A Plakát- és Kisnyomtatványtárunk három nagy sikerű kiállításáról készítettünk kisfilmeket. A cipőgombolótól a vaskályháig című kamarakiállítás ingyenesen látogatható, Vaszary-kiállításunk és Az ezerarcú papír című tárlat már csak mozgóképen élvezhető.

1. A cipőgombolótól a vaskályháig. Műszaki műremekek a 19--20. század fordulóján. A minitárlat címéhez hűen remekbe szabott ipari termékek világába vezeti el látogatóit. A tár gyűjteményéből származó szöveges és képi dokumentumok ízelítőt adnak a századforduló magyarországi iparának történetéből és termékeiből.

2. Vaszary János iparművészeti munkái

3. Az ezeracú papír

Az összeállítások az Országos Széchényi Könyvtárban készültek.

Szentkúty Pál Gutenberg-töredéke

Gyakran kérdezik az Apponyi-terembe érkező látogatók, hogy melyik a Nemzeti Könyvtár legrégebben nyomtatott könyve. Könnyű választ adni rá, hiszen 1957-ben a Régi Nyomtatványok Tára megvásárolt egy különleges pergamentöredéket, amit egykori tulajdonosa a nevezetes Gutenberg-féle 42-soros Biblia töredékeként azonosított. Szentkúty Pál (1889–1957) könyvtáros, bibliográfus, műfordító halála előtt fél évvel adta el könyvtárunknak ezt a becses emléket 8000 forintért.


Régi Nyomtatványok Tára, Inc. 198.

A Magyar Bibliofil Társaság titkáraként, híres szakmunkák – mint például „Régi hazai nyomdák mintakönyvei” (Bp., 1940) vagy a „Szép magyar könyv 1473–1938” (Bp., 1938) – írójaként avatott kézzel nyúlt mindig a muzeális nyomtatványokhoz. Az 1950-es évek elejétől, élete utolsó szakaszában több értékes régi könyvétől vált meg, a szerzők között megtaláljuk Byron, Goethe, Kant, Balzac vagy Dante nevét, de segítségével 13 ősnyomtatvánnyal és számos antikvával is gazdagodott régi gyűjteményünk. A Gutenberg-töredék volt az utolsó nyomtatvány, amit tőle vásároltunk meg.

A 42-soros mainzi Bibliából mindössze három (különböző helyekről származó) töredék található Magyarországon, a másik két példány a Magyar Tudományos Akadémiáé illetve a Soproni Levéltáré. A pergamenen olvasható szövegtöredék részlet Lukács evangéliumából.


Régi Nyomtatványok Tára, Inc. 198. (hátoldal)

A képen jól látható, hogy a töredéket egy nyolcadrét könyv kötésére használhatták fel a 16–17. században. A 16. században kevés és drága volt a pergamen, tehát a töredéket felhasználták egy másik kötet kötéséhez. Sajnos egykori őrzőkönyvéről nem tudunk semmit sem.

Farkas Gábor Farkas

Április 14-e és 17-e között immár tizennyolcadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztivált, amely a nemzetközi könyvvilág rangos eseménye, és amelynek évről-évre más ország a díszvendége. Ebben az évben az Európai Unió.

Az idei fesztiválon először jelenünk meg a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesülettel és a Magyar Könyvtárosok Egyesületével közös standon kiadványainkkal.

A stand melletti Könyvtáros Klubban az MKE szervezetei, könyvtárak és kiadók tartják programjaikat. A Lázár Ervin teremben április 15-én délelőtt a Márai programról lesz pódiumbeszélgetés, majd az MKE jubileumi kötet bemutatójára kerül sor. Ugyancsak a Lázár Ervin teremben április 15-én délután az MKE az Arcanum Adatbázis Kiadóval közösen szervezve szakmai konferenciát tart. MKE

Kollégánk, Moldován István, az OSZK Digitális Gyűjteményének osztályvezetője április 15-én pénteken a Digitális közgyűjtemények a Web-en című konferencián tart előadást A Magyar Elektronikus Könyvtár helye és szerepe a hazai digitális könyvtárak között címmel. A szekció moderátora Bánkeszi Katalin, az OSZK Elektronikus Dokumentum Központ vezetője lesz.

