Ősnyomtaványoknak nevezzük azokat a nyomtatványokat, amelyek a könyvnyomtatás hajnalán születtek. Egész pontosan az 1453-tól, a könyvnyomtatás feltalálásától kezdve az 1500 dec. 31-ig nyomtatott kiadványokat nevezzük így. A szakirodalom incunabulumként is emlegeti őket, a latin incunabula, -orum (n) szó alapján, amely jelentése: pólya, bölcső, bölcsőbéli rengetés. Elvontabb jelentése pedig valaminek a kezdete, születési helye, gyermekkora.

A Régi Nyomtatványok Tára a mai napon egy ilyen, a nyomdászat történetében pólyásnak számító könyvből szeretne egy apró érdekességet megosztani az olvasókkal. Nürnbergben, 1486-ban adták ki Anton Koberger nyomdájában Aenea Silvio Piccolomini, II. Pius pápa (1405–1464) Epistolae familiares című művét. II. Pius pápa levélgyűjteményében a kor egyházi és politikai kérdéseivel foglalkozott. A műnek magyar vonatkozása is van: a törökellenes harcról írt fejtegetéseiben a magyar nép stratégiai jelentőségét emeli ki.

Ebből a kiadványból három példányt is őrzünk, közülük kettő teljes (Inc. 1073, Inc. 1073b), a harmadik példány viszont csonka (Inc. 1073c), az első 15 folió hiányzik belőle.

Ha egymás mellé helyezzük a két teljes példányt, és kinyitjuk őket ott, ahol az első epistola kezdődik, rögtön szembe tűnik az ősnyomtatványok egyik jellegzetessége: a könyvek nem teljesen egyformák. Az a szokás, hogy a szövegben kihagyják a kezdőbetűknek a helyét, még a könyvnyomtatás előtti időkből, a kódexkészítés világából maradt meg. Az üres helyekre az iniciálékat ‒ mind a kódexekben, mind pedig az ősnyomtatványokban ‒ utólag ügyes kezű illuminátorok vagy kevésbé ügyes kezű, de annál nagyobb bátorságú tollforgatók festették meg. De az is gyakran megtörtént, mint a mi első példányunk esetében, hogy nem pótolták a hiányt.

Az ősnyomtatványok egyediségét tovább gazdagítják a possessor-bejegyzések. Ezek a tulajdonosoktól vagy olvasóktól származó lapszélre rótt kisebb írások sok-sok érdekes információt nyújtanak a könyv használóiról.

A három példányunk közül az Inc. 1073b jelzetűben, az első üres levél rectójának az élén egy 15. századi kéztől származó kedves négysoros bejegyzésre találtunk. Egy Benedek nevű szerzetes írta, aki arra kéri az utókort, hogy imádkozzon érte.

Így szól a bejegyzés:

A jelentése pedig:

Kedves Olvasó,

bár ez a könyv 3D-s valóságában kevesek kezébe jut el, aki indíttatást érez, hogy ezen a napon öreg Benedek szerzetesünkért elmondjon egy imát ‒ akár névnapi köszöntésként is ‒, alább olvashatja latin nyelven az Üdvözlégyet.

Ave Maria, gratia plena,
Dominus tecum.
Benedicta tu in mulieribus,
et benedictus fructus ventris tui,
Iesus.
Sancta Maria, Mater Dei,
ora pro nobis peccatoribus,
nunc et in hora mortis nostrae.
Amen.

Túri Klaudia

A kötelező olvasmányok hangoskönyveivel, az ország egyik legnagyobb folyóirat-adatbázisával és tematikus oldalakkal is segíti az új koronavírus-járvány miatt bevezetett digitális oktatást az Országos Széchényi Könyvtár. A nemzeti könyvtár az aktuális évfordulókhoz, ünnepekhez kapcsolódó és az általános iskolai, valamint a középiskolai tananyag különböző tantárgyaihoz használható, naponta frissülő ismeretterjesztő tartalmakat tesz közzé közösségi felületein a következő hetekben.

A nemzeti könyvtár a Budavári Palota F épületében

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) gyűjteményében jelentős számú kötelező olvasmány nem csupán olvasható, hanem hangoskönyv formájában meg is hallgatható. Jelenleg 358 hangoskönyv található az oldalon, amelyek mp3-formátumban le is tölthetőek. Többek között elérhető az Egri csillagok, az Édes Anna, a János vitéz és A kőszívű ember fiai is.

A magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz kapcsolódva ajánljuk a tanulók figyelmébe a magyar nyelvemlékeket bemutató szolgáltatásunkat, az Örkény István életművét bemutató honlapot, valamint a legendás Nyugat folyóiratot bemutató oldalt.

A történelemoktatást és a művelődéstörténeti tájékozódást segítő tartalom a Hunyadi Mátyás híres könyvtárát bemutató Corvina-honlapunk, illetve az a hamarosan elinduló 3D-s szolgáltatás, amely a 2018-as corvina-kiállításunkat eleveníti fel. Szintén a történelemtanulást segíti a két pilléren nyugvó Magyar Október címet viselő honlap is, amelyet böngészve térképen keresztül láthatjuk az 1956-os forradalom fotóin és mozgóképes anyagain beazonosított helyszíneket. Az oldal ezen kívül a Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának a forradalom alatt sugárzott archív hanganyagait, teljes műsorfolyamát, és annak szó szerinti leiratát is közzéteszi.

A Központi Tájékoztató olvasóterme

A 2004 óta elérhető Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívum az ország egyik legnagyobb digitális folyóirat-adatbázisa. Ebben egyaránt megtalálhatóak régi, akár kétszáz éves digitalizált folyóiratok csakúgy, mint a már csak online megjelent XXI. századi újságok, egészen a legfrissebb számokig. Az adatbázisban jelenleg 1157-féle újság 115592 példánya található. Az újságokat adatai szerint, a cikkek szerzőjére korlátozva vagy cím szerint is lehet keresni, valamint tematikusan böngészni.

A Digitális Képarchívumban 2007 óta gyűjtjük az online képi dokumentumokat, fotókat, infografikákat, valamint a prezentációkat. A gyűjteményben számos festőművész, grafikus, fotós válogatott munkája, közel 97500 kép található. A Száz Szép Kép képtárunk pedig a művészettörténetet tanítók és tanulók számára lehet hasznos. Az oldal célja, hogy háttér-információkat nyújtson egy-egy mű jobb megértéséhez, és egyben felhívja a figyelmet a klasszikus magyar képzőművészet legismertebb vagy éppen méltatlanul elfeledett alkotásaira.

Katalógusszekrények a Színháztörténeti Tár folyosóján

Az OSZK-webarchívum a magyar honlapok archiválásának kísérleti kezdeményezése. Ennek nagy része sajnos szerzői jogokkal kapcsolatos okok miatt nem nyilvános, de egy néhány száz tételből álló része szabadon hozzáférhető. Nemrég vált elérhetővé a Rákóczi-emlékév alkalmából készített Rákóczi-webarchívum, amely Rákóczi fejedelemről, valamint a szabadságharcról tartalmaz különböző digitális tartalmakat (e-könyveket, e-folyóiratcikkeket, digitális képeket, honlapokat). Most készülünk egy digitális gyűjteménnyel a trianoni évforduló kapcsán, amelyhez könyveket digitalizálunk és honlapokat gyűjtünk. A sorolt  gyűjtemények mindegyike nap mint nap gyarapszik különböző kulturális, tudományos és oktatási tartalmakkal.

Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse a Petőfi-kultusz kialakulása során eggyé vált 1848. március 15-ével, a Pesten kitört forradalommal. A vers keletkezéséről Petőfi a következőket írta naplójában:

A Nemzeti dal autográf példánya a költő 1848-ban papírra vetett kéziratos verseit tartalmazó füzetben maradt fenn, amely az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található.

Petőfi Sándor: Nemzeti dal (autográf példány) – Kézirattár

A vers 1848. március 15-i elhangzásának történetét maga Petőfi is feljegyezte a kéziraton:

A Pilvax kávéház belseje vendégekkel 1848-ban. Preiszer József egykorú vízfestménye

A költő kortársa, Egressy Gábor színész és rendező, aki az egyik helyszínen hallgatta Petőfi szavalatát, így emlékezett vissza:

A Landerer nyomda korszerű, amerikai Columbian-gyorssajtójának köszönhetően a vers már aznap több száz példányban terjedt Pest-Budán. Másnap lefordították németre, majd augusztusban francia nyelvre.

Barabás Miklós: Jókai a Landerer és Heckenast nyomda előtt 1848. március 15-én, 1893. Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Más értékes korabeli dokumentumok mellett Petőfi néhányoldalas feljegyzése is érdekes, amely a forradalmi nap részleteibe ad betekintést Históriai jegyzetek címmel. A kézirat Petőfi Sándor testvérén, Petőfi Istvánon keresztül került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.

Petőfi Sándor neve a magyar és nemzetközi olvasóközönség előtt mint a „szabadságharc költője” vált ismertté. Ez a kép éppen a nagy irodalmi szellem és nagy történelmi fordulópontnak a későbbi kultusz által szentesített frigye miatt alakult ki, és valójában jelentősen leegyszerűsítette alakját a közönség szemében. A fiatalon elhunyt költő pályafutása és irodalmi tevékenysége pedig sokkal színesebb, érdekesebb és igényesebb, mint ahogy az iskolában tanított és kiemelt versek egy-egy sorát felidéző halvány emlékeink alapján feltételeznénk. Állíthatjuk ezt, hiszen kevesen tudják róla, hogy jó nyelvérzéke volt; több nyelven írt és olvasott. Többek között lefordította George James Robin Hood című regényét és Alexander Dumas novelláit. Barátjával, Arany Jánossal együtt tervezték a Shakespeare-drámák lefordítását. Petőfi a Coriolanus fordításával el is készült, majd 1848 tavaszán hozzákezdett a Rómeó és Júlia fordításához, de ez a szabadságharc miatt félbemaradt.

Az íráson, fordításon kívül kiváló érzéke volt a rajzoláshoz is. A jelenleg ismert rajzai közül különösen jellegzetes a barátjáról és fia keresztapjáról, Arany Jánosról készült portré. A költő hagyatékában fennmaradt a fiáról, Zoltánról készült rajz is.

Petőfi rajza Arany Jánosról annak kommentárjával (1847) – Kézirattár

Petőfi 1849-ben csatlakozott Bem József lengyel tábornok erdélyi seregéhez. A katonai feletteseivel gyakran hadilábon álló költő Bem tábornokban valódi támogatóra, jó barátra lelt. Bem a csatákban tanúsított hősies magatartása miatt érdeméremmel tüntette ki Petőfit, majd századossá, később őrnaggyá léptette elő. A csaták eseményét is feljegyző Petőfinek egy Bemmel készült riporttöredéke is fennmaradt, de ezen kívül ismerjük Bem Józsefről készült rajzait is.

Forrás: Lipthay Endre, Kézirattár
Blogbejegyzés: Szatmári-Lévai Zita és Szilágyi Magdolna Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztálya

A 170 éve született Jászai Mariról még életében emléktáblát helyeztek el a szülőházán, nevét több tér és utca viseli Budapesten. Az állami színművészeti díjon túl a Vénusz bolygón még egy krátert is elneveztek róla. A Nemzeti Színház nagyasszonya nemcsak színészi teljesítményénél fogva volt különleges, hanem személyiségében is meghaladta korát.

Jászai Mari civilben

Kassai Vidor színész 1869-ben vette feleségül az érdekes, szélsőségekből összegyúrt, tehetséges, okos és becsvágyó Jászai Marit, de a házasság két év után véget ért. A színész úgy fogalmazott:

A művésznő igazi, nagy sikereit közismerten tragikaként aratta: Lady Macbeth-ként, Cleopatraként (Shakespeare drámáiban), Gertrudisként a Bánk bánban, Antigonéként, Elektraként, Phaedraként (Jean Racine tragédiájában), Stuart Máriaként, illetve Angliai Erzsébetként (Friedrich Schiller Stuart Máriájában) és Franz Grillparzer drámájának Medeájaként. Jászai Mari isteni tehetségét állandó tanulással fejlesztette, nyelveket tanult és fordításokat készített, rendkívül nagy hatású művész vált belőle, aki a maga korában utolérhetetlen volt a tragikus szenvedély megszólaltatásában.

Jászai Mari ugyanakkor sokat és szívesen szavalt; elsősorban a szabadságharcos költő verseit. Herczeg Ferencnek mégis azt mondta, ő nem tud Petőfit szavalni, hiába próbálkozott vele százféleképp, szerinte mindig hamis volt. Az író egyszer azt mesélte Péchy Blankának:

A „mondás” mibenlétét Jászai költői leírással érzékeltette. Egy szép, derűs napon gróf Cebrián Róza és Hubay Jenő hegedűművész szalatnai (losoncapátfalvi) kastélyából kisétálva a Jászai társaságában bandukoló leányka Petőfi-verset idézett.

Kevésbé köztudott a tény, hogy a világhírű tragikának jelentős szerepe volt a Petőfi-kultusz újjászületésében a 20. század elején. Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi többek között Petőfi Sándor Szeptember végén című versének angol nyelvű változatát (At the End of September) Jászai Mari kézírásával, amelyet a színésznő 1922. december 17-én, a La Fontaine Társaság Petőfi-matinéján szavalt el.

Petőfi Sándor: At the End of September (Szeptember végén) – Kézirattár

Jászai Marit 1908-ban a Petőfi Társaság tiszteleti tagjának választotta. A Budai Evangélikus Szövetség Petőfi-ünnepének 1923-as szórólapja szerint, amely ugyancsak a nemzeti könyvtárban található, a színésznő Petőfi-verseket szavalt, de itt őrizzük Jászai szavalókönyvét is, amelyben két Petőfi-vers részlete is olvasható a színésznő kézírásával. 

Gergelyfy Sándor újságíró, szociáldemokrata politikus, csaknem 40 éven át volt a Szabad Európa Rádió munkatársa. A rádió megalakulásának első pillanatában csatlakozott a Magyar Osztály szerkesztőségéhez; először a hírosztályon dolgozott, majd külpolitikai hírmagyarázóként, kommentátorként, később, 1985 márciusi nyugdíjazása után külsős munkatársként tartott rendszeres politikatörténeti előadásokat egészen 1990-ig. Álneve Egri Sándor volt. A Történeti Interjúk Tárában fennmaradt Szabad Európa Rádiós műsorok között található egyik, számára is igen fontos interjúja, melyet Kéthly Anna szociáldemokrata politikussal készített 1969-ben a magyar munkásmozgalom történetéről.

Részlet a rádiós műsorból

Gergelyfy Sándor Egerben született 1920. március 8-án. A jogi  egyetem elvégzése után újságíróként dolgozott, majd 1945 után minisztériumi sajtóelőadó lett. 1948-ban elmenekült Magyarországról és Belgiumban telepedett le. Főként szociáldemokrata lapokba írt. Az ötvenes évek elején a Fáklya című szocialista lap szerkesztőségének tagja volt, később a londoni Népszavába, majd 1971-től pár évig a Szociáldemokrata Szemlébe írt külpolitikai cikkeket. Az emigrációs politikában a Peyer Károly irányításával működő Emigráns Magyar Szociáldemokrata Párt tagjaként vett részt. 

A Történeti Interjúk Tárában 1998-ban Hanák Gábor készített vele életútinterjút, amelyből egy rövid részletet adunk közre – köszöntve a 100 éves újságírót, a nyugati magyar emigráció jeles alakját.

 Részlet a mozgóképes interjúból

A Széchenyi család öröksége, története évszázadokra nyúlik vissza, tagjai mindig is hazájuk és hivatásuk gyarapításának szentelték életüket. Gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István fiatalabb fia korát megelőző éleslátással figyelt fel a gazdasági, társadalmi és technikai hiányosságokra és igényekre. Az ő nevéhez kötődik a Budavári sikló kialakítása, amelyet 150 éve, 1870. március 2-án avattak fel. A nemzeti könyvtár őrzi a Budavári sikló (hegypálya) alapítását (1868) és gróf Széchenyi Ödön érdemeinek elismerését tartalmazó iratot (1894).

Pollák Zsigmond: Gróf Széchenyi Ödön, metszet. In. Vasárnapi Ujság, 27. évf. 23. sz. 1880. június 6., 1. o. – Digitális Képarchívum

A gróf az 1867-es párizsi világkiállításon találkozott először a hegyre menő felvonó ötletével, amelyet hazatérve rögtön át is szeretett volna ültetni az itthoni környezetbe. Buda székesfőváros tanácsánál kérvényezte egy személy- és áruszállításra alkalmas emelőgép megépítését a budai várhegy Lánchídhoz közeli oldalában, mely „megkímél nemcsak fáradságot és időt, hanem a budai vár lakóinak és háztulajdonosainak csekély ár fizetése mellett a legnagyobb kényelmére válna.”

A budavári sikló (hegypálya) alapítását (1868) és gróf Széchényi Ödön érdemeinek elismerését tartalmazó irat, 1894.

Amikor híre ment a beadványának, sokan kinevették, mások azt mondták: ha az „emelőgép” fel is épül, nem ülnének bele, mert akik így tesznek, azok biztosan ki fogják törni a nyakukat.

Erre reagálva „A Hon” című lap 1867. november 8-ai száma beszámolt arról, hogy a párizsi világkiállításon is működött egy ilyen gép, amely a közönséget gőzerővel a „roppant magas palota” tetejére emelte. Széchenyi 1868. május 25-ére szerezte meg az összes szükséges támogatást a budai gőzsikló megépítéséhez, de a korabeli lapok beszámolóiból tudható, hogy a munkálatok nem mentek mindig zökkenőmentesen. A sínek megépítése nehézkesen tudott haladni a talajban, és az emelőszerkezet újragondolására is szükség volt, mivel a siklót működtető gőzgépet csak a várhegy alján tudták elhelyezni.

A budavári gőzsikló. In.  Vasárnapi Újság, 16. évf. 51. sz., 1869. dec. 19., 700. o. – Digitális Képarchívum

A megnyitásra végül 1870. március 2-án került sor, Buda városától 40 évre kaptak engedélyt a „Hegypálya” üzemeltetésére. Európában – a párizsi felvonó után – ez volt a második ilyen szerkezet. Az utasszállítás még a hatósági forgalomba helyezés engedélye előtt megkezdődött, a hivatalos megnyitásig ingyenesen használhatták az emberek a gépet, ezzel is megalapozva a bizalmat az új szerkezetnek. A Pesti Napló így méltatta: „A rajta való járás igen kellemes, éppen semmit sem ráz, a le vagy felmenetel egy perc műve.” A budai gőzsikló olyan nagy sikert aratott, hogy több helyen terveztek hasonlót építeni a budai hegyek oldalában, de ezek megépítésére pénzhiány miatt nem került sor.

Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztálya

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.

A táncrendek többsége intim, titokzatos és keveset tudunk az eredetükről. Plakát- és Kisnyomtatványtárunk több száz táncrendet őriz, amelyek a bálok hagyományos kellékeinek számítottak.

Történetük még a reformkorba nyúlik vissza, de virágkorukat a dualizmusban élték. A kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchiában feléledt a nagy báli hagyomány, Bécs mellett Pesten is nyüzsgő társadalmi élet alakult ki. Az első fennmaradt táncrend egy bécsi juristabálból származik az 1830-as évekből.

Táncrendek a Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményéből

A táncrend tulajdonképpen egy programfüzet, amely eleinte egyszerű virágmintás kivitelezésben készült, később azonban igazi remekművé vált. Az idő előrehaladtával egyre nagyobbak lettek a díszek és egyre kisebbek a hozzá tartozó füzetek és íróeszközök. A 20. század fordulóján a táncrendeket már könyvkötők, ötvösök, díszműiparosok állították elő és rendkívül változatos anyagokból, papírból, bársonyból, selyemből és bőrből készültek. A kis ceruzával – amely sok esetben a füzet zárjaként is szolgált – a táncra felkérő gavallér nevét jegyezték be, az apró tárgyat pedig a hölgyek egy kis zsinóron függő akasztó segítségével rögzítették a ruhájukhoz vagy a legyezőjükhöz.

Magyar Casino-bál 1878. február 16-án – Korai, díszes magyar táncrend; Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A bálozók a táncrendjüket vagy már a mulatság előtt megkapták, vagy a bejáratnál lévő tálcáról vehették el, olykor pedig a vacsora-menükártya mellé helyezték el számukra. A farsangi báli szezon a jogászbállal indult, majd minden egyesület és foglalkozási ág megtartotta a saját estélyét. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó báli időszakot általában a jelmezes művészbál zárta. A bálozás hagyománya a ’30-as évekig tartott, majd a háború szakította meg a mulatozást.

A táncrendekből a nemzeti könyvtár minitárlatot rendez, amely 2020. február 6-tól 25-ig látható az V. szinten.

Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztálya

2014 óta az 1943-ban, 2015 óta az 1944-ben, 2016 óta pedig az 1945-ben elhunyt írók művei szabadon elérhetőek az interneten. A jelenlegi szabályozás szerint az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig műveinek megjelentetése engedélyköteles, ez után azonban a szerzői jogvédelem hatálya alól felszabadult művek szellemi közkinccsé válnak.

1945-ben a balfi munkatábor foglyaként Szerb Antal (szül.: Budapest, 1901. május 1.) január 27-én, Sárközi György (szül.: Budapest, 1899. január 22.) március 8-án halt meg, Halász Gábor (szül.: Budapest, 1901. július 4.)  pedig ugyanabban a hónapban, de az ő halálának pontos napját máig sem ismerjük.

Rajtuk kívül még számos magyar író vált a holocaust áldozatává. A holocaust nemzetközi emléknapja alkalmából készített blogbejegyzésünk második részében azoknak a magyar íróknak a ma már online is elérhető műveit vesszük sorra, akik 1943-tól 1945-ig váltak a holocaust áldozataivá.

1945-ben Ligeti Ernő (szül. Kolozsvár, 1891. március 19.) erdélyi újságírót, az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó egyik megalapítóját, majd a Magyar Nemzet főmunkatársát Budapesten feleségével és kisfiával együtt a nyilasok lőtték le január 10-én. Művei a MEK-ben:

• Belvedere, Cluj-Kolozsvár: Lapkiadó rt., 1921.
• Föl a bakra. Regény, Cluj-Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh, 1925.
• A páneurópai mozgalom, Cluj-Kolozsvár: Korunk, 1926.
• Vonósnégyes. Elbeszélések, Cluj-Kolozsvár: Lapkiadó Rt., 1928.
• A kék barlang, Budapest: Könyvkedvelők Szövetk., [1930].
• A néger hősszerelmes, Budapest: Pantheon, [1933].
• Az ő kis katonája. Regény, Oradea: „Új Erdélyi Könyvek”, 1940.
• Noé galambja. Regény, Budapest: Singer – Wolfner, [1943].

Ligeti Ernő: A néger hősszerelmes, Budapest: Pantheon, [1933]. Címlap – Törzsgyűjtemény

Kemény Simon (szül.: Tass 1882. augusztus 19.) költőt, újságírót, kritikust, lapszerkesztőt január 27-én nyilasok lőtték agyon budapesti háza kertjében. Kemény Simon Ördögök, tündérek (Budapest: Athenaeum, [1936]) című kötete a MEK-ben.

Pap Károly (szül.: Sopron, 1897. IX. 24.) író január 31. után halt meg Buchenwaldban. Azarel (Budapest, Nyugat, [1937?]) című regénye a MEK-ben.

Gelléri Andor Endre (szül.: Budapest, 1906. március 30.) író 1945-ben a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor fölszabadulását megérte, de flekktífuszban Hörschingenben május 10 és 20. között meghalt. Művei a MEK-ben:

• Hold ucca, Debrecen: Nagy K. és Tsa., [1935]
• Kikötő, [Budapest]: Athenaeum, [1936].
• A nagymosoda. Regény, Budapest: Pantheon, [1931].
• Szomjas inasok. Elbeszélések, Budapest: Nyugat, 1933.
• Villám és esti tűz, Budapest: Almanach, [1940].

