Szeretnéd támogatni a műemlékkönyvtárat? Megteheted, ha bérletet vásárolsz hozzánk 2012-re, amely biztosítja, hogy két fő az év folyamán ingyenesen, a nyitvatartási időben bármikor felkeresheti az intézményt. megnézheti az aktuális kiállítást, részt vehet programjainkon.
Németh Gábor könyvtárvezető: Jövőre két időszaki kiállítással és több rendezvénnyel állunk a látogatók szolgálatára. Tavasszal a legszebb magyar plakátokból láthatnak összeállítást, míg ősszel az apátsági épület megújulása alkalmából a témába illő művészkönyvkiállítást terveztünk.
A könyvtár a Ciszterci rend gyűjteménye. III. Béla király 1182-ben adott letelepedési engedélyt és birtokot a Clairvaux-ból érkezett szerzeteseknek. A Bakony hegység központi medencéjében a középkorban épült monostoruknak feltételezések szerint gazdag könyvtára volt, amely a török terjeszkedés és a végvári harcok során azonban a monostorral együtt elpusztult. www.oszk.hu
Azon támogatók között, akik 2011. december 30-ig bérletet vásárolnak kisorsolunk egy már bemutatott naptárat(ide kattintva megtekinthető), amely tartalmazza a műemlékkönyvtár képét is. Sorsolás: 2011. december 30-án 16 órakor.
A bérlet megvásárolható:
Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár 8420 Zirc, Rákóczi tér 1. Kedd-vasárnap 10-16 óráig
Több évszázados szakmai közhely, hogy Johann Kepler (1571–1630) német matematikus, csillagász foglalkozott először tudományos szempontból a betlehemi csillag rejtélyével. A prágai asztronómus egy új csillagot figyelt meg a Kígyótartó csillagképben 1604-ben, melyről könyvet is írt De Stella nova in pede serpentarii címmel. Keplert két dolog izgatta, egyrészt magyarázatot adni az égi jelenségre, ti. mi is volt valójában a betlehemi csillag: üstökös, új csillag, bolygók együttállása vagy más természeti jelenség, másrészt pontos választ adni Jézus születésére, amelyhez a matematikát és a bolygómozgásokat hívta segítségül.
Farkas Gábor Farkas előadása – a betlehemi csillaggal és az 1572-es szupernóvával kapcsolatos kutatásairól – 2011. december 14-én lesz hallható. Kérjük, részvételi szándékod december 12-ig jelezd a közönségkapcsolat e-mail címén.
Ugyanakkor három évtizeddel korábban, mikor Kepler még egy éves sem volt, 1572 novemberében szintén egy új csillag tűnt fel (valójában egy szupernóva robbant fel) az égen. Tycho Brahe (1546–1601) neves dán csillagász – Kepler mentora – (és számos matematikus, asztrológus Európában) úgy gondolta, hogy hasonlatos lehet ez az égi objektum a mágusok csillagához. Így az 1572-es szupernóvánál vetődött fel először tudományos igényességgel a kérdés: mi is vezette valójában Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt a betlehemi jászolhoz.
Néhány éve magyar közgyűjteményből előkerült asztrológiai-csillagászati kézirat hasonlóképpen emlékezik meg az eseményről, a wittenbergi vártemplomban 1572. november 7-én elmondott ádventi prédikáció üzenete nem más: vajon az égbolton lángoló új csillag (a kortárs matematikusok, de az egyszerű laikus emberek is új égitest születésének gondolták a csillag látványos halálát) Krisztus második eljövetelét jelenti-e be, hasonlatosan az elsőhöz, ami a születéséről adott hírt.
Az előadásban szerény - továbbgondolkodásra serkentő - javaslat hangzik el, a már befogadott asztrológiai értelmezések (Szaturnusz és a Jupiter együttállása Kr.e. 7-ben) mellett megkockáztathatjuk-e, hogy valóságos égitestként értelmezzük a Megváltó születésekor feltűnő jelenséget. S talán az is kiderül, hogy miért van igaza József Attilának, mit láthatott a hatéves William Shakespeare és mi köze a 300 évenként megjelenő csillaghoz Verne Gyulának és Jókai Mórnak.
