Tuncel Acar, a Török Nemzeti Könyvtár igazgatójának meghívására Dr. Sajó Andrea, könyvtárunk főigazgatója 2011. április 15-17-ig hivatalos látogatást tett Törökországban.

A meghívó fél a Török Nemzeti Könyvtár alapításának 65. évfordulójára invitálta Ankarába és Isztambulba az OSZK főigazgatóját, a nemzetközi könyvtáros szakma számos más vezetője társaságában. Az ünnepi rendezvénysorozaton részt vett - többek között - Deanna Marcum, a Library of Congress szolgáltatásokért felelős igazgatója, Andy Stephens, British Library nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője, Fedorov Viktor Vasziljevics, az Orosz Állami Könyvtár elnöke, Vlagyimir R. Firsov, az Orosz Nemzeti Könyvtár főigazgató-helyettese Kerim Tahirov, az Azerbajdzsán Nemzeti Könyvtár igazgatója, valamint Abdelati Lahlou, a Marokkói Nemzeti Könyvtár igazgatóhelyettese.

A rendezvény nyitónapján A Nemzeti könyvtárak szerepe az interkulturális kommunikációban című konferencián valamennyi résztvevő angol nyelvű előadást tartott. Dr. Sajó Andrea előadásában kiemelte, hogy hivatalba lépése óta egyenletesen fejlődnek könyvtárunk nemzetközi kapcsolatai. Több török vezető napilap részletesen beszámolt a Török Nemzeti Könyvtár alapításának 65. évfordulója tiszteletére tartott nemzetközi konferenciáról.

Bal szélen Dr. Sajó Andrea, középen Bakan Günay, török kulturális miniszter.

A Plakát- és Kisnyomtatványtárunk három nagy sikerű kiállításáról készítettünk kisfilmeket. A cipőgombolótól a vaskályháig című kamarakiállítás ingyenesen látogatható, Vaszary-kiállításunk és Az ezerarcú papír című tárlat már csak mozgóképen élvezhető.

1. A cipőgombolótól a vaskályháig. Műszaki műremekek a 19--20. század fordulóján. A minitárlat címéhez hűen remekbe szabott ipari termékek világába vezeti el látogatóit. A tár gyűjteményéből származó szöveges és képi dokumentumok ízelítőt adnak a századforduló magyarországi iparának történetéből és termékeiből.

2. Vaszary János iparművészeti munkái

3. Az ezeracú papír

Az összeállítások az Országos Széchényi Könyvtárban készültek.

Szentkúty Pál Gutenberg-töredéke

Gyakran kérdezik az Apponyi-terembe érkező látogatók, hogy melyik a Nemzeti Könyvtár legrégebben nyomtatott könyve. Könnyű választ adni rá, hiszen 1957-ben a Régi Nyomtatványok Tára megvásárolt egy különleges pergamentöredéket, amit egykori tulajdonosa a nevezetes Gutenberg-féle 42-soros Biblia töredékeként azonosított. Szentkúty Pál (1889–1957) könyvtáros, bibliográfus, műfordító halála előtt fél évvel adta el könyvtárunknak ezt a becses emléket 8000 forintért.


Régi Nyomtatványok Tára, Inc. 198.

A Magyar Bibliofil Társaság titkáraként, híres szakmunkák – mint például „Régi hazai nyomdák mintakönyvei” (Bp., 1940) vagy a „Szép magyar könyv 1473–1938” (Bp., 1938) – írójaként avatott kézzel nyúlt mindig a muzeális nyomtatványokhoz. Az 1950-es évek elejétől, élete utolsó szakaszában több értékes régi könyvétől vált meg, a szerzők között megtaláljuk Byron, Goethe, Kant, Balzac vagy Dante nevét, de segítségével 13 ősnyomtatvánnyal és számos antikvával is gazdagodott régi gyűjteményünk. A Gutenberg-töredék volt az utolsó nyomtatvány, amit tőle vásároltunk meg.

A 42-soros mainzi Bibliából mindössze három (különböző helyekről származó) töredék található Magyarországon, a másik két példány a Magyar Tudományos Akadémiáé illetve a Soproni Levéltáré. A pergamenen olvasható szövegtöredék részlet Lukács evangéliumából.


Régi Nyomtatványok Tára, Inc. 198. (hátoldal)

A képen jól látható, hogy a töredéket egy nyolcadrét könyv kötésére használhatták fel a 16–17. században. A 16. században kevés és drága volt a pergamen, tehát a töredéket felhasználták egy másik kötet kötéséhez. Sajnos egykori őrzőkönyvéről nem tudunk semmit sem.

Farkas Gábor Farkas

Április 14-e és 17-e között immár tizennyolcadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztivált, amely a nemzetközi könyvvilág rangos eseménye, és amelynek évről-évre más ország a díszvendége. Ebben az évben az Európai Unió.

Az idei fesztiválon először jelenünk meg a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesülettel és a Magyar Könyvtárosok Egyesületével közös standon kiadványainkkal.

A stand melletti Könyvtáros Klubban az MKE szervezetei, könyvtárak és kiadók tartják programjaikat. A Lázár Ervin teremben április 15-én délelőtt a Márai programról lesz pódiumbeszélgetés, majd az MKE jubileumi kötet bemutatójára kerül sor. Ugyancsak a Lázár Ervin teremben április 15-én délután az MKE az Arcanum Adatbázis Kiadóval közösen szervezve szakmai konferenciát tart. MKE

Kollégánk, Moldován István, az OSZK Digitális Gyűjteményének osztályvezetője április 15-én pénteken a Digitális közgyűjtemények a Web-en című konferencián tart előadást A Magyar Elektronikus Könyvtár helye és szerepe a hazai digitális könyvtárak között címmel. A szekció moderátora Bánkeszi Katalin, az OSZK Elektronikus Dokumentum Központ vezetője lesz.

A Könyvtáros Klubban szintén pénteken vesz részt a Hátizsák(olás)tól a digitális könyvtárig című előadás-sorozatban kollégánk, Hangodi Ágnes, az OSZK Könyvtári Intézetének osztályvezetője, aki az Intézet határon túli magyar könyvtárosok körében végzett továbbképzéseiről beszél.

Vasárnap, április 17-én 16 órától Fábri Anna mutatja be Dede Franciska irodalomtörténész, az MTA-OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoport XIX. Századi Könyv- és Sajtótörténeti Műhely munkatársának kötetét, a Tartsd jól a bestiát!

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Millenáris Fogadó, F15 stand.
Millenáris Budapest, Kisrókus u. 16-20.

Rajnai Edit kollégánk A színi kerületi rendszer kialakulása (1879-1905) című doktori értekezését április 11-én summa cum laude minősítéssel, sikeresen megvédte!

(ELTE, BTK Történettudományi Doktori Iskola; Társadalom- és gazdaságtörténet Doktori Program; témavezetők: Dr. Kerényi Ferenc CSc, Dr. Kövér György DSc)

Szívből gratulálunk, további szép sikereket kívánunk! 

Az első, a történeti Magyarország egész területét átfogó színi kerületi rendszer 1879. október 1-jén lépett életbe és egy évig élt. A színi kerület fogalma azt a földrajzi-közigazgatási egységet jelentette, amelyet egy színtársulat működésének bizonyos ideje alatt bejárt, amelynek településein játszhatott. Színi kerületi rendszeren pedig a 19. században a magyar nyelvű vidéki színjátszás vándorlási útvonalait szabályozó rendszert értettek, amelyben benne foglaltatott a társulatok mögött álló színházi infrastruktúra (színházak, színkörök, színtermek) használatának megszervezése, a terület közönségének rendszeres kulturális ellátása és a színjátszók egzisztenciális biztonságának megteremtése. Doktori értekezés tézisei

Költészet Napján mutatunk egy igazi csemegét, olyasmit, amit csak kevesen ismernek. Nézzétek meg Sylvester János 1541-es Új Testamentum fordításához írt ajánlását, amely azontúl, hogy magyarul íródott, legelső időmértékes versünk. Terveink szerint hamarosan az egész könyvet digitalizáljuk.

Jelzete: RNYT, RMK I. 15. Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára

„Magyar anyanyelvemen kívül írok és olvasok franciául és németül, levelezek magyarul és franciául, perfekt gépíró vagyok. Tudtam gyorsírni is - egy havi gyakorlattal ezt a tudásomat fölfrissíthetem. Értek a sajtó nyomdatechnikájához, tudok szabatosan fogalmazni. Becsületesnek tartom magam, azt hiszem, hogy fölfogásom gyors és hogy munkában szívós vagyok." József Attila (Forrás) 

Zene: Cseh Tamás - József Attila, szöveg: Bereményi Géza, miskolci koncertfelvétel 1982-ből.

A Magyar Digitális Képkönyvtárban 42 fotót találhatsz József Attiláról.

Huszonhat éve ezen a napon nyitotta meg kapuit a várban az OSZK.

Különleges feladatot jelentett a Kézirattár és a Régi Nyomtatványok Tárának átköltöztetése. Az utóbbi esetében nehezítette a helyzetet, hogy az Apponyi-terem berendezését már jóval előbb le kellett volna bontani, hogy a bútorzat felújítása után újra beépíthető legyen a várban. Az áttelepítés kitűnően sikerült: az ősnyomtatványok és az Apponyi-könyvtár hungarikái méltó környezetben nyertek elhelyezést.

A lengyeli Apponyi kastélyból a Nemzeti Múzeumba, könyvtárunk korábbi helyére, majd 1985-ben a Budai Vár F épületébe került a nevezetes Bibliotheca Apponyiana.

A lengyeli Apponyi-kastély könyvtárszobája (19. század második fele)


Az Apponyi-terem a Múzeum körúton (20. század első fele)


Az Apponyi-terem a Budai várban, a költözés után (1985)

Az Apponyi-terem 2011-ben

Apponyi Sándor halála előtt hét hónappal keltezett ajándékozási okirattal (1924. szeptember 15.) teljes könyvtárát a nemzeti könyvtárra hagyományozta. Ez az együttes öt külön kezelt gyűjteményében mintegy 15 000 dokumentumot foglalt magában. Pukánszkyné Kádár Jolán, a hagyaték akkori gondozója állapította meg, hogy Széchényi Ferenc és Apponyi Sándor gyűjteménye között számszerűleg nincs lényeges különbség.
A Hungarica-gyűjteményről Apponyi már jóval korábban elhatározta, hogy azt az ország számára fogja felajánlani. Mint neves elődei - Eszterházy Károly, Batthyányi Ignác, majd a két Széchényi és a két Teleki gróf- ő is tudatában volt annak, hogy a nagy vagyon és a származás nemessége nemcsak előjogokat jelent, hanem morális példaadásra, a közösség kulturális felemelkedését elősegítő, áldozatos mecénási tevékenységre is kötelez. Forrás: EPA

Farkas Gábor Farkas

Április 9-én ünnepeljük második születésnapunkat. Nem kétévesek lettünk, hanem két évfordulónk is van: az egyik 1802. november 25. amikor a könyvtárat alapították, a másik, amikor a Budavári Palotában lévő épületében az első látogatókat fogadtuk, vagyis 1985. április 9-én. A huszonhat évvel ezelőtti dátumig azonban hosszú volt az út, hiszen már 1959-ben elhatározták, hogy a Palotába fogják költöztetni a Nemzeti Múzeumban egyre szűkösebb körülmények között lévő könyvtárat. Minderre végül a könyvtár fennállásának 183. évében került sor.

Huszonhat éve április 1-én reggel sajtófogadást tartottunk, másnap ünnepélyes külsőségek közepette, a külföldi nemzeti könyvtárak vezetőinek jelenlétében megnyitottuk könyvtárunkat és egy hét múlva, a mai napon fogadtuk az első olvasókat.

Képriport az első látogatókról:

1985. április 9-én 9 órakor nyitottuk ki a bejárati ajtót.

Dr. Keresztury Dezső, költő, író, irodalomtörténész, akadémikus, 1945-1947 között vallás és közoktatásügyi miniszter, iratkozott be először. 1950-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1952-től a Színháztörténeti Tár vezetője, 1968-tól  nyugdíjba vonulásáig a Különgyűjtemények főosztályvezetője volt.