Gelléri Andor Endre: Szomjas inasok. Elbeszélések, Budapest: Nyugat, 1933. Címlap – Törzsgyűjtemény

Két évvel korábban, 1943 január 1-én munkaszolgálatosként halt meg az ukrajnai Jevdokovóban Rejtő Jenő (szül.: Budapest, 1905. március. 29). Művei a MEK-ben:

• Akik életet cseréltek. Regény, Budapest: Literária, [1937]. Hangoskönyv
• A boszorkánymester. Azonosítatlan kiadás; Budapest : Athenaeum Ny., 1970. Hangoskönyv; Hangoskönyv
• Bradley Tamás visszaüt. Azonosítatlan kiadás; Budapest: Nova, [1939] Hangoskönyv
• A csontbrigád. Regény, Budapest: Nova, [1941]; Csontbrigád, Budapest: Lux Primo, 1993.
• A drótnélküli gyilkosság. Regény, Budapest: Literária, [1938]; Budapest: Göncöl Társ., 1988. Hangoskönyv.
• Egy bolond száz bajt csinál. Azonosítatlan kiadás. 
• El a pokolból! Regény, Budapest: Világv. Reg. Kiadóváll., [1934]; Budapest: Göncöl, [1991] Hangoskönyv
• Az elátkozott part, Budapest: Nova, [1940]; Azonosítatlan kiadás
• Az ellopott futár, Csillaghegy: Csilag [!], [1941]. Azonosítatlan kiadás
• Az ellopott század, Budapest: Literária, [1939]; Bécs: Novák, [1968] Hangoskönyv
• Az előretólt [!] helyőrség, Budapest: Nova, [1939]; Az előretolt helyőrség. Azonosítatlan kiadás; MVGYOSZ hangoskönyv
• Az elsikkasztott pénztáros. Regény, Budapest: Literária, [1938]; Budapest: Magvető, 1991.
• Az elveszett cirkáló, Budapest: Nova, 1938; Budapest: Agóra, 1997.
• Ezen egy éjszaka,Szeged: Szukits, 1993. Hangoskönyv; Azonosítatlan kiadás,
• A fehér folt. Azonosítatlan kiadás.
• A fekete kapitány, Regény, Budapest: Literária, [1938]; Budapest: Lux Primo, 1993. Hangoskönyv
• Gyilkos?! Regény, Budapest: Világv. Reg. Kiadóváll., [1935]; Budapest: Göncöl, [1991]. Hangoskönyv
• A halál fia. Regény, Budapest: Literária, [1938]; Budapest: Merényi, [1996]. Hangoskönyv
• Halálsziget. Regény, Budapest: Világv. Reg. Kiadóváll., [1935]. Hangoskönyv
• A három testőr Afrikában, Budapest: Agóra, 1997.
• Járőr a Szaharában, Budapest: [Literária], [1940]; Budapest: IPV, 1987. Hangoskönyv
• Jó üzlet a halál. Regény, Budapest: Literária, [1937]. Hangoskönyv
• A láthatatlan légió, Budapest: Nova, [1939]; Budapest: Magvető, 1975; MVGYOSZ hangoskönyv
• Legény a talpán. Egy vén tengerész fecsegése, Budapest: Literária, [1938].
• A megkerült cirkáló, Budapest: Soóky, [1943]; Azonosítatlan kiadás.
• Menni, vagy meghalni, Budapest: Nova, [1937]; Azonosítatlan kiadás.
• Minden jó, ha vége van. Regény, Budapest: Literária, [1937].
• A Néma Revolverek Városa. Azonosítatlan kiadás.
• A Nevada szelleme, Budapest: Nova, [1939]; Hangoskönyv; Budapest: Lux Primo, 1992.
• Nincs kegyelem. Regény, Budapest: Nova, [1941]; Budapest: Könyvmíves, 1998.
• Hangoskönyv; Budapest: Lux Primo, 1992.
• A párizsi front, Budapest: Lux Primo, 1993. Hangoskönyv
• Pipacs, a fenegyerek. Regény, Budapest: Literária, [1939]; Budapest: Merényi, [1996].
• Piszkos Fred közbelép... Fülig Jimmy őszinte sajnálatára, Budapest: Aurora, [1941]; Budapest: Könyvkuckó, 2000.
• Piszkos Fred, a kapitány, Budapest: [Nova], [1940]; Budapest: Magvető, 1958; MVGYOSZ hangoskönyvek.
• Pokol a hegyek között, Budapest: Nova, [1939]. Hangoskönyv; Azonosítatlan kiadás.
• A pokol zsoldosai, Szeged: Szukits, [1994]; Pécs Budapest: Alexandra  Népszabadság Zrt., 2011.  Hangoskönyv.
• A Sárga Garnizon. Regény, Budapest: Literária, [1939].
• A szőke ciklon, Budapest: Nova, 1939; Azonosítatlan kiadás; MVGYOSZ hangoskönyv.
• Texas Bill, a fenegyerek, Budapest: Nova, [1939]; Azonosítatlan kiadás.
• Tigrisvér, Budapest: Nova, [1940]. Hangoskönyv; Pécs: Alexandra, 2001.
• A tizennégy karátos autó, Budapest: Magvető, 1964; MVGYOSZ hangoskönyv.
• Trópusi pokol. Regény, Budapest: Literária, [1937]. Hangoskönyv.
• Az úr a pokolban is úr. Regény, Budapest: Literária, [1938].
• Az utolsó szó jogán, Budapest: Magvető, 1967. Hangoskönyv.
• Vanek úr Párizsban. Azonosítatlan kiadás.
• Vér és mahagóni Regény, Budapest: Literária, 1936. Hangoskönyv; Tel-Aviv: Neografika Ny., 1959.
• Vesztegzár a Grand Hotelben, Budapest: Nova, [1939]; Budapest: M. Kvklub: Saxum, 1997.
• Víkend a pokolban. Regény, Budapest: Literária, [1939]. Hangoskönyv;
• Vissza a pokolba! Regény, Budapest: Literária, 1936. Hangoskönyv.

Rejtő Jenő. Bélyeg. Magyar Posta, 2005.

Bálint György (szül.: Budapest, 1906. július 1.) három héttel Rejtő Jenő halála után, január 21-én, szintén  munkaszolgálatosként halt meg az ukrajnai Sztarij-Nyikolszkojében. Művei és fordításai a MEK-ben:

• Strófák, Budapest: Együtt, 1929.
• Galsworthy, John: A tulsó parton, (ford.), Budapest: Franklin, [1929].
• Galsworthy, John: A várakozó, (ford.), Budapest: Franklin, [1934].
• Galsworthy, John: A virágzó vadon, (ford.), Budapest: Franklin, [1935].
• Az idő rabságában, Budapest: Viktóra Ny., [1935].
• Jégtáblák, könyvek, koldusok, Budapest: Athenaeum, [1937]
• Az állatok dícsérete, Budapest: Athenaeum, 1938.
• Búcsú az értelemtől, Budapest: Almanach-kiadó, 1940.
• Hawthorne, Nathaniel: A skarlát betű, (ford.), Budapest: Európa, 1983.
• Spanyolországban jártam, Budapest: Magvető, 1983.
• Wilde, Oscar: A canterville-i kísértet, (ford.), Budapest: Pán, 1990.
• Dickens, Charles: Twist Olivér, (ford.), Budapest: Holnap, 1994.

1944-ben Elek Artúr (szül. Budapest, 1876. február 8.) a német csapatok bevonulása után, április 25-én Budapesten öngyilkos lett. Művei és fordításai, szerkesztői munkái a MEK-ben:

• Jacobsen Jens Péter: Lyhne Niels. 1–2. köt. (ford.), Budapest: Athenaeum, 1900.
• Marcel Prévost: Lea, (ford.), Budapest: Athenaeum, [1901].
• Rudyard Kipling: A hídépítők. Indiai történet; Kafirisztán királya. Indiai katona történet, (ford.), Budapest: Vass, 1902.
• Alphonse Daudet: Művészházasságok, (ford.), Budapest: Lampel, [1907].
• Poe Edgar. Két tanulmány, Budapest: Nyugat, 1910.
• Álarcosmenet, [Budapest]: Nyugat, 1913.
• Edmondo De Amicis. Lelkierő. Elbeszélés, (ford. és bev.), Budapest: Athenaeum, [1919].
• Nagy Balogh János élete és művészete: 1874 1919. Emlékkönyv, (szerk.), Budapest: Amicus, 1922.
• Giosuè Carducci: Dante, (ford.), Budapest: Kultúra, [1922].
• Francisco de Goya grafikai munkái: 1928. november. Katalógus, (ford.), Budapest: Szépművészeti Múzeum, Grafikai Osztály, 1928.

Elek Artúr: Álarcosmenet, [Budapest]: Nyugat, 1913. Címlap

Kner Imre (szül.: Gyoma, 1890. február 3.) neves gyomai nyomdász, tipográfus, könyvtervező, az új magyar könyvművészet megteremtője a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg május 12-én. Művei a MEK-ben:

• A színekről és a színes nyomtatásról (Faltusz Edével), Budapest: Világosság Ny., 1907.
• A színharmónia. Tanulmány, Gyoma: Szerző, 1909.
• Ipari nevelés és iparművészet, Gyoma: Szerző, 1919.
• A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története. A vállalat fennállásának hatvanadik évfordulójára, [Gyoma]: [Kner Ny.], [1941].

Kner Imre portréja és Major Henrik karikatúrája.
In. Grafikai Szemle, 19. évf., 1909. májusi szám. 8. előzéklap. – Törzsgyűjtemény  

Karácsony Benő (szül. Gyulafehérvár, 1888. szeptember 7.) erdélyi írót 1944 nyarán ölték meg Auschwitzban. Karácsony Benő művei a MEK-ben:

• Tavaszi ballada. Novellák, Târgu-Mureş-Marosvásárhely: Révész, 1925.
• Új élet kapujában, Kolozsvár: Erdélyi Szépmives Céh, 1934.
• Pjotruska, Budapest: Révai, [1937]; Bukarest : Irodalmi Kvk., 1968.
• A megnyugvás ösvényein, [Kolozsvár]: Józsa Béla Athenaeum, [1947];  Budapest: Helikon, 1983.
• Napos oldal, Budapest: Szépirodalmi, 1958.
• Utazás a szürke folyón, Bukarest: Irodalmi Könyvkiadó, 1968.

Radnóti Miklós (szül. Budapest, 1909. május. 5.) költőt a Győr melletti Abda község határában 21 társával együtt november 9-én végeztek ki. Művei, fordításai és szerkesztői munkái a MEK-ben:

• Pogány köszöntő. Versek, Budapest: Kortárs, 1930.
• Ujmódi pásztorok éneke, Budapest: Fiatal Magyarország, 1931.
• Lábadozó szél Radnóti Miklós uj versei, Szeged: Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, 1933.
• Kaffka Margit művészi fejlődése, Szeged: M. Irodalomtörténeti Intézet, 1934.
• Újhold. Versek, Szeged: Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, 1935.
• Járkálj csak, halálraitélt! Versek, Budapest: Nyugat, 1936.
• Meredek út. Versek, Budapest: Cserépfalvi, 1938.
• Ikrek hava; Válogatott versek. Napló a gyerekkorról, Budapest: Almanach, 1940.
• Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből, Budapest: Pharos, [1943].
• La Fontaine, Jean de: Válogatott mesék, Budapest: Franklin, [1943].
• Tajtékos ég. Versek, Budapest: Révai, [1946].
• Guillaume Apollinaire versei (ford.), Budapest: Európa, 1993.
• Erőltetett menet. Válogatott versek, Szentendre: Interpopulart, 1996.
• Hölderlin, Friedrich: Válogatott versek, Szentendre: Interpopulart, 1995.

Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraitélt! Versek, Budapest: Nyugat, 1936. Boritó

Szomory Dezső (szül.: Pest 1869. június 2) író, drámaíró, újságíró november 30-án éhen halt Budapesten. Művei a MEK-ben:

• Mesekönyv. Budapest: Grill, 1896.
• Budapesti Babylon. Pikáns mesék, Budapest: Boros, 1898.
• Az isteni kert. Novellák, Budapest: Nyugat, 1910.
• Lőrinc emléke. Novellák, Budapest: Nyugat, [1912].
• A pékné, Budapest: Athenaeum, 1917.
• A selyemzsinór, Budapest: Genius, [1921].
• A mennyei küldönc, Budapest: Athenaeum, [1926].
• A párizsi regény, Budapest: Athenaeum, [1929].