A Könyvtáros Klubban szintén pénteken vesz részt a Hátizsák(olás)tól a digitális könyvtárig című előadás-sorozatban kollégánk, Hangodi Ágnes, az OSZK Könyvtári Intézetének osztályvezetője, aki az Intézet határon túli magyar könyvtárosok körében végzett továbbképzéseiről beszél.

Vasárnap, április 17-én 16 órától Fábri Anna mutatja be Dede Franciska irodalomtörténész, az MTA-OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoport XIX. Századi Könyv- és Sajtótörténeti Műhely munkatársának kötetét, a Tartsd jól a bestiát!

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Millenáris Fogadó, F15 stand.
Millenáris Budapest, Kisrókus u. 16-20.

Rajnai Edit kollégánk A színi kerületi rendszer kialakulása (1879-1905) című doktori értekezését április 11-én summa cum laude minősítéssel, sikeresen megvédte!

(ELTE, BTK Történettudományi Doktori Iskola; Társadalom- és gazdaságtörténet Doktori Program; témavezetők: Dr. Kerényi Ferenc CSc, Dr. Kövér György DSc)

Szívből gratulálunk, további szép sikereket kívánunk! 

Az első, a történeti Magyarország egész területét átfogó színi kerületi rendszer 1879. október 1-jén lépett életbe és egy évig élt. A színi kerület fogalma azt a földrajzi-közigazgatási egységet jelentette, amelyet egy színtársulat működésének bizonyos ideje alatt bejárt, amelynek településein játszhatott. Színi kerületi rendszeren pedig a 19. században a magyar nyelvű vidéki színjátszás vándorlási útvonalait szabályozó rendszert értettek, amelyben benne foglaltatott a társulatok mögött álló színházi infrastruktúra (színházak, színkörök, színtermek) használatának megszervezése, a terület közönségének rendszeres kulturális ellátása és a színjátszók egzisztenciális biztonságának megteremtése. Doktori értekezés tézisei

Költészet Napján mutatunk egy igazi csemegét, olyasmit, amit csak kevesen ismernek. Nézzétek meg Sylvester János 1541-es Új Testamentum fordításához írt ajánlását, amely azontúl, hogy magyarul íródott, legelső időmértékes versünk. Terveink szerint hamarosan az egész könyvet digitalizáljuk.

Jelzete: RNYT, RMK I. 15. Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára

„Magyar anyanyelvemen kívül írok és olvasok franciául és németül, levelezek magyarul és franciául, perfekt gépíró vagyok. Tudtam gyorsírni is - egy havi gyakorlattal ezt a tudásomat fölfrissíthetem. Értek a sajtó nyomdatechnikájához, tudok szabatosan fogalmazni. Becsületesnek tartom magam, azt hiszem, hogy fölfogásom gyors és hogy munkában szívós vagyok." József Attila (Forrás) 

Zene: Cseh Tamás - József Attila, szöveg: Bereményi Géza, miskolci koncertfelvétel 1982-ből.

A Magyar Digitális Képkönyvtárban 42 fotót találhatsz József Attiláról.

Huszonhat éve ezen a napon nyitotta meg kapuit a várban az OSZK.

Különleges feladatot jelentett a Kézirattár és a Régi Nyomtatványok Tárának átköltöztetése. Az utóbbi esetében nehezítette a helyzetet, hogy az Apponyi-terem berendezését már jóval előbb le kellett volna bontani, hogy a bútorzat felújítása után újra beépíthető legyen a várban. Az áttelepítés kitűnően sikerült: az ősnyomtatványok és az Apponyi-könyvtár hungarikái méltó környezetben nyertek elhelyezést.

A lengyeli Apponyi kastélyból a Nemzeti Múzeumba, könyvtárunk korábbi helyére, majd 1985-ben a Budai Vár F épületébe került a nevezetes Bibliotheca Apponyiana.

A lengyeli Apponyi-kastély könyvtárszobája (19. század második fele)


Az Apponyi-terem a Múzeum körúton (20. század első fele)


Az Apponyi-terem a Budai várban, a költözés után (1985)

Az Apponyi-terem 2011-ben

Apponyi Sándor halála előtt hét hónappal keltezett ajándékozási okirattal (1924. szeptember 15.) teljes könyvtárát a nemzeti könyvtárra hagyományozta. Ez az együttes öt külön kezelt gyűjteményében mintegy 15 000 dokumentumot foglalt magában. Pukánszkyné Kádár Jolán, a hagyaték akkori gondozója állapította meg, hogy Széchényi Ferenc és Apponyi Sándor gyűjteménye között számszerűleg nincs lényeges különbség.
A Hungarica-gyűjteményről Apponyi már jóval korábban elhatározta, hogy azt az ország számára fogja felajánlani. Mint neves elődei - Eszterházy Károly, Batthyányi Ignác, majd a két Széchényi és a két Teleki gróf- ő is tudatában volt annak, hogy a nagy vagyon és a származás nemessége nemcsak előjogokat jelent, hanem morális példaadásra, a közösség kulturális felemelkedését elősegítő, áldozatos mecénási tevékenységre is kötelez. Forrás: EPA

Farkas Gábor Farkas

Április 9-én ünnepeljük második születésnapunkat. Nem kétévesek lettünk, hanem két évfordulónk is van: az egyik 1802. november 25. amikor a könyvtárat alapították, a másik, amikor a Budavári Palotában lévő épületében az első látogatókat fogadtuk, vagyis 1985. április 9-én. A huszonhat évvel ezelőtti dátumig azonban hosszú volt az út, hiszen már 1959-ben elhatározták, hogy a Palotába fogják költöztetni a Nemzeti Múzeumban egyre szűkösebb körülmények között lévő könyvtárat. Minderre végül a könyvtár fennállásának 183. évében került sor.

Huszonhat éve április 1-én reggel sajtófogadást tartottunk, másnap ünnepélyes külsőségek közepette, a külföldi nemzeti könyvtárak vezetőinek jelenlétében megnyitottuk könyvtárunkat és egy hét múlva, a mai napon fogadtuk az első olvasókat.

Képriport az első látogatókról:

1985. április 9-én 9 órakor nyitottuk ki a bejárati ajtót.

Dr. Keresztury Dezső, költő, író, irodalomtörténész, akadémikus, 1945-1947 között vallás és közoktatásügyi miniszter, iratkozott be először. 1950-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1952-től a Színháztörténeti Tár vezetője, 1968-tól  nyugdíjba vonulásáig a Különgyűjtemények főosztályvezetője volt.

Morvay Zsuzsa, Szalai Márta a beiratkozó pultban

Dr. Fajszi Károly, a könyvtár rendszeres olvasója, gazdag eszperantó könyvtár gyűjtője, valamint Dr. Illyés Katalin, Tomits Ottilia.

Sor a beiratkozó pultnál

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó közös gondozásában megjelent a Nemzeti Téka sorozat két új kiadványa:

• Voit Krisztina: Tudományos és szakkönyvtárak Magyarországon
  Kísérlet a hazai szakkönyvtárügy történeti rekonstrukciójára
• „Margarita poetica”
  A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig
  Antológia
  Összeállította: Ekler Péter

Sorozatszerkesztők: Boka László, Kégli Ferenc.

Voit Krisztina: Tudományos és szakkönyvtárak Magyarországon
Kísérlet a hazai szakkönyvtárügy történeti rekonstrukciójára 1932–1952

A hazai szakkönyvtárak átfogó történetével szinte teljesen adós könyvtártörténet-írásunk. Dr. Voit Krisz-tina, az irodalomtudomány kandidátusa, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékének nyugalmazott tanszékvezetője kutatási területeinek egyike volt a közgyűjtemények története. E témakörbe tartozik az 1932 és 1952 közötti időszak hazai szakkönyvtáraira vonatkozó elemző tanulmánya és adattára, amelyet még 2010. április 29-i váratlan halála előtt sikerült befejeznie.

