Július 26. Európa-szerte mindmáig az egyik legnépszerűbb női keresztnév, Anna napja. Szent Anna Szűz Mária édesanyja volt, így a keresztény hagyomány ezen a napon ünnepli az édesapát, Szent Joákimot is.
Az Anna-naphoz legközelebb eső szombaton rendezik meg Balatonfüreden a reformkorhoz köthető, nagy hagyományú Anna-bált. Az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth Anna-Krisztinának, Kiss Ernő aradi vértanú későbbi feleségének tiszteletére tartották 1825-ben. Az idei, 189. Anna-bál egyik érdekessége, hogy éppen Anna napjára esik.
„Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.”
Jankovics Marcell: „Anna örök” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Velemér: Szent Anna harmadmagával – falkép, 1378. In. Lovagkirályok. Az Anjou- és Zsigmond-kor Magyarországon (1301–1437), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület (Encyclopaedia Humana Hungarica 3.), 1997 – Magyar Elektronikus Könyvtár
„Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. A kiteljesedett középkori legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte az »első« Máriát, a majdani »Istenszülő« Szűzanyát. Joakim hamarosan meghalt, s Anna újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, Alfeus jövendő felesége, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola: a kisebbik Jakab, Júdás Tádé, zelóta Simon és József. Anna Kleofást is eltemette, és újból férjhez ment egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a »harmadik« Máriát, akit apja után Szaloménak hívtak. Ő lett Zebedeus felesége és szült Jézus számára újabb unokafivéreket és apostolokat: a nagyobbik Jakabot és Jánost.”
Jankovics Marcell: „Anna örök” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár
A horvátlövői Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templom főoltára – Digitális Képarchívum
Christus Annyának annya vagy,
Es azért méltóságod nagy;
Könyörögy értünk Szent Anna.
Unokádban gyönyörködgyél,
Szükséginkröl emlekezzél;
könyörögy értünk Szent Anna.
XXVI. jvlii: Szent Annaról (részlet). In. Katolikus egyházi énekek (Régi magyar költők tára XVII. század), Budapest, Argumentum, Akadémiai Kiadó, 1992. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Székelyföld egyik természeti nevezetessége a Szent-Anna-tó. Orbán Balázs így ír a tóról A Székelyföld leírása című munkájában: „A Sz.-Anna tavához három, sőt négy ut is vezet; egyik a tusnádi fürdőtől a magas meredek Csomágon ki; ez csak gyakorlott hegymászóknak ajánlható; ennél hosszabb, de jóval kényelmesebb s ökörszekérrel is járható a Bükszádról odavezető erdei ut. A Csíkból jövők legkényelmesebben Lázárfalváról látogathatják meg a Sz.-Anna tavát, a közeli torjai Büdöst és Bálványost; sőt a Kézdiszékből jövők Torján keresztül is megtehetik ezen érdekes kirándulást. Mi a bükszádi utat választottuk, mert hát többen voltunk, az ily kirándulások csakis társas körben levén kedvesek és élvezetesek.”
A Szent Anna-tó látképe. Keleti Gusztáv rajza (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II. Pest, 1869. Melléklet). In. Magyar néprajz I–VIII, szerkbiz. Paládi-Kovács Attila, Budapest, Akadémiai, 1988. – Magyar Elektronikus Könyvtár
„Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava.
A legrégibb időktől a legújabbig szüntelen vallásos eszmék Sion-köde lebegett e táj fölött, ez volt a rajongók, az ihlettek Libanonja, ami Izráelnek az Olajfák hegye, a hindunak a gangeszi szent völgy, az északi skandinávnak az Igdrazill árnyéka alatti magány, s a hellén költészet arany árnyképeinek a Tempe: az Erdélynek a Szent Anna tava.”
Jókai Mór: Szent Anna tava (részlet), Útleírások (Úti levelek) – Magyar Elektronikus Könyvtár
Az örök Anna költője a magyar irodalomban Juhász Gyula (1883–1937), aki nagyváradi tanárkodása idején ismerte meg Sárvári Anna (1887–1938) színésznőt, szerelmi költészetének örök asszonyát. Anna-versei a reménytelen vágyakozás élményéből indulva jutnak el az múlandóság miatt érzett egyetemes emberi fájdalom kifejezéséig.
„És ekkor Anna szemeit lecsukta
És ekkor szép lett minden, ami fáj
S finom, fehér lett a sors durva ujja
S mint várvavárt és derűs déli táj:
Az üdvösség tűnt föl az esti csendben,
De én partjára lépni elfeledtem!”
Juhász Gyula:: Anna, részlet – Juhász Gyula összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
M. J.
Szinyei Merse Pál Puszta gólyával című festménye a 
A könyv borítója