Blogbejegyzésünk első része itt olvasható.

75 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az auschwitz-birkenaui náci haláltábor, és ugyanezen a napon halt meg a balfi munkatáborban Szerb Antal (szül.: Budapest, 1901. május 1.) író, irodalomtörténész, az 1920-as és 1930-as évek fordulóján jelentkező ún. esszéíró nemzedék (Németh László és Halász Gábor mellett), a Nyugat folyóirat ún. „második nemzedékének” legjelentékenyebb alakja.

Szerb Antal. In. A Dunánál. Magyarok a 20. században (1918–2000), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001. (Encyclopaedia Humana Hungarica 9.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A balfi munkatábor foglya volt Halász Gábor (szül.: Budapest, 1901. július 4.) író, esszéíró, kritikus, irodalomtörténész, Kézirattárunk vezetője és Sárközi György (szül.: Budapest, 1899. január 22.) író, költő, a népi írók mozgalmának jeles alakja, a falukutató szociográfia elindítója, akik Szerb Antal halála után néhány héttel szintén a holocaust áldozataivá váltak – Sárközi György március 8-án halt meg, Halász Gábor pedig ugyanabban a hónapban, de az ő halálának pontos napját máig sem ismerjük.

Rajtuk kívül számos magyar író vált a holocaust áldozatává 1945-ben és az azt megelőző években.

1945-ben Ligeti Ernő (szül. Kolozsvár, 1891. március 19.) erdélyi újságírót, az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó egyik megalapítóját, majd a Magyar Nemzet főmunkatársát Budapesten feleségével és kisfiával együtt a nyilasok lőtték le január 10-én.
Kemény Simon (szül.: Tass 1882. augusztus 19.) költőt, újságírót, kritikust, lapszerkesztőt január 27-én nyilasok lőtték agyon budapesti háza kertjében.
Pap Károly (szül.: Sopron, 1897. IX. 24.) író január 31. után halt meg Buchenwaldban.
Éri-Halász Imre (Nyíregyháza 1900. május 19.) író, újságírót, sikeres kabarészerzőt és vígjátékírót, az Egy csók és más semmi (1933) című zenés komédia szerzőjét, akinek írói hagyatékát Kéziratárunk őrzi, január végén Zalaszentgróton ölték meg.
Gelléri Andor Endre (szül.: Budapest, 1906. március 30.) író 1945-ben a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor fölszabadulását megérte, de flekktífuszban Hörschingenben május 10 és 20. között meghalt.
Mihály István (szül.: Budapest 1892. június 29.) filmdramaturg, filmrendező, forgatókönyvíró, újságíró az ausztriai Bruck an der Leithánál kényszermunkavégzés során halt meg február 23-án.

1943 januárjában munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában Rejtő Jenő (szül.: Budapest, 1905. március. 29) író és Bálint György (szül.: Budapest, 1906. július 1.) író, újságíró, kritikus. Rejtő Jenő a hónap első napján Jevdokovóban, Bálint György pedig 21-én Sztarij-Nyikolszkojében.

1944-ben a magyar írók közül a holocaust áldozataként halt meg Elek Artúr (szül. Budapest, 1876. február 8.) író, kritikus, művészettörténész, újságíró, tanár, lapszerkesztő, aki a német csapatok bevonulása után április 25-én Budapesten öngyilkos lett.
Kner Imre (szül.: Gyoma, 1890. február 3.) neves gyomai nyomdász, tipográfus, könyvtervező, az új magyar könyvművészet megteremtője a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg május 12-én.
Karácsony Benő (szül. Gyulafehérvár, 1888. szeptember 7.) erdélyi írót és Révész Béla (szül.: Esztergom, 1876. február 17.) írót, újságírót, lapszerkesztőt 1944 nyarán ölték meg Auschwitzban.
Tolnai Simon (szül.: Nagyvárad 1867. március 28.) lap- és könyvkiadó, bűvész, a népszerű Tolnai Világlapja, a Tolnai Világtörténelme és a Tolnai Világlexikonja kiadója hetvenhat évesen Mauthausenben halt meg október 2-án.
Komor András (szül.: Budapest, 1898. április 26.) író, költő, kritikus, akinek kéziratos hagyatékát Kézirattárunk őrzi, az ötödik munkaszolgálatos behívó kézhez vétele után, október 26-án lett öngyilkos.
Mónus Illés (szül.: Balta, Oroszország, 1888. március 12.) újságíró, szociáldemokrata. A nyilasok végezték ki november 2-án Budapesten.
Radnóti Miklós (szül. Budapest, 1909. május. 5.) költő, akit a Győr melletti Abda község határában 21 társával együtt november 9-én végeztek ki.
Szomory Dezső (szül.: Pest 1869. június 2) író, drámaíró, újságíró november 30-án éhen halt Budapesten.

2014 óta az 1943-ban, 2015 óta az 1944-ben, 2016 óta pedig az 1945-ben elhunyt írók művei szabadon elérhetőek az interneten. A jelenlegi szabályozás szerint az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig műveinek megjelentetése engedélyköteles, ez után azonban a szerzői jogvédelem hatálya alól felszabadult művek szellemi közkinccsé válnak.

Szerb Antal művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

• A Pendragon-legenda, Budapest: Franklin, [1934].
• Magyar irodalomtörténet, Budapest: Révai, 1935
• A világirodalom története, [Budapest]: Révai, [1941].
• Budapesti kalauz Marslakók számára, Budapest: Löbl D. Ny., 1935. Officina Nova, 1991.
• Hétköznapok és csodák. Francia, angol, amerikai, német regények a világháború után, [Budapest]: Révai, [1935 után]
• Utas és holdvilág, [Budapest]: Révai, [1937]. (Budapest, Interpopulart, Populart füzetek)
• A királyné nyaklánca Igaz történet, [Budapest]: Bibliotheca, [1943].
• Madelon, az eb, Budapest: Révai, 1947.
• A varázsló eltöri pálcáját, Budapest: Révai, 1948.

