Szeretettel várunk március 23-án 18 órakor Miroslav Krleža halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett kiállításunk megnyitójára a könyvtár Nemzeti Ereklye kiállítóterébe.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál idején rendezett tárlat a robosztus életmű egy számunkra különösen érdekes és sok tekintetben még mindig ismeretlen szegmensét, Miroslav Krleža írásainak magyar vonatkozásait és műveinek magyar fogadtatását mutatja be.
A kiállítás kurátora: Mann Jolán, irodalomtörténész, könyvtárunk munkatársa, a tárlatot Lőkös István professzor úr nyitja meg. A megnyitón többek közt elhangzik: Krleža Ady Endréről írt nekrológja. Nem csupán jelen lesz, de zenél is a Vujicsics és a Söndörgő Együttes néhány tagja. Közreműködik továbbá: Gyurity István színművész, Török Máté, a kiállítás arculattervezője, könyvtárunk munkatársa, a Misztrál Együttes énekese, Milosevits Mirko zongorista és Vizeli Balázs prímás.
A fiatal Krleža 1929-ben - Forrás: Miroslav Krleža Lexikográfiai Intézet, Zágráb
Krleža magyarországi iskolaévei - a Pécsi Hadapródiskolában, majd a Ludovika Akadémián eltöltött esztendők -, a magyar nyelv elsajátítása, az Ady és Petőfi költészetével való találkozás katartikus élménye, valamint az író legkülönbözőbb magyar irodalmi, történelmi és egyéb kulturális kérdésekre - a honfoglalásra, Szent István királyra, Hunyadi Mátyásra, az Osztrák-Magyar Monarchiára, a Trianon-jelenségre vagy az 1950-es évekre - vonatkozó megállapításai mellett az Országos Széchényi Könyvtár gazdag gyűjteményének számos becses darabja is látható a kiállításban. Nagy felbontású képeken tanulmányozható pl. a Krleža által igen magasra értékelt Vörösmarty-költemény, A vén cigány kéziratos oldala, a Monarchia utolsó éveinek hangulatát idéző három képeslapösszeállítás vagy a 20-30-as évek több plakátja is.
A kiállítás nem a lineáris elbeszélés felépítését követi, hanem a csomópontok, a nagyobb témák markáns, foltszerű megjelenítése által mutatja be a nagy horvát klasszikust, kiemelve drámáinak magyarországi ősbemutatóit is - különös tekintettel az ún. Glembay-trilógiára (Glembay Ltd., Agónia, Léda) - és felmutatva az életmű gazdag magyar fogadtatását. A magyar írók által megfogalmazott értékelő mondatok Jászi Oszkár 1922-es naplójegyzetétől kezdve Németh László, Illyés Gyula, Spiró György, Juhász Ferenc és mások reflexióin keresztül Papp Márió Tito és Krleža egyik sakkjátszmáját képek segítségével elemző írásáig terjednek. Az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő, illetve több más magyarországi és horvátországi közgyűjteménytől és több magánszemélytől kapott plakátok, fotók, jelmeztervek, Krleža által dedikált kötetek és egyéb érdekességek, valamint a színházi előadások, muzeális filmhíradók, dokumentumfilmek és TV-filmek részleteiből készült összeállítás segítségével élményszerűen mutatjuk be - a korábban tiszteletbeli magyar írónak is nevezett - magyarul tudó horvát klasszikust.
A kiállításhoz az OSZK Színháztörténeti Tára, Plakát- és Kisnyomtatványtára, Kézirattára, Törzsgyűjteménye valamint a Történeti Interjúk Tára adja az anyagot. Továbbá dokumentumok érkeznek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetből, a Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum Levéltárából, valamint Krleža nagy tisztelőitől, a Vujicsics családtól, az író jóbarátja, Vujicsics Sztoján özvegye segítségével. A Horvát Nemzeti Könyvtárral történt megállapodás eredményeként kéziratmásolatokat és fotókat kapunk az intézmény kézirattárából, valamint további dokumentumokat a Miroslav Krleža nevét viselő zágrábi Lexikográfiai Intézettől.
A 20. század egyik legjelentősebb európai teljesítményét, Miroslav KRLEŽA (1893-1981) horvát író életművét köszönti az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása az író halálának közelgő harmincadik évfordulója alkalmából.
Az eseményt megtiszteli jelenlétével Horvátország nagykövete, Ivan Bandić úr, valamint a nagykövetség kulturális attaséja, illetve a Horvát Idegenforgalmi Iroda vezetője és a Zágrábi Nemzeti Könyvtár képviselője. A magyar külügyminisztériumot Bakos Piroska EU elnökségi szóvivő képviseli.
A kiállítás 2011. április 30-ig tekinthető meg.
Az idős Krleža 1960-ban. Fotó: Frano Vodopivec, forrás: Miroslav Krleža Lexikográfiai Intézet, Zágráb