Az elmúlt napokban a média figyelmének középpontjába került Sylvester János Újszövetség-fordításának második kiadása.
A hír állításával ellentétben nem a legrégibb magyar nyomtatvány, ám értékes és becses nyomdászattörténeti emlékünk. Az első magyarországi nyomtatványunk az 1473-ban kiadott Budai Krónika, az első magyar nyelven megjelent könyvünk a Szent Pál levelek Komjáti Benedek fordításában 1533-ból, illetve az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyvünk a fent említett Sylvester-mű első kiadása 1541-ből. A Bécsben megjelent könyv szövege és beosztása megegyezik az első kiadással, s további kutatásokat ígényel, hogy miért itt és pont 1574-ben jelent meg újra.
A valóban értékes nyomtatványból (melynek licitje 5 és fél milliónál kezdődik) a Nemzeti Könyvtár két teljes példányt őriz. Hazai példánya fellelhető még az MTA Könyvtárában, Pannonhalmán és Debrecenben, de akad belőle a Kárpát-medencében is: Nagyszebenben, Gyulafehérvárott illetve Pozsonyban. De a bibliográfia számontartja a bécsi, a londoni, a berlini és a gothai példányokat is.
Sylvester János Új Testamentum-fordításának 2. kiadása (Bécs, 1574)
Minden könyvünknek megvan a maga sorsa, története. Az Országos Széchényi Könyvtár első példányában a címlap verzóján látjuk alapítónk pecsétjét, felirattal "Ex Bibl. Com. F. Széchényi". Mellette egy másik pecsét, mely szerint a prágai Akadémia bibliotékájában őrizték előtte. Feltételezhetjük, hogy Széchényi Ferenc valamelyik prágai utazása során, valamikor az 1780-as vagy 1790-es években vásárolhatta meg a magyar nyelvű nyomtatványt, ami - szerencsénkre - éppen a nyelve miatt volt kevésbé értékes a csehek számára.
De mi történhetett a nyomtatvánnyal mielőtt Prágába került volna? Az egykorú fatáblás bőrkötésen V.Z. monogram látható, mely 16. századi tulajdonosát jelölheti. Sajnos ennél több nem deríthető ki. A címlapon viszont a következő felirat olvasható: "Collegij S. J. Reginae Hrad. cat. inscript. 1653." vagyis a magyar történelemből jól ismert, az Elba partján fekvő Königgrätz (csehül: Hradec Králové) jezsuita kollégiumában leltározták be a könyvet 1653-ban. Majd az 1773-as rendfeloszlatás következtében kerülhetett a prágai Akadémia könyvtárába, ahonnét megszerezte Széchényi Ferenc valamikor a 18. század utolsó évtizedében.
Itt mondok köszönetet Kovács Eszternek, az RMNY munkatársának.
SZENTMISE Dr. ELEKES PÉTERÉRT, az Országos Széchényi Könyvtár jogászáért, volt piarista diákért december 17-én, szombaton!
Tisztelettel meghívjuk Dr. Elekes Péter családtagjait, volt munkatársait, diáktársait és tisztelőit az érte mondandó szentmisére, amelyet volt tanára, Urbanek Rudolf piarista atya fog bemutatni. Helyszín: Piarista Rendház kápolnája (Bp.,V.ker., Pesti Barnabás u. 1.) Időpont: 2011 december 17-én, szombaton 16 óra
Gyülekezés: 15.30-15.45 között.
Fontos a korai érkezés, mert a kaput bezárják 15.45-kor. Amennyiben mégsem sikerülne időben odaérni, akkor az alábbi mobilszámon lehet kérni segítséget a bejutáshoz Urbanek Rudolf atya telefonszámán: 06/30-416-87-21
Kérünk szépen visszajelzést E-mailen december 15-ig, hogy kiknek a részvételére számíthatunk.
