Szent József, „Akit atyjának vall a széles, nagy világ”

2013. március 19. 10:50 - nemzetikonyvtar

A Dávid házából és nemzetségéből származó Szent József názáreti ácsmester, Szűz Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője volt. József, mielőtt Máriával egybekelt volna, áldott állapotban találta jegyesét. Igaz emberként nem akarta a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Álmában azonban megjelent az Úr angyala, aki felszólította, hogy vegye feleségül Máriát, hiszen a születendő gyermek a Szentlélektől fogant. Így lett József a Megváltó földi atyja, és a Jézus nevet is ő adta neki.

Roskovics Ignác: Szent József álma. A budapesti józsefvárosi templom falfestményei. In: Vasárnapi Ujság, 42. évf. 19. sz., 1895. május 12. (Digitális Képarchívum)

„Kérünk, ó, Szent József, vigyázz mindnyájunkra,
Siess a bús árvák vigasztalására.
Halálunk óráján, Szent József, el ne hagyj,
Jézus, Máriával, kérünk, velünk maradj.

Öleld át lelkünket, mint Jézust ölelted,
Midőn Názáretben öröm közt nevelted.
Ó, boldog Szent József, vezess mennyországba,
Hogy ott is koszorút fűzhessünk számodra.” 


Szent József, Szent József. In. Kónya Sándor: Harmatozzatok, egek! Népünk vallásos énekei Észak-Bánságban, Zenta, Thurzó Lajos Közművelődési Központ, 2004. (Magyar Elektronikus Könyvtár)

———

„József Dávid utóda volt, és Jézus a szintén dávidi családból való Mária fia. De hogy Jézus az ábrahámi és dávidi örökség birtokosa legyen, ezt nem kaphatta Máriától; Mária nem adhatta azt, amije nem volt. Tőle Jézus csak a vér szerinti dávidi származást kaphatta, a szent örökséget Józseftől kellett kapnia. Ez az örökségátadás automatikus volt: mikor József meghalt, Jézusra szállt át az ábrahámi és dávidi örökség. Ebből az következik, hogy József Jézus számára sokkal több volt, mint egyszerű nevelőapa. A szó szoros értelmében nagy üdvtörténeti szerep jutott neki. Az ő közvetítésével lépett kapcsolatba üdvtörténetileg Jézus az Ószövetséggel, mivel ennek az ószövetségi üdvrendnek a lényege az ábrahámi örökség volt.”

Diós István: Szent József. In. Uő: A szentek élete I. (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Danaiszky Lőrinc: A józsefvárosi Szent József Plébániatemplom homlokzati szobra. 1820. (Digitális Képarchívum)

 „Egy szóval: dicsőétse az apostolok fejedelme, Szent Péter, kinek noha hatalommal adattak ugyan kulcsok, hogy kötözéssel vagy oldozással tetszése szerént megnyithatja vagy bézárhatja a mennyország kapuit, Szent József pedig nem az Anyaszentegyházon, hanem az Anyaszentegyház fején, fejedelmén, a Krisztus Jézuson atyai hatalommal uralkodott. A kisded Jézus pedig mintegy szolgája vala (úgymond Szent Lukács) Szent Józsefnek, és valóságosan tútorságára bízattatott; következik, hogy Szent József hatalma is eziránt sokkal nagyobb volt.”

Csúzy Zsigmond: Dicsőséges Szent József
[1723]. In: Nagykarácsony, kiskarácsony. Magyar ünnepek. Összeállította: Lukácsy Sándor, [Pécs], Jelenkor, 1999. (Magyar Elektronikus Könyvtár) 

Szent József többek között a jó halál, a házasság és a család, a jegyesek, az árvák, valamint az iparosok (különösen a famunkások: favágók, ácsok, asztalosok, koporsósok, majd a munkásság) patrónusa. A kis Jézussal a karján, továbbá liliommal, pálmával, ácseszközökkel, kizöldellő bottal szokás ábrázolni. A középkor Mária-ciklusaiban föltűnik ugyan, de csak a háttérben, szinte mellékszereplőként. A barokk művészetben már méltó kifejezésre talál.

Franz Anton Maulbertsch: Szent József halála.  Oltárkép a budai trinitárius templomból 1767 körül, Magyar Nemzeti Galéria. In: Kétfejű sas. A Habsburg-uralom Magyarországon: 1699–1790, (Encyclopaedia Humana Hungarica, 6.), 2000. (Magyar Elektronikus Könyvtár)

„A középkorban József még nem részesült abban a nagy tiszteletben, amely később, így napjainkban is osztályrészül jutott neki. Ennek több oka van. A karácsony ünnepe és hagyományvilága elsősorban Máriát és Fiát veszi körül nagy hódolattal. Az alázatos József meghúzódik a betlehemi istálló homályában. Az Egyház attól tartott, hogy József misztériumát az egyszerűbb hívek félreértik. Kizárólag az ő személyét magasztaló ábrázolások a középkor szakrális művészetéből szinte teljesen hiányzanak.”

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. (Magyar Elektronikus Könyvtár) 

Szent József tiszteletének fölvirágoztatásáért kezdetben elsősorban a ferences rend tette a legtöbbet. Az eredetileg ferences szerzetes, IV. Sixtus pápa 1479-ben vette fel Szent József nevenapját a liturgikus naptárba, azaz avatta március 19-ét hivatalosan is a szent elismert ünnepévé. A pápai jóváhagyás nyomán a József-kultusz terjesztésében más rendek is részt vesznek, főként a kármeliták, különösen pedig Nagy Szent Teréz. IX. Pius pápa 1870-ben, a pápaság egyik legválságosabb időszakában az egyetemes egyház védőszentjévé választotta. Szent József továbbá Csehország (1654), Bajorország (1663), A Habsburg Birodalom és a Habsburg-ház patrónusa – és ma Ausztria – (1675) egyik védőszentje is.

Roskovics Ignác: A magyar szentek hódolata Máriának és Józsefnek. http://keptar.oszk.hu/036500/036596 A budapesti józsefvárosi templom falfestményei. In: Vasárnapi Ujság, 42. évf. 19. sz., 1895. május 12. (Digitális Képarchívum)

„Számos katolikus vidékünkön József napja tavaszkezdetnek számít. Kalendáriumi eredetű verses sentencia József kedvessége: jó év kezessége (Szeged, Bókaháza). Akadnak Szegeden, akik télidőben nem iparkodnak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával. Ha valaki szemükre veti, tréfásan így védekeznek: nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő. Tanyaiak szerint a cigány is azt mondja: Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.”

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. (Magyar Elektronikus Könyvtár) 

———

Megint fenn a huszár.
Dörgeti a kaput.
Szent Péter a kulcscsal nagy ijedten kifut.
De a huszár vele már szóba se áll ám;
– Szent József! – így rikolt, – kedves urambátyám!

Meghallja Szent József. Ott üldögélt éppen
az öreg szentekkel egy felhő ölében,
s beszélte az essőt, hova mennyi kéne:
falura, városra, vetésre és rétre.

Felnéz és szól:
– Szent Péter barátom,
ereszd be, mert hívem ahogy látom.
Mit tegyen Szent Péter: ajtót nyit morcosan.
Bedöndül a huszár csákósan, kardosan.

Gárdonyi Géza: Huszár a mennyországban. Népi mese. In: Uő: Április. Költemények, Budapest, Dante, (Gárdonyi Géza munkái), [1930]. (Magyar Elektronikus Könyvtár) 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr145144837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása