„napsugaras nyugat dalolt a dalban” – Apáczai Csere János születésnapja – 1625

2013. június 10. 09:44 - nemzetikonyvtar

Apáczai Csere János (1625–1659) az egyetemes magyar művelődés, nevelésügy és tudomány kiemelkedő úttörője. A református egyház ösztöndíjasaként Geleji Katona István püspök ösztönzésére 1648-tól hollandiai egyetemeken (Franeker, Leiden, Utrecht, Hardervijk) tanult, 1651-ben teológiai doktorátust szerzett, majd 1653 nyarán hazatért, hogy nyugatos tudásával, ismereteivel hazája javát szolgálja.

Apáczai Csere János: Magyar enciklopédia, 1653  – Digitális Képarchívum

Még Hollandiában írta fő művét, első nemzeti nyelvű enciklopédiánkat, a Magyar Encyclopaedia-t (1653), mely 1655-ben Utrechtben jelent meg. E művéhez gyulafehérvári tanulóévei alatt (1642–43) tanárától, Bisterfeld János Henriktől kapott ösztönzést, majd hollandiai tanulmányai idején – elsősorban Descartes és Ramus filozófiájának hatására – maga is belátta az enciklopédikus tudás megszerzésének és egybegyűjtésének fontosságát. A hasznos és szükséges ismereteket tudományos igénnyel, korszerűen rendszerbe foglaló Magyar Encyclopaedia volt az első magyar nyelvű tankönyv. A mű kétharmad része a természettudományos bölcseleti, matematikai és orvosi ismereteket foglalta össze, az elsők közt fogadta el nyíltan Copernicus rendszerét. A Magyar Encyclopaedia-ban alkamazott magyar szakkifejezéseknek köszönhetően az enciklopédikus ismeretek a latin nyelvet nem ismerő köznép számára is hozzáférhetővé váltak.

„5. Amelly polgári társaságban penig csak egy az igazgató (monarchia), meg kell látni, hogy az igazgató tyrannussá ne legyen. 6. A tyrannus az a személy, amely az országnak igazzát elforgatja s elnyomja. 7. E penig titulus nélkül való, avagy magaviselésével tyrannus. 8. A titulus nélkül való tyrannus az, aki az országot maga megadása előtt csalárdsággal avagy erővel hajtja maga alá. Ennek akarmely közember is ellene állhat, és csak módját ejthesse, szabad megölni, mindaddig, míg a nép és a polgári társaság, meggyőzettetvén, az ő méltóságát őnéki nem engedi. 9. A magaviselésével tyrannus az, aki tudva és szántszándékból a polgári társaságnak minden avagy több igazzát elfordítja. Ezt is vagy szépszerével, vagy haddal szabad elveszteni, de csak felső rendeknek vagy az egész népnek megegyezéséből...”

Apáczai Csere János: Magyar enciklopédia, 1653. (Részlet). Tizedik rész. Az embernek magaviseléséről – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A Magyar logicatska (Gyulafehérvár, 1654) címlapja – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Hollandiából hazatérve a gyulafehérvári kollégium gimnáziumi tagozatán kapott tanári állást. Székfoglalójában (De studio sapientiae, 1653) a kulturális elmaradottságot, az iskolai formalizmust bírálta, majd új oktatási rendszert követelt. Egységes iskolarendszert, anyanyelvű népiskolákat, magas színvonalú, világi szakembereket is képző egyetemet tartott szükségesnek, és korlátozni kívánta az egyház gyámkodását az iskolák felett. Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű logika megalkotása is (Magyar logikácska, 1654). Haladó nézeteinek ellenfelével, az ortodox kálvinista Basirius Izsák professzorral, a kivégzett I. Károly angol király Erdélybe menekült lelkészével – aki akkor a gyulafehérvári kollégium igazgatója volt – 1655-ben II. Rákóczi György fejedelem jelenlétében nyilvános vitára kényszerül. A vita Apáczai áthelyezését eredményezte Gyulafehérvárról a leégett kolozsvári kollégiumba.

