Habók Lilla mai rendezvényünkről készült beszámolója a Meetoff oldalon olvasható. Másodközlés. Köszönjük.

Az Országos Széchényi Könyvtár “könyvtár 2.0 kísérleti műhelye” szervezésében már sokadjára vehettünk részt szakmai napon, ahol ezúttal külföldi és magyar projekteket mutattak be a tartalmak vizuális megjelenítéséről. A rendezvény Bánkeszi Katalin bevezető előadásával kezdődött, majd egy ausztrál és két British Library-hez kötődő kezdeményezésről hallgathattunk esettanulmányokat. Végül a magyar Kovex Kft. is ismertette szoftverét. A szakmai nap jó utat mutatott a könyvtárak fejlődési irányához, hogyan lehetne például a könyvritkaságokat élményszerűen, digitalizált formában bemutatni a felhasználóknak.

Bánkeszi Katalin (OSzK): Bevezető

Az előadó elöljáróban elárulta, hogy vonakodott elfogadni a felkérést az előadásra, mert annyira nem érezte magáénak a témát, de aztán rájött, hogy mindenhol körbevesz minket a vizualitás, nem csak manapság, hanem korábban is foglalkoztak vele. Ezért inkább figyelemfelkeltő prezentációt szeretett volna bemutatni, mint szigorúan könyvtáros szakmait vagy fejlesztőit.

Mire jó a vizualizáció? Rendet teremt, hálózatba tesz, és rávetít különböző dolgokra, amikre nem gondolnánk. Megteremti a rész és egész közötti viszonyt is, pl. egy úthálózatot mutatott be, ahol gömbszerűen kiemelkedik a kívánt csomópont. 2003-ban irodalmi vonatkozásban készítettek kapcsolati hálót, ennek középpontjában pl. Arany János. A hálózati irodalomban sok kapcsolatig lehet eljutni akár évekre, művekre, műfajokra fókuszálva. Az adatok sokkal beszédesebbek, ha képi formában tudjuk megjeleníteni őket. Felhasználható festményeknél, épületek terveinél – utóbbit lehetetlen is lenne elképzelni nélküle. A mindennapi életben is jelen van, pl. digitális óránál, töredezettségmentesítőnél.

A GPS már önmagában is vizuális megjelenés, de a turisták mondjuk a várban készített fényképeiket is közzétehetik egy alkalmazás segítségével, ami a felületen megjelenik. A friss jogosítvánnyal rendelkező fiának egy olyan alkalmazás nyújtott segítséget, mellyel előre be lehet járni az utat fényképek által az interneten. Akár 3D-ben is megnézhető lenne az út, ha van hozzá olyan szemüvegünk.

Ezután a piktogramok bemutatása következett, pl. közlekedési táblák, sportágak ikonjai. A reklámokban tapasztalhatjuk, hogy érzelmet is ki lehet fejezni.

A fejünkben azonban rendet kell teremteni, pl. a FreeMind a gondolattérkép megjelenítésére alkalmas (még több link a témához). A címkefelhők szintén segítséget nyújtanak, pl. a Twittersheep tud ilyeneket a twittjeinkből. Az Eternal Egypt már a gyakorlati felhasználás felé mutat, alkalmazzák a színeket, képi jelzéseket a felhasználók irányítására. Így az oktatásban is nagy segítsége van a vizualizációnak, pl. most a szarkofág felépítését láthattuk az animáción.

A tudományos kutatást is támogatja, pl. a Prince Williem-öböl táplálékhálózata megjeleníthető vagy a fehérje-kölcsönhatások.

Michael Stocking: The challange of displaying rare books

A Londonból érkező előadó a könyvritkaságok bemutatásáról készítette előadását. Több múzeummal és könyvtárral együttműködnek, de Magyarországgal egyelőre még nem. A „Turning the pages” programot a British Library segítségével hozták létre. Szerinte a brit könyvtár kevésbé tetszetős, mint a magyar, de jóval nagyobb. A helyzet állandóan változik, a könyvtárban már használták a digitalizációs folyamatokat, most az előkészítésüket mutatta be. A céljuk az volt, hogy minél több látogató érkezzen hozzájuk, mind az épületbe, mind online.

Nagy tapasztalatuk van benne, hogy lehet megjeleníteni a dokumentumokat vitrinen át. De ez nem oldja meg a problémát, hogy a felhasználó fizikailag közelebb kerüljön hozzájuk. A ritka könyveket nem érinthetik meg, nem lapozhatják. A fizikai távolság miatt meg kell magyarázni, hogy mit látnak. Érintőképernyős terminálokon hozzáférhetővé tették a könyveket, lapozhatóak ezen keresztül, sőt a honlapjukon is. Összesen 29 könyv van az állományban, egyszerűen megjeleníthetőek, szűrők állíthatóak be szavakra. Egyik kedvenc könyve, melyet Mozart használt a gondolatai feljegyzésére. A lapozást tudja imitálni a képernyőn keresztül, forgathatja, közelebb hozhatja stb. mivel egy 3D-s feldolgozásról van szó. A hozzáfűzött magyarázat is beépített a programba, hangosan felolvassa egy hang a leírtakat, illetve a zenébe is belehallgathatunk, ami Mozartnál az adott lapon szerepel – ez a hangfelvétel kizárólag ebből az alkalomból készült.

Megmutatta a Da Vinchi kódexen keresztül a keresést, és egy ornitológiai lexikonban a kommentelés funkciót, mely belépés után működtethető.

Érintőképernyős terminálokból építettek 3-4 nagyméretűt, 8-9 kisebbet. A fejlesztésükkel több díjat is elnyertek, egyikben megelőzték a Google-t is. Ez a változtatás nem csak a látogatók számának növekedését eredményezte, hanem megváltoztatta a brit nemzeti kormány hozzáállását a könyvtárhoz, mely így innovatív intézménnyé változott a szemükben. A Turning the Pages lehet csak egy keret, melyet a könyvtár maga tölt fel tartalommal, de a cég akár az egész kivitelezési folyamatot is el tudja vállalni.

Végül még mutatott néhány projektet: a Kentben található Doweni kastély tekercsét, mely nagyon hosszú és csak bizonyos címerekről tudtak adatokat, ezek hátulról megvilágítottak. Egy nagy felbontású térképet is digitalizáltak, amivel a nagyon nagyméretű felbontás és nagyság volt a gond. A térkép közzétételével azonban további kutatások indulhattak.

A jövőt abban látja, hogy mobilokon és iPadeken is elérhetővé teszik majd ezeket!

Ben Sullivan: KE Software

Audio és vizuális anyagokat is digitalizálnak. A Central Catalogue segítségével nyomon követhetünk minden folyamatot, ami az EMu-ban (Museum Management System) történik. Például Egyiptomban is végeztek digitalizálást, de a zavargások miatt egy időre el kellett költöztetni az anyagokat.

Az adatrögzítéssel is sokat foglalkoznak, sok eszköz áll rendelkezésükre, ami megkönnyíti a dolgukat. A konzerváció is jelentős lépés, sok szakember dolgozik velük ezen. Fontos, hogy az anyagok hozzáférhetőek legyenek bárki számára, és hasonló eszközöket alkalmaznak ehhez, mint ami az előző előadásban elhangzott.

Egyik első kliensük a Victoria Museum volt Ausztráliában. Bizonyos tárgyakat meg szoktak támadni rovarok, és ezt most már nyomon tudják követni, hogy hol és mikor, milyen tárgyat. Egy bemutatott térképen szimulálta, hogy hol vannak most a kártevők, és valószínűleg merre terjednek tovább.

Fontos, hogy meg tudják mondani, bizonyos dolgok hol találhatóak meg a múzeumon belül. Ha egy tárgyat áthelyeznek, az automatikusan változik a rendszerben is. A „Megfigyelés a vadonban” c. projekt hasonló módszerrel azt mutatja, hogy Melburne környékén hol és milyen kígyók találhatóak. A rendszer azt is jelzi, mi az ellenméreg a kígyófajta ellen. Az adatokat a YouTube-ra is fel lehet tenni – ennek segítségével kiderül, hogy kiket érdekel az adott információ.

A következő egy idegenvezetői rendszer (IMu Tours), melyhez az EMu-ban tárolt adatok nyújtanak segítséget. Az idegenvezetőnél ugyanúgy megjelenik, ha egy tárgyat a múzeumban eltávolítottak a helyéről. A látogató már előzetesen letöltheti iPod-jára, hogy mit szeretne látni. De egyes növényfajokat is megtalálhatunk a segítségével.

John Nolan: Automated Document System

A Prince 2 project Management módszert alkalmazzák, melynek következtében mindig akkor jut hozzá a megrendelő ahhoz, amikor szeretne, és bármilyen problémára megoldást tudnak találni. Minimalizálják a hulladékkibocsájtást, és a környezettudatosság következtében sokkal takarékosabbak.

A brit nemzeti könyvtárnál az „egyszerre csak egyet” mottót alkalmazták, ami azt biztosítja, hogy körültekintően tudnak bánni azzal az egy dokumentummal. Nem csak akkor rongálódhatnak a könyvek, ha a felhasználók nem jól bánnak velük, hanem az alkalmazottak is olykor dobálják őket, amit szörnyű látni. Elektronikusan jelölik meg a dokumentumokat. Időben és térben is takarékosak, mivel nincs szükségük kiállító- és olvasótermekre. Nem kellenek hozzá emberek, ezért az értékes emberi erőforrás máshová csoportosítható át. Az ideiglenes tárolóhelyekre sincs szükség, ahol kiállítás előtt őrzik a tárgyakat.

A digitalizálás egyszeri költség, míg a védőanyagok állandó kiadást jelentenek. Bevételi forrásként is jó, és a felhasználóknak is hasznos. Hamar megtérülnek ezek a költségek, a British Library esetében már három hónap alatt.

Az előadó mutatott néhány képet a digitalizálás előkészítéséről. A szkennelés után megnézik, hogy a szöveg jól olvasható-e, optikai karakterfelismerésen is keresztülviszik, hogy kereshető legyen. Bármilyen méretben és felbontásban elkészíthetőek a megrendelő elvárásainak megfelelően.

Korotij Ágnes: Kovex Kft.

Az előadó elmondta, hogy termékük egyfajta „Wikipédia-utódnak” tekinthető, de strukturált adatokat tartalmazva. Meglévő dokumentumokat igyekeznek címkézve (W3C szabványok: RDF, OWL). A Topic Maps ISO szabvány tématérképek létrehozását teszi lehetővé. A meglévő szemantikus web szabványokból indul ki, de nem a számítógép részére igyekszik strukturálni az adatokat, hanem hogy a felhasználó maga képes legyen rá. Előfordulhat, hogy amennyi ember, annyi -féle struktúra alakul ki. A Wikipédia Kategória rendszeréből indul ki, és hogy a Kategóriák milyen kapcsolatban vannak egymással.

Tartalomnak az iratokat és dokumentumokat tekintik, egy irattal kapcsolatban nagyjából 70 metaadatot kell feljegyezniük. Pl. adatbevallásnál a határidő, szerződésnél a típus. A példa szerint a Kategóriában szerepel az Iktatókönyv, Séma és Típusnév. Értelmezhetnek alá-fölé rendeltséget, ami fa-szerkezetben jelenik meg. Megfelelő jogosultsággal tudják a metaadatokat szerkeszteni, címkéken változtatni, letölteni.

A Magyar Könyvvizsgáló Kamara számára szerkesztettek egy minta-fogalomtárat. Itt is lehetnek általánosabb és specifikusabb fogalmak. A szakkifejezés tartalmazhatja az angol nevet, definíciót, szűkebb és bővebb vagy kapcsolódó fogalmat, származását, megjegyzést. Az asszociált elemek hiperhivatkozásként is megjelenhetnek. Teljes glosszáriumokat lehet exportálni Excelbe, Wordbe, pdf-be, RDF-be; megoszthatjuk másokkal, megadva, hogy milyen legyen a szerkesztési jogosultsága az illetőnek. Élesben megmutatta hogyan tud a szoftver kijegyzetelni egy cikket, és hogy tölthető fel az állományba.

Egy kérdés arra vonatkozott, miben tud ez többet az ingyenesen letölthető bibliográfiai menedzser szoftvereknél. Korotij Ágnes abban látja a legfőbb különbséget, hogy ez nem elsősorban bibliográfiai, hanem bármire kereshetünk vele általánosan, akár egy recept hozzávalóira is.

Ben Sullivan hozzátette a témához, hogy lehet, hogy még nem állunk készen ilyen projektek bevezetésére. A lényeg a folyamatos adatkezelés, ne kezdjünk el különböző programokkal dolgozni, hanem az egységre törekedjünk.

A következőkben az árra vonatkozó körkérdés következett:

• John Nolan annyit felelt, hogy az ár attól függ, milyen nagy a projekt és milyen gyorsan kell megvalósítani – ezért szóban kell megbeszélni esetenként.

• A KE Software legalacsonyabb összege 10-15 ezer euró, ami tartalmazza a képzést, és utána az információs támogatást. Akár egy millió is lehet a költség nagyobb múzeumoknál, de ezt csak egyszer kell kifizetni.

• A Kovex Kft. szoftvere ingyenes, és szeretnék, ha az is maradna, a későbbiekben talán a glosszáriumok számát korlátozni fogják.

• Michael Stocking könyvlapozó programjánál két lehetőség van: a digitális formában odaadott anyagok felépítésénél egy könyv felépítése 4000 euró körüli összeg, nagyobb kollekció akár 200.000 euró is lehet. Ha csak a programot adják, amibe mi töltünk adatokat, abból az olcsóbb verzió 2 millió forint. Ennek használatát meg is mutatta kérésünkre: lehet új oldalt, új könyvet készíteni vagy a meglévő állományt menedzselni. Néhány kattintással elkészíthető olyan verzió a könyvből, ami saját gépünkön jelenik meg vagy terminálon vagy gyengén látók számára