Az esten előad Szőts Zoltán Oszkár, könyvtárunk munkatársa is, mint a Nagy Háború blog egyik állandó szerzője.
Pollmann Ferenc: Magyar virtus az orosz gőzhenger ellen. A limanovai csata közel száz év távlatából
Ságvári György: Lovasított gyalogság? A huszárok ruházata, felszerelése és fegyverzete Limanova előtt és Limanova után
Rózsafi János: „Jöttek, láttak, győztek...” Fehérvári huszárok a limanovai csatában
Szőts Zoltán Oszkár: Egy kultusz kezdetei. A limanovai csata megjelenése a napilapokban
A programot megnyitja Dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója. Köszöntőt mond Pintér Tamás, az est házigazdája, az alapítvány kuratóriumának elnöke, a blog szerkesztője. http://nagyhaboru.blog.hu/
Szőts Zoltán Oszkár: Egy kultusz kezdetei. A limanovai csata megjelenése a napilapokban
A limanovai csatára a két világháború között magyar győzelemként emlékeztek, emlékét kegyelettel ápolták, kultuszt képezve köré. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy (a győzelem tényén túl) mi volt az az alap, amire ezt a kultuszt felépítették? Ez a korszak mintaszerű tömegkommunikációjában keresendő. A kormányzat okosan ismerte fel a sajtó szerepét és lehetőségeit a közvélemény alakításában.
A bevonuló haditudósítókat mind a Sajtóhadiszállás alá osztották be, tevékenységüket központilag koordinálták és cenzúrázták. A napilapok tehát folyamatosan hírt adtak a háború eseményeiről, a Sajtóhadiszállás által ellenőrizve. Hogyan nézett ki mindez a gyakorlatban Limanova esetében? A napilapok 1914 decemberi számait megvizsgálva levonhatunk néhány következtetést. A jelen előadás forrásául szolgáló négy lap (Az Est, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap és a Népszava) egyaránt folyamatosan tudósított valamennyi hadszíntérről, így a galíciairól is. 1914. december 14-én valamennyi lap hírt adott a limanovai győzelemről hosszabb-rövidebb hírként, majd december 20-a és 31-e között több publicisztika született a témában mindegyik lapban, mindegyiknél jelölve, hogy mindez a Sajtóhadiszállás jóváhagyásával történik.
Az előadásban ezeket a cikkeket tekintjük át, külön kitérve neves írónkra, Molnár Ferencre, aki az Est tudósítójaként tartózkodott a hadszíntéren, s tollából összesen öt, a limanovai győzelemmel foglalkozó írás származott, melyek 1916-ban „Egy haditudósító emlékei” című könyvében is megjelentek, s nagy szerepet játszottak a későbbiekben Limanova körül kialakuló kultusz megalapozásában.
A Digitális Képarchívum anyaga többféle forrásból származik. Egyrészt feldolgozzuk benne a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmazát, így ezek az illusztrációk - általában jobb minőségben - önállóan is kereshetőkké és hivatkozhatókká válnak. Másrészt pedig gyűjtjük, katalogizáljuk, és hosszú távon megőrizzük az interneten (pl. képmegosztó oldalakon), továbbá a CD illetve DVD kiadványokon megjelenő digitális képeket, amennyiben azok megfelelnek gyűjtőkörünknek és a tulajdonosuk hozzájárul a DKA-ban való szolgáltatáshoz. Az ilyen irányú felajánlásokat a DKA Kapcsolat oldalán levő címeken várjuk. A célunk egy változatos tartalmú, nagyfelbontású dokumentumokból álló és jól kereshető képgyűjtemény kialakítása.
Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában nyújtotta be könyvtáralapításra vonatkozó felségfolyamodványát a bécsi Magyar Kancelláriánál, amelyre I. Ferenc király június 23-án pozitív választ adott. A tulajdonképpeni alapításra november 25-én került sor, Széchényi ugyanis ezen a napon írta alá és nyújtotta be a Kancelláriához a majdani könyvtár alapító oklevelét. Erre emlékezünk tehát évről évre a Széchényi Emléknapon.