Morvay Zsuzsa, Szalai Márta a beiratkozó pultban

Dr. Fajszi Károly, a könyvtár rendszeres olvasója, gazdag eszperantó könyvtár gyűjtője, valamint Dr. Illyés Katalin, Tomits Ottilia.

Sor a beiratkozó pultnál

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó közös gondozásában megjelent a Nemzeti Téka sorozat két új kiadványa:

• Voit Krisztina: Tudományos és szakkönyvtárak Magyarországon
  Kísérlet a hazai szakkönyvtárügy történeti rekonstrukciójára
• „Margarita poetica”
  A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig
  Antológia
  Összeállította: Ekler Péter

Sorozatszerkesztők: Boka László, Kégli Ferenc.

Voit Krisztina: Tudományos és szakkönyvtárak Magyarországon
Kísérlet a hazai szakkönyvtárügy történeti rekonstrukciójára 1932–1952

A hazai szakkönyvtárak átfogó történetével szinte teljesen adós könyvtártörténet-írásunk. Dr. Voit Krisz-tina, az irodalomtudomány kandidátusa, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékének nyugalmazott tanszékvezetője kutatási területeinek egyike volt a közgyűjtemények története. E témakörbe tartozik az 1932 és 1952 közötti időszak hazai szakkönyvtáraira vonatkozó elemző tanulmánya és adattára, amelyet még 2010. április 29-i váratlan halála előtt sikerült befejeznie.

A kötet bevezető tanulmánya áttekinti a hazai szakkönyvtárügy kialakulását és fejlődését. A bármilyen testület vagy intézmény kezelésében található gyűjteményeket a Magyar Minerva 1900 és 1932 között megjelent hat kötete vette számba. A levéltári anyag eddigi ismeretében nincs nyoma a Minervákhoz kapcsolódó adatgyűjtés folytatásának. A háború és az 1949-ben végrehajtott feloszlatások a tudományos társaságok és intézetek iratanyagainak pusztulásával jártak. Ez azt jelenti, hogy az 1932 utáni időszak kutatásához az Országos Könyvtári Központ listáin kívül a rendelkezésre álló külföldi for-rásokat lehet és kell elsősorban hasznosítani. A kötet tanulmányi része bemutatja és értékeli ezeket a forrásokat, betekintést nyújt a hazai szakkönyvtárak háború utáni helyzetébe, az általános államosítás következményeibe.

Ezeknek a forrásoknak testületi, intézményi adatait összesíti a települések betűrendjében a 486 tételes, mutatókkal ellátott Adattár. Függelékként két, az Országos Könyvtári Központ levéltári anya-gában fellelhető összeírás listájának közlése teszi teljessé a korszak szakkönyvtáraira vonatkozó ismereteinket.

E munkával a szerző fel kívánta elveníteni – legalább jelzésekben – a hiányzó múlt emlékeit, megmutatni valamit egy talán virágzónak is mondható, sokszínű, a szaktudományokat segítő, tápláló, ugyanakkor a hazai állapotokat is tükröző kisebb-nagyobb szakkönyvtári gyűjteményekről.

„Margarita poetica”
A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig

A címében Albrecht von Eyb (1420–1475) híres tankönyvét, a Margarita poeticát idéző antológia a studia humanitatis 1526 előtt készült és Magyarországon használt, olvasott dokumentumaiból nyújt válogatást, vagyis a latin nyelv alapelemeit és a latin nyelven való művészi fogalmazás stilisztikai fogásait tanító, továbbá a történetírói, a költészettani és a morálfilozófiai témájú műveket mutatja be. A bevezető fejezetek és a magyar nyelvű szemelvények az itáliai reneszánsz humanisták (például Guarino Veronese, Lorenzo Valla és Niccoló Perotti) műveibe, továbbá az Alpokon túl lakó tudós humanisták (például Erasmus) „tankönyveibe” engednek bepillantást.

A kiadványok megvásárolhatók könyvesboltunkban és megrendelhetők a Kiadványtártól:
Tel.: 22-43-878 Fax: 22-43-744 Email: kiadvanytar[at]oszk.hu.

Baranya Zsófi