A kötet bevezető tanulmánya áttekinti a hazai szakkönyvtárügy kialakulását és fejlődését. A bármilyen testület vagy intézmény kezelésében található gyűjteményeket a Magyar Minerva 1900 és 1932 között megjelent hat kötete vette számba. A levéltári anyag eddigi ismeretében nincs nyoma a Minervákhoz kapcsolódó adatgyűjtés folytatásának. A háború és az 1949-ben végrehajtott feloszlatások a tudományos társaságok és intézetek iratanyagainak pusztulásával jártak. Ez azt jelenti, hogy az 1932 utáni időszak kutatásához az Országos Könyvtári Központ listáin kívül a rendelkezésre álló külföldi for-rásokat lehet és kell elsősorban hasznosítani. A kötet tanulmányi része bemutatja és értékeli ezeket a forrásokat, betekintést nyújt a hazai szakkönyvtárak háború utáni helyzetébe, az általános államosítás következményeibe.

Ezeknek a forrásoknak testületi, intézményi adatait összesíti a települések betűrendjében a 486 tételes, mutatókkal ellátott Adattár. Függelékként két, az Országos Könyvtári Központ levéltári anya-gában fellelhető összeírás listájának közlése teszi teljessé a korszak szakkönyvtáraira vonatkozó ismereteinket.

E munkával a szerző fel kívánta elveníteni – legalább jelzésekben – a hiányzó múlt emlékeit, megmutatni valamit egy talán virágzónak is mondható, sokszínű, a szaktudományokat segítő, tápláló, ugyanakkor a hazai állapotokat is tükröző kisebb-nagyobb szakkönyvtári gyűjteményekről.

„Margarita poetica”
A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig

A címében Albrecht von Eyb (1420–1475) híres tankönyvét, a Margarita poeticát idéző antológia a studia humanitatis 1526 előtt készült és Magyarországon használt, olvasott dokumentumaiból nyújt válogatást, vagyis a latin nyelv alapelemeit és a latin nyelven való művészi fogalmazás stilisztikai fogásait tanító, továbbá a történetírói, a költészettani és a morálfilozófiai témájú műveket mutatja be. A bevezető fejezetek és a magyar nyelvű szemelvények az itáliai reneszánsz humanisták (például Guarino Veronese, Lorenzo Valla és Niccoló Perotti) műveibe, továbbá az Alpokon túl lakó tudós humanisták (például Erasmus) „tankönyveibe” engednek bepillantást.

A kiadványok megvásárolhatók könyvesboltunkban és megrendelhetők a Kiadványtártól:
Tel.: 22-43-878 Fax: 22-43-744 Email: kiadvanytar[at]oszk.hu.

Baranya Zsófi

Pénteken a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Békásmegyeri Könyvtárában Vasné Tóth Kornélia, tudományos munkatársunk nyitotta meg az Irodalmi kalandozások az ex librisek világában című kiállítást.

A tárlat 2011. április 30-ig látható. Budapest, III. kerület Füst Milán u. 26.

Blogunkban olvasható a megnyitó szövege:

Kedves Közönség! Tisztelt Megjelentek!

Szeretettel köszöntök mindenkit az „Irodalmi kalandozások az ex librisek világában” c. tárlat megnyitóján. A kiállítás – címében is jelzetten – az irodalom és a képzőművészet összefonódására, összetartozására fókuszál. A mai kor, a modernitás egyik velejárója a képiség, a vizualitás megnövekedett szerepe. A pictural turn, a képi fordulat összefügg a nyelvi fordulattal, a linguistic turn-nel. A világ és a képek szövegként való leírhatósága, értelmezhetősége az irodalomtudományban és a képzőművészetben is előtérbe helyezte az írás és kép viszonyát, egyúttal az egyes tudományterületek összekapcsolódására, interdiszciplinaritására irányította a figyelmet.

A képek formanyelve első megközelítésben adekvát információt hordoz, mindannyiunk számára könnyen értelmezhetően. Egy illusztráció, egy irodalmi mű nyomán készített alkotás esetén azonban a kép diszkurzív viszonyba lép azzal a szöveggel, mely az ihlető forrása, s a kép jelentése a szöveg ismerete nélkül nem, ill. csak részlegesen fejthető meg. Az irodalmi mű címének vagy sorainak szerepeltetése elindíthat minket a helyes értelmezés útján, de ez számos esetben nem áll rendelkezésünkre. Ekkor marad a képi kontextus kitágítása.