Az idei emléknap november 25-én 12.30 órától 21.00 óráig kínál gazdag programot. Programjaink egy részén a résztvevők száma korlátozott, ezért kérjük, a körsétákra, a múzeumpedagógiai bemutatóra és a tárlatvezetésekre küldd el jelentkezésed előzetesen a pr@oszk.hu címre!
Körséta:
16.00, 17.00, 18.00 Egy évben mindössze kétszer, a Múzeumok Éjszakáján és a Széchényi Emléknapon mutatjuk meg raktári rejtelmeinket, a könyvtár titkos zugait. Délután három alkalommal, órakor várjuk vendégeinket könyvtári körsétára.
Hazaszeretet és muzsika
18:00 Patriotizmus a romantika korában – A POLIS Nemzetközi Kulturális Egyesület konferenciája ünnepi műsorral az olasz egység 150. évfordulója tiszteletére. A zenei műsorban Liszt és Berlioz darabjai hangzanak fel.
"Hamvaidnak elhozása végett elzarándokolnánk szívesen" – dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak hazahozataláról. Korabeli könyvek, hírlapok, filmhíradó folyamatos vetítése. (VII. szint, Katalógustér)
Bóbitától a Bibliáig…Hincz Gyula könyvillusztrációi. A Váci Értéktár vendégkiállítása. (V. szint, Ereklyetér)
”Terjesztését megtiltom!” Mitől féltette hatalmát a mindenkori politika? Válogatás az Országos Széchényi Könyvtár Zárolt Kiadványok Tárának dokumentumaiból. (VII. szint)
100 éve született Szalay Karola A Művészet és tudomány – lélek és test című kiállítással a 100 esztendeje született Szalay Karolára, az Operaház művészettörténész-doktor prímabalerinájára emlékezünk a Magyar Tudomány Ünnepének idei alkalmából (VI. szint, Színháztörténeti Tár)
„Déryné voltam Kanadában”– 100 éve született Kertész Sándor Október 27-én, csütörtökön nyílt meg a Színháztörténeti Tár „Déryné voltam Kanadában”. 100 éve született Kertész Sándor, a Torontói Művész Színház alapítója című kamarakiállítása (VI. szint, Színháztörténeti Tár)
EZEN A NAPON MINDEN LÁTOGATÓNK FÉLÁRON VÁLTHAT ÉVES OLVASÓJEGYET A FÉLÉVES BÉRLETEK 2012. JÚNIUS 30-IG ÉRVÉNYESEK A KÖNYVTÁR EZEN A NAPON DÍJMENTES NAPI JEGGYEL IS HASZNÁLHATÓ
2011. NOVEMBER 25-ÉN A KÖNYVTÁR VALAMENNYI PROGRAMJA ÉS KIÁLLÍTÁSA DÍJMENTESEN LÁTOGATHATÓ. A KIÁLLÍTÁSRA INGYENES BELÉPŐJEGY 20.00 ÓRÁIG KÉRHETŐ.
Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában nyújtotta be könyvtáralapításra vonatkozó felségfolyamodványát a bécsi Magyar Kancelláriánál, amelyre I. Ferenc király június 23-án pozitív választ adott. A tulajdonképpeni alapításra november 25-én került sor, Széchényi ugyanis ezen a napon írta alá és nyújtotta be a Kancelláriához a majdani könyvtár alapító oklevelét. Erre emlékezünk tehát évről évre a Széchényi Emléknapon.
Az idei emléknap november 25-én 12.30 órától 21.00 óráig kínál gazdag programot. Programjaink egy részén a résztvevők száma korlátozott, ezért kérjük, a körsétákra, a múzeumpedagógiai bemutatóra és a tárlatvezetésekre küldd el jelentkezésed előzetesen a pr@oszk.hu címre!