Szerb Antal fordításai, átdolgozásai a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

• William B. Seabrook: Utak a dzsungelben, Budapest: Révai, [1936].
• Johan Huizinga: A középkor alkonya, Budapest: Athenaeum, [1938].
• Hugh Walpole: Christina, Budapest: Széchenyi Irod. és Műv. Rt., [1940].
• Hendrik Van Loon: Rembrant 1–2. köt., Budapest: Magyar Téka, [1940 körül].
• Christophorus Columbus: Columbus úti naplója, [ford. és sajtó alá rend.], Budapest: [Officina], [1941].
• Stephen Leacock: A Mauzóleum klub, [ford. és átd. Szerb Antal], Budapest]: Pharos, [1943].
• B. Seabrook: A bűvös sziget. Regény, Budapest: Stílus, [1943].
• W. van Loon: A hajózás története, Budapest: Stílus, [1943].
• Eric Knight: Sam Small csodálatos élete. Regény, Budapest: Révai, [1946].
• Anatole France: Thaisz (Thaisz és más elbeszélések), Budapest: Európa, 1962; Budapest: Európa, 1989

Sárközi György művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

• Mint oldott kéve. Történelmi regény, [Budapest]: Pantheon, [1932].
• Szilveszter, [Debrecen]: Nagy K. és Tsai., [1933]
• Viola, [Budapest]: Athenaeum, [1935].
• Higgy a csodában! Versek, Budapest: Athenaeum, [1941].
• Sárközi György összes verse és kisebb műfordításai, Budapest: Sarló, 1947.

Sárközi György fordításai, átdolgozásai a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

• Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus: Brambilla hercegnő; Diótörő és egérkirály, ford. Sárközy György, Budapest: Franklin, [1930]; Diótörő, [Sárközi György és Juhász Andor fordítását gondozta Tarbay Ede], Budapest: Móra, 1979.
• Francesco Petrarca daloskönyve, Budapest: Franklin, [1943].
• Mann, Thomas: Válogatott elbeszélések [Trisztán; Tonio Kröger; Halál Velencében; Úr és kutya idill; Mario és a varázsló: Tragikus útiélmény; Az elcserélt fejek: Indus legenda], fordító Kosztolányi Dezső, Lányi Viktor, Sárközi György, Horváth Henrik, Budapest: Európa, 1974.
• Mann, Thomas: József és testvérei, fordító Sárközi György, Káldor György, Budapest: Park, 1993. [E kiadás szöveghiányainak pótlásával a Gabó Kft. 2005-ös kiadása alapján.]

Blogbejegyzésünk második része itt olvasható.

Korábbi blogbejegyzéseink:

• Halász Gáborról
• Kner Imréről

A washingtoni National Museum of American History épületében 2020. január 5. és 12. között került sor a Smithsonian 2020 Haydn Quartet Academy című rendezvénysorozatra. A „kvartett-akadémia” mindenekelőtt egy workshopot foglalt magába, amelynek keretében tizenkét fiatal vonósjátékos mélyedhetett el Haydn op. 9, 17 és 20-as számú vonósnégyes-sorozatainak előadásában. A különleges koncepció értelmében három-három növendékhez egy-egy tapasztaltabb „coach” csatlakozott, akik ily módon nem külső hallgatóként, hanem a szó szoros értelmében „belülről” próbálták beavatni a résztvevőket a kvartettjáték rejtelmeibe (inside coaching). Ráadásul a négy kvartett összeállítása a hét során többször átalakult, lehetővé téve, hogy a workshop résztvevői a különböző partnerekkel való együttjátékból is okulhassanak.

Pillanatkép a workshopról: Mikusi Balázs (OSZK Zeneműtár), Susan H. Vita (a Library of Congress zenei részlegének vezetője) és Kenneth Slowik (a Smithsonian Chamber Music Society művészeti vezetője, a Haydn Quartet Academy főszervezője)

A workshop gerincét jelentő kamarazenélés mellett azonban a résztvevők előadásokat is hallhattak Haydn stílusáról, a régi hangszerek sajtosságairól, vagy éppen a korabeli kottaírás értelmezéséről. Az OSZK Zeneműtárának vezetőjét, Mikusi Balázst mint Haydn magyarországi működésének szakértőjét hívták meg három előadás megtartására. Közülük a kifejezetten szakembereknek szánt elsőre január 9-én került sor „Haydn at Eszterháza” címmel, hogy a résztvevők képet kaphassanak a zeneszerző környezetéről 1770 táján, amikor a workshop keretében megszólaltatott vonósnégyesek keletkeztek. Másnap már nagyobbrészt laikus közönség előtt, a washingtoni magyar nagykövetségen rendezett kamaraest keretében hangzott el a „Haydn and Hungary” című előadás, amely az Esterházy hercegekhez fűződő kapcsolatán túllépve is tárgyalta Haydn magyar vonatkozásait. Végül 11-én a Washingtontól egyórányi autóútra (immár Virginia államban) fekvő Wolf Instrument Workshopban került sor a (némileg informálisabb) harmadik előadásra, az ugyancsak a program részét képező osztrák borkóstolóhoz illeszkedő „Haydn and Austria” témával.

Mikusi Balázs előadása a washingtoni magyar nagykövetség dísztermében (2020. január 10.)

A Smithsonian 2020 Haydn Quartet Academy záróeseménye egy valódi Haydn Marathon volt, amelynek keretében a fiatal muzsikusok végre teljes egészében eljátszhatták a workshop keretében betanult valamennyi kvartettet a National Museum of American History látogatói előtt. A koncert bevezetéseképpen a résztvevők rövid kerekasztal-beszélgetésben próbálták összegezni a hét legfőbb tanulságait, alapvető élményükként fogalmazva meg, hogy a Haydn ritkán hallott (korai) vonósnégyeseivel való intenzív foglalkozás mennyire új megvilágításba helyezi a jóval ismertebb (kései) kvartetteket is mind az előadó muzsikus, mind a történész számára.

A magyar nagykövetségen elhangzott előadást itt lehet megnézni (kb. 5:50-től).