent már meg magyarul is a Földön kívüli értelem kereséséről, de ez lenne az első, amely a ténylegesen működő SETI-kutatások stratégiájának és technikájának oldaláról vizsgálja ezt az izgalmas problémát. A könyv szerzője a nemzetközi SETI-szimpóziumokon szerzett sokéves tapasztalataira támaszkodva objektíven és szakszerűen, de közérthetően ismerteti a különféle rádiócsillagászati, optikai és egyéb SETI-kutatási programokat.” –  Magyar Elektronikus Könyvtár

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Július 26. Európa-szerte mindmáig az egyik legnépszerűbb női keresztnév, Anna napja. Szent Anna Szűz Mária édesanyja volt, így a keresztény hagyomány ezen a napon ünnepli az édesapát, Szent Joákimot is.
Az Anna-naphoz legközelebb eső szombaton rendezik meg Balatonfüreden a reformkorhoz köthető, nagy hagyományú Anna-bált. Az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth Anna-Krisztinának, Kiss Ernő aradi vértanú későbbi feleségének tiszteletére tartották 1825-ben. Az idei, 189. Anna-bál egyik érdekessége, hogy éppen Anna napjára esik.

„Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.”

Jankovics Marcell: „Anna örök” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Velemér: Szent Anna harmadmagával – falkép, 1378. In. Lovagkirályok. Az Anjou- és Zsigmond-kor Magyarországon (1301–1437), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület (Encyclopaedia Humana Hungarica 3.), 1997 – Magyar Elektronikus Könyvtár 

„Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. A kiteljesedett középkori legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte az »első« Máriát, a majdani »Istenszülő« Szűzanyát. Joakim hamarosan meghalt, s Anna újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, Alfeus jövendő felesége, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola: a kisebbik Jakab, Júdás Tádé, zelóta Simon és József. Anna Kleofást is eltemette, és újból férjhez ment egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a »harmadik« Máriát, akit apja után Szaloménak hívtak. Ő lett Zebedeus felesége és szült Jézus számára újabb unokafivéreket és apostolokat: a nagyobbik Jakabot és Jánost.”

Jankovics Marcell: „Anna örök” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A horvátlövői Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templom főoltára – Digitális Képarchívum 

Christus Annyának annya vagy,
Es azért méltóságod nagy;
Könyörögy értünk Szent Anna.
Unokádban gyönyörködgyél,
Szükséginkröl emlekezzél;
könyörögy értünk Szent Anna.

XXVI. jvlii: Szent Annaról (részlet). In. Katolikus egyházi énekek (Régi magyar költők tára XVII. század), Budapest, Argumentum, Akadémiai Kiadó, 1992. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Székelyföld egyik természeti nevezetessége a Szent-Anna-tó. Orbán Balázs így ír a tóról A Székelyföld leírása című munkájában: „A Sz.-Anna tavához három, sőt négy ut is vezet; egyik a tusnádi fürdőtől a magas meredek Csomágon ki; ez csak gyakorlott hegymászóknak ajánlható; ennél hosszabb, de jóval kényelmesebb s ökörszekérrel is járható a Bükszádról odavezető erdei ut. A Csíkból jövők legkényelmesebben Lázárfalváról látogathatják meg a Sz.-Anna tavát, a közeli torjai Büdöst és Bálványost; sőt a Kézdiszékből jövők Torján keresztül is megtehetik ezen érdekes kirándulást. Mi a bükszádi utat választottuk, mert hát többen voltunk, az ily kirándulások csakis társas körben levén kedvesek és élvezetesek.”

A Szent Anna-tó látképe. Keleti Gusztáv rajza (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II. Pest, 1869. Melléklet). In. Magyar néprajz I–VIII, szerkbiz. Paládi-Kovács Attila, Budapest, Akadémiai, 1988. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

„Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava.
A legrégibb időktől a legújabbig szüntelen vallásos eszmék Sion-köde lebegett e táj fölött, ez volt a rajongók, az ihlettek Libanonja, ami Izráelnek az Olajfák hegye, a hindunak a gangeszi szent völgy, az északi skandinávnak az Igdrazill árnyéka alatti magány, s a hellén költészet arany árnyképeinek a Tempe: az Erdélynek a Szent Anna tava.”

Jókai Mór: Szent Anna tava (részlet), Útleírások (Úti levelek) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Az örök Anna költője a magyar irodalomban Juhász Gyula (1883–1937), aki nagyváradi tanárkodása idején ismerte meg Sárvári Anna (1887–1938) színésznőt, szerelmi költészetének örök asszonyát. Anna-versei a reménytelen vágyakozás élményéből indulva jutnak el az múlandóság miatt érzett egyetemes emberi fájdalom kifejezéséig.

„És ekkor Anna szemeit lecsukta
És ekkor szép lett minden, ami fáj
S finom, fehér lett a sors durva ujja

S mint várvavárt és derűs déli táj:
Az üdvösség tűnt föl az esti csendben,
De én partjára lépni elfeledtem!”

Juhász Gyula:: Anna, részlet – Juhász Gyula összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban 

M. J.