Tudomány-izgalmasan
Az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos Ülésszaka 2011/2012. (VI. emelet, Díszterem)
Hagyomány és megújulás: az írás és az olvasás jövője a kommunikációs technológiák fényében
Az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos Ülésszakán a könyvtár tudományos kutatói ismertetik kutatási eredményeiket. A nyitó előadást Pléh Csaba, az ismert agykutató, Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára tartja, aki az olvasás és az írás jövőjét gondolja végig az internet világában.
14.00 – 14.10 Köszöntő, Boka László tudományos igazgató 14.10 – 14.40 Pléh Csaba: Az olvasás az írás jövője a NET világában 14.40 – 15.00 Péterfi Rita: „Befolyásos” emberek. A pedagógusok és a könyvek 15.00 – 15.20 Nagy Attila: Az olvasásfejlesztés megújító sarokpontjai 15.20-15.40 Szünet
15.40 – 16.00 Földesi Ferenc: Az (át)írás jövője és az olvasás múltja – egy nem egészen klasszikus kézirat 16.00 – 16.20 Sirató Ildikó: Dramatikus kommunikáció. Drámaszövegek könyvlapokon és/vagy színpadokon 16.20 – 16.50 Hozzászólások, vita
Tárlatvezetések 13.30, 17:00 ingyenes tárlatvezetés a Vállalkozás, kultúra, polgárosodás című új nagykiállításunkon, amely a 200 éve született Heckenast Gusztávnak állít emléket
Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában nyújtotta be könyvtáralapításra vonatkozó felségfolyamodványát a bécsi Magyar Kancelláriánál, amelyre I. Ferenc király június 23-án pozitív választ adott. A tulajdonképpeni alapításra november 25-én került sor, Széchényi ugyanis ezen a napon írta alá és nyújtotta be a Kancelláriához a majdani könyvtár alapító oklevelét. Erre emlékezünk tehát évről évre a Széchényi Emléknapon.
Az idei emléknap 12.30 órától 21.00 óráig kínál gazdag programot. Programjaink egy részén a résztvevők száma korlátozott, ezért kérjük, a körsétákra, a múzeumpedagógiai bemutatóra és a tárlatvezetésekre küldd el jelentkezésed előzetesen a pr@oszk.hu címre!
12.30 A Széchényi Emléknap megnyitása. Köszöntőt mond dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter
16+ Ilyen még nem volt – fiatalítunk! 2011. november 25-től a 16 évesek is beiratkozhatnak a nemzeti könyvtárba! Ha elmúltál 16 éves, de nem vagy még 18 és 2011. november 25-én 12.30 20.00 óra között iratkozol be, díjmentesen kapod meg az éves tagsági kártyádat. Az első beiratkozó olvasójegyét dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter adja át.
Programjainkból:
Kiállításmegnyitók
ISTENEK A VI. EMELETEN 13:00 „Lépjetek be, az istenek itt is jelen vannak. Ipolyi Arnold pályakezdő évei” kiállításmegnyitó a VI. emeleti kézirattárban. AZ ALAPÍTÓ KINCSEI
15:20 Kincsek Széchényi Ferenc térképgyűjteményéből. (VI.szint, Térképtár)
2011. november 9-én 17 órakor szép számú szakmai közönség előtt megnyílt a Színháztörténeti Tár legújabb kamarakiállítása.
A Művészet és tudomány – lélek és test című kiállítással a 100 esztendeje született Szalay Karolára, az Operaház művészettörténész-doktor prímabalerinájára emlékezünk a Magyar Tudomány Ünnepének idei alkalmából.
Mottónkkal Babits Mihály egy jegyzetére utalunk, melyben (Dienes Pálnak és Valériának címezve éppen), magát így definiálta: Ezeket a jegyzeteket egy művész írta, aki néha a tudományról álmodott.
