Ifjabb Johann Strauss (Bécs, 1825. október 25. – Bécs, 1899. június 3.) élete nem annyira gazdag eseményekben, mint a kortárs nagy zeneszerzők legtöbbjének, gondoljunk csak Wagner, gyakran sikertelen, mozgalmas korai éveire vagy Liszt csaknem állandó utazásaira, bolyongó, élményekben s gyakori…
„A magyar szentek csupán ósdi legendák unalmas szereplői, vagy korunk nagy egyéniségei, akiknek életét ma is érdemes megismerni…?”
Magyar szentek és boldogok napja
Magyar szentek hódolata a magyarok Nagyasszonya előtt a pécsi székesegyház bejárata felett. Forrás: Wikipédia
A Magyar Kurír katolikus hírportál egyik cikkében olvashatók az alábbi mondatok:
„Ma mindazokra a szentekre emlékezünk, akiknek nincs külön ünnepük, de itt éltek a magyar földön.…
Elmesélt történeteink: mítoszok világa
Beszámoló a Nemzetközi Színháztudományi Szövetség 2023. évi világkongresszusáról
Az IFTR/FIRT (Nemzetközi Színháztudományi Szövetség) 2023. évi kongresszusát első ízben rendezték Nyugat-Afrikában, mintegy 350 résztvevővel. (Magyarországot – a korábbi konferenciák sokkal nagyobb hazai delegációival ellentétben – egyedül képviseltem Accrában, a ghánai fővárosban, igaz, egy…
„Nagy, öreg fák, sűrű csalitok ezer ágán ezernyi madárfészek rejtőzködött valamikor”
Madarak és fák napja
A Madarak és fák napa alkalmából Schmidt Egon Ezer ágán ezer fészek című könyvét mutatjuk be.
Schmidt Egon „Ezer ágán ezer fészek” című könyve első és második kiadásának borítója
A 2022. évi Madarak és fák napja alkalmából írt blogbejegyzésemben az „utolsó magyar polihisztor” Herman Ottó, először…
Ki volt Metternich‒Sándor Paulina? Második rész
Száz éve halt meg az Ördöglovas leánya
A ma a Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor-palota a budai Várban és a Komárom‒Esztergom megyei Bajnán most felújított és december elején átadott Sándor‒Metternich-kastély őrzi emlékét a Sándor családnak és két különc, saját korukban Európa-szerte ismert tagjának.
Paulina egész életét…
A Sámson és Delila Budapesten
117 éve mutatták be Camille Saint-Saëns operáját a Magyar Királyi Operaházban
Talán kevéssé ismert, hogy az idén száz éve elhunyt Camille Saint-Saëns (1835‒1921) – akit itthon elsősorban Az állatok farsangja és a Danse macabre, esetleg a Liszt Ferenc emlékének ajánlott 3. („Orgona”) szimfónia szerzőjeként tartunk számon – több mint hatszáz művet komponált kivételesen hosszú,…
„[…] inkább imádkoztam a művet, mintsem komponáltam.”
165 éve, 1856-ban szentelték föl az esztergomi főszékesegyházat, és hangzott el Liszt Ferenc ez alkalomra írt ünnepi miséje
A Religio 1856. augusztus 13-i számában az Egyházi tudósítások rovata részletesen ismerteti az esztergomi bazilika (Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház) augusztus 31-i felszentelésének tervezett programját, amelyből megtudhatjuk, hogy az ünnepi eseményen részt vesz maga Ferenc József…
Liszt-ereklyék a nemzeti könyvtárban
135 évvel ezelőtt hunyt el Liszt Ferenc (1811‒1886) zeneszerző, zongoraművész
A 19. század legendás, a modern zongorajátékot megalapozó zongoraművészét, a nagy hatású, újító zeneszerzőt és zongorapedagógust igen szomorú körülmények között Bayreuthban, az Ünnepi Játékok idején érte a halál. Miután egy kimerítő nyugat-európai hangversenykörút végén tüdőgyulladást kapott, a…