A maga korában igen népszerű és elismert zeneszerző, karmester és pedagógus 1817. augusztus 13-án született a Szepes vármegyében található Iglón. Nagyapja, aki „orgona- és zongora-csináló” volt, Salzburgból a protestánsüldözések elől menekülve telepedett le Magyarországon. Első zongoraleckéit a…
A nyári napforduló ünnepe
A Szent Iván-nap és a zene
Az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját manapság Európa-szerte és Magyarországon is elsősorban zenei és kulturális rendezvényekkel ünnepelik a nagyobb városokban. 2022. június 21-én a zene ünnepét huszonhatodik, a Múzeumok Éjszakáját a Szent Iván napjához (június 24.) legközelebb eső…
Pécsi Sándor 100 éve született, de már közel 50 éve elhunyt
A különleges tehetségű, kétszeres Kossuth-díjas érdemes és kiváló művésznek alig több mint ötven esztendőt szabott ki a sors
A nemesi eredetű, Eperjes környéki Péchy család a nagy háború és a trianoni szerződés okán menekült át az új határon a Sajó mentére, Borsodba, ahol a későbbi színész szülei üveggyári munkások lettek. Sándor fiuk a sárospataki Református Kollégiumba járt, kevés híja volt, hogy lelkész legyen belőle.…
Mozart és a magyarok. Első rész
A Varázsfuvola című opera ősbemutatójának 230. évfordulója alkalmából
Wolfgang Amadeus Mozart Varázsfuvola című operájának ősbemutatója a bécsi Freihaustheaterben más néven Theater auf der Wiedenben (hivatalos neve: „kaiserl.[iches und] königl.[iches] privil.[egiertes] Theater auf der Wieden”) volt 1791. szeptember 30-án. Az opera szövegét Emanuel Schikaneder…
Elmélyült zenész – kitűnő könyvtáros. 2. rész
Hatvanöt esztendővel ezelőtt hunyt el Vécsey Jenő zeneszerző
Vécsey Jenő a nemzeti könyvtár Zeneműtárának vezetését 1945-től haláláig látta el. Blogbejegyzésünk első részében kevéssé ismert zeneszerzői portréját rajzoltuk meg, második részében a zenetörténész-könyvtárosra emlékezünk.
Vécsey Jenő harminchárom éves korában, 1942-ben került a nemzeti könyvtár…
160 éve nyílt meg a Budai Népszínház
„A szín a boszorkány barlangját ábrázolja, a falakon mindenfelé kitömött állatok, ijesztő képek, jobbra és balra szobrok. Medve, múmia, majom. A szín közepén hosszúkás asztal, a két végén két égő gyertya és székek.”
Az ördög pirulái, írták Ferdinand Laloue, Anicet Bourgeois, Michel Laurent, [zene:…
„[…] inkább imádkoztam a művet, mintsem komponáltam.”
165 éve, 1856-ban szentelték föl az esztergomi főszékesegyházat, és hangzott el Liszt Ferenc ez alkalomra írt ünnepi miséje
A Religio 1856. augusztus 13-i számában az Egyházi tudósítások rovata részletesen ismerteti az esztergomi bazilika (Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház) augusztus 31-i felszentelésének tervezett programját, amelyből megtudhatjuk, hogy az ünnepi eseményen részt vesz maga Ferenc József…
Egressy Béni zenei és színházi vonatkozású kéziratai
Egressy Béni zeneszerző, író, színész halálának 170. évfordulója alkalmából
Egressy Béni. Színezett litográfia – Színháztörténeti és Zeneműtár. Jelzet: KB 5059/1
Egressy Béni (1814–1851) hitelesnek tekinthető zenei, s tegyük hozzá színházi vonatkozású kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók, elsődlegesen a Színháztörténeti és Zeneműtárban. A nyomtatásban még…
Kutatás és szolgálat. Első rész
Hatvanöt esztendeje hunyt el Isoz Kálmán
Isoz (D’Isoz) Kálmán, a magyar zenetörténet neves kutatója, a Zeneműtár megszervezője és első vezetője volt.
Isoz (D’Isoz) Kálmán (1878–1956)
Francia eredetű családból származott: édesapja (Chateau-d’Oex-i) Isoz F. Sideon az 1850-es években telepedett le Magyarországon, és mind francia…
A Bánk bán ősbemutatójának dokumentumai
160 éve mutatták be Erkel Ferenc operáját
1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bán című operáját a Nemzeti Színházban, a zeneszerző vezényletével. Erkel tizenhét év után jelentkezett önálló, új operával, amelynek szövegét Katona József a szabadságharc bukása után betiltott nemzeti drámája alapján Egressy Béni, a komponista jól…