"Tudomány és művészet
1. Tudományt és művészetet nem lehet egyszerre definiálni, mert nagy dolgok: nincs definíció, mely őket kimerítené. Íme azonban egyik oldaluk: ők a világról való Tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamarái, a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőlük leülepedett fogalmak drága gyűjteménye. Az élet friss szőlejéből pompás bort sajtolunk és hasznos ecetet: azokat hordjuk e végérhetetlen, homályos pincékbe.
2. Művészet és tudomány legmagasabb foka a Tudatnak, amely az Élet testén nőtt;”
Szalay Karola dr. az Operaház örökös tagja, magántáncos, balettmester, koreográfus, a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténész-doktora (Budapest, 1900. május 23―Milano, 2001. január 2.)
Szalay Karola nyolcesztendősen lett az Operaház balettiskolájának növendéke, mesterei Brada Ede, Zöbisch Ottó és Jan Cieplinski voltak. 1926-tól az operaházi együttes tagjaként táncolt, 1928-tól 1948-ig az Opera magántáncosa, 1990-től örökös tagja volt.
1941-ben szerzett egyetemi doktori címet, disszertációja, A tánc a képzőművészetben ugyanezen évben jelent meg. Bölcsészként is a művészetek egysége, összefüggései érdekelték, akárcsak előadóművészi pályáján. 1941 és 1946 között Olaszországban élt, majd 1946 és 1948 közt ismét az Operaház színpadán táncolt, színházi koreográfiákat készített. Már az 1930-as évek közepén magán-balettiskolát szervezett, és 1950-től 1955-ig az Állami Balettintézetben tanított. 1956-tól haláláig Olaszországban dolgozott, a Scala (Milano) balettmestere volt évtizedeken át, de más társulatokkal és színiiskolákkal is együttműködött (Giorgio Strehler). Írt tankönyvet milánói pedagógiai tapasztalatai nyomán, a tánctörténet, a tánctudomány kérdéseiről pedig többször publikált például a Táncművészet című szaklapban.
Szalay Karola prímabalerina volt az Operaházban, s többnyire lírai és karakterszerepeket táncolt. Törékeny szépsége, bájosan kifejező mozgása, magas szintű technikai tudása mellett színészi tehetségét és képességeit is tudatosan fejlesztette (mások mellett Bajor Gizi segítségével) a teljes színjáték táncszínpadi ideáljához hűségesen.
Táncos-színészként részese volt a hazai balettszínház önállósodásának, korszerűsödésének az 1920-as évek végétől az évszázad ötödik évtizedéig. Amikor a legjelentősebb kortárs művek előadásában a vizualitás és a mozgásművészeti kifejezés új nyelveit, nyelvjárásait dolgozták ki olyan, Szalay Karolával szinte egy időben az Operába került művészek, mint Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán, Márk Tivadar, a koreográfusok közt pedig Jan Cieplinski mellé fölnőtt a következő évtizedek legfontosabb magyar alkotója, Harangozó Gyula. A magas színvonalú szakmai- művészi munkát a Ház vezetői, Radnai Miklós, majd Márkus László erőteljes, hangsúlyosan nemzeti és a kortárs irányzatokra nyitott koncepcióban egységesítették. A balett-együttes, pedig, különösen a kiváló balerinák egész sorával, nemzetközi színvonalra emelkedett az 1940-es évtized háborús káoszba forduló elejére. Szalay Karola fontos szerepei voltak ez időben: Seherezádé (1930), Tünde (Csongor és Tünde, 1930), Pierrette (Pierrette fátyola, 1932), Elssler Fanny (1933), Királykisasszony (A fából faragott királyfi, 1935). De föllépett a Nemzeti Színház Sasfiók című előadásában is, 1942-ben mint Fanny Elssler, szerepelt több rádiójátékban és játszott a nagy sikerű Gül baba című filmben (1940).
Népszerűségét szépsége mellett művészi elkötelezettségének ereje, színpadi megjelenésének bája adta, s később, színpadi pályája lezárultával balett- pedagógusként szerzett elismerést és vívta ki tanítványai tisztelő szeretetét. OSZK.HU
.jpg)