„BASIRIUS. Ah, a század, a tudomány, Apáczai uram! Elolvastam a beiktatására írt beszédet. Sok szép, dicséretes gondolat van benne. De megengedjen, a tudomány kedvelése olyanná teszi, mint a gyermek, aki boldogságában, hogy gyümölcsöt szed, ehető gyümölcs és mérges bogyó közt nem tesz különbséget.
APÁCZAI. Nem tudom, mit tart mérges bogyónak, Basirius uram.
BASIRIUS. A francia Descartes-ot, Cartesiust úgy emlegeti, mint akivel egy új, világosabb kor virradt nemcsak a bölcseletre, de minden tudományra. Holott ő, ami megállapodott volt, azt is összekavarta.
APÁCZAI. A nap is összekavarja fölkelőben a felhőket. Pedig azok is megállapodottak voltak. Én őt valóban korunk büszkeségének tartom.
BASIRIUS. Aki a kételkedés szellemét zúdította az arra amúgy is hajlamos világra.
APÁCZAI. De csak azért, hogy lássuk, amiben nem lehet kételkedni.
BASIRIUS. S az micsoda? A kinyilatkoztatás? A régiségtől megszentelt hagyomány? Nem; az ő, Descartes ítélete.
APÁCZAI. Nem az ő ítélete. Az ész ítélete.
BASIRIUS. Vagyis a magunk feje.
APÁCZAI. Igen, a magunk feje, amennyiben az helyesen gondolkodik, úgy, ahogy minden helyesen gondolkodó ember gondolkozni kénytelen. A babonáktól megtisztított ész: ez Isten legnagyobb ajándéka ennek a századnak. S ezt az ajándékot én, s még nagyon sokan Descartes kezéből kaptuk.”

Németh László Apáczai című történeti drámája a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Kolozsvárott Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól (De summa scholarium necessitate, 1656) című beköszöntő beszédében fejtette ki hitvallását. Mint mondta, az iskola nem csupán téglafal vagy berendezés, hanem elsősorban „tanítók és tanulók rendezett társulása, akik az emberi életkörülmények szempontjából hasznos és szükséges ismereteket tanítanak és tanulnak”.

„Az iskola, hallgatóim – hogy a meghatározáson kezdjem, amint azt minden rendes értekezésben tenni illik –, tanítók és tanulók rendezett társulása, akik az emberi életkörülmények szempontjából hasznos és szükséges ismereteket tanítanak és tanulnak. E társulás – mivel tagjainak nagyon is eltérő volta miatt nem lehet egyöntetű – az iskolaügyek szakértőinek gondos megfontoláson alapuló rendszerezése szerint feloszlik alsó, közép- és felső iskolákra. Mégpedig úgy, hogy az alsó iskolák népiskolák, melyekben tudniillik leginkább az anyanyelven való olvasást, helyes beszédet és írást tanítják a vallás elemeivel együtt. Ezért ezeket anyanyelvi iskoláknak is hívjuk. A középiskolák viszont főleg három tantárgynak, ti. a latin és görög grammatikának, a retorikának és logikának, továbbá a katekizmusnak és az erkölcstannak tanítása által a felső iskolák felé egyengetik az utat, és megszokott nevük triviális. Végül a felső iskolák minden tudományágban előadásokat és gyakorlatokat nyújtanak törvény szerint mindenkinek, éspedig ingyen. Ezeket akadémiáknak és egyetemeknek hívjuk abban az esetben, ha a tanítók különleges hatalommal vannak felruházva, hogy a négy fakultáson tudományos fokozatokat és címeket adjanak. Különben csak a gimnázium, főiskola vagy kollégium elnevezés illeti meg őket.”

Apáczai Csere János: Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról..., (Részlet), Budapest, Magvető, 1981. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Apáczai Csere Jánossal tervekkel és jobbító ötletekkel teli életének derekán, mindössze 34 évesen végzett a tüdőbaj. Eredeti sírját, melyben mellette felesége, az őt Erdélybe követő holland polgárlány, Aletta van der Maet is nyugszik, ma már nem ismerjük, de síremléke ma is áll a kolozsvári Házsongárdi temetőben.

screen-capture-77.pngApáczai Csere János és hitvese, Aletta van der Maet síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben. Magyar Elektronikus Könyvtár

„A tavasz jött a parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben.

Én tört kövön és porladó kereszten
Aletta van der Maet nevét kerestem.

Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom,
s tudtam, elmúlt nevét már nem találom.

De a vasárnap délutáni csendben
nagyon dalolt a név zenéje bennem.

S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem,

akinek egyszer meleg lett a vére
Aletta van der Maet meleg nevére.

Ha jött a harcok lázadó sötétje,
fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje.

S a dallamot karral kisérve halkan,
napsugaras nyugat dalolt a dalban,

hol a sötétség tenger-árja ellen
ragyogó gátat épített a szellem.”

Részlet Áprily Lajos Tavasz a házsongárdi temetőben című verséből. In: Áprily Lajos összes versei és drámái, Budapest, Szépirodalmi, 1990. – Törzsgyűjtemény

Az Apáczai Csere Jánosról szóló irodalom válogatott bibliográfiája a Magyar Elektronikus Könyvtárban 

M. J.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr45353516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása