Karinthy Frigyes (1887–1938) író, költő. A Nyugat című folyóiratban 1909-től jelentek meg írásai – az első nemzedék nagy alakjai közé tartozott. Az egyik legszélesebb látókörű írónk, akinek a humán területekhez (képzőművészet, irodalom, filozófia) való vonzódása magától értetődő természetességgel párosult a természettudományok iránti érdeklődéssel.

Karinthy Frigyes (Budapest, 1925 körül). Fotó: Magyar Erzsi – Színháztörténeti Tár 

A magyar irodalom legszellemesebb alkotója. Humorérzéke hamar megnyilatkozott gyermekkori naplóiban, s a 15 éves korában megjelent Nászutazás a Föld középpontján keresztül című parodisztikus regényében. 1912-ben Nagy Endre kabaréjában bohózattal mutatkozott be. Humoreszkjeiben, szatirikus bírálataiban egyedülálló komikus szó- és formakincset alakított ki, forradalmasítva a humor, a szatíra művészetét.

Karinthy Frigyes diákkori naplójának egyik kötete; belső oldal – Kézirattár 

1912-ben látványosan tört be az irodalomba. Megjelent az Esik a hó című novelláskötete, amely biológiai-kórbonctani naturalizmusával keltett feltűnést, a Ballada a néma férfiakról című novelláskötete, az Együgyű lexikon és a Görbe tükör humoreszkgyűjteménye, valamint legsikeresebb műve, az irodalmi karikatúrákat, paródiákat, a „kritika-költeményeit” tartalmazó Így írtok ti. 

„Mint aki halkan belelépett.

És jönnek távol, ferde illatok
Mint kósza lányok és hideg cselédek
Kiknek bús kontyán angyal andalog
Mint aki halkan belelépett.

Mint aki halkan belelépett
Valamibe... s most tüszköl s fintorog
Mint trombiták és roppant trombonok
S a holdvilágnál szédelegve ferdül
Nehéz boroktól és aranyló sertül
Úgy lépek vissza mostan életembe
Mint kisfiú, ki csendes, csitri, csempe
S látok barnát, kókuszt, koporsót, képet –

Mint aki halkan belelépett.”

Karinthy Frigyes: Kosztolányi Dezső, a szimbolista […]: „A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései” című ciklusból (részlet). In. Uő.: Így írtok ti – Magyar Elektronikus Könyvtár

Grimasz (1914) című kötetében az elsők között tiltakozott a háború ellen. Az Utazás Faremidóba (1915) című szatirikus fantasztikus gulliveriádája és a Holnap reggel (1916) című drámája is pacifista motívumokat tartalmaz. Imádott feleségét, Judik Etel színésznőt is a háború miatt vesztette el az 1918-as spanyolnáthajárványban. Felesége halála után visszavonult a közélettől. Naplójegyzetei szörnyű fájdalomról tanúskodnak: „Úgy érzem, agyamban daganat képződött” – írta le a baljós szavakat 1918. október 28-án. Az elsők között tűzte tollhegyre a szélsőséges diktatúrákat, Mussolinit, Hitlert, Sztálint.

„Az olvasó bizonyára csodálkozik, hogy annyi szomorú tapasztalat ellenére s miután örökre megfogadtam, hogy többé nem kelek útra: ezerkilencszáztizennégy júliusában mégis elhagytam feleségemet és gyermekeimet, hogy a Bulwark sorhajón mint seborvos induljak a Balti-tenger vizeire. Lesznek olyanok, akik állhatatlansággal vádolnak ezért, hiszen már első utam végeztével, miután Lilliputból szerencsésen megmenekültem, rá kellett jöttem légyen, hogy igazi angol alattvaló jobban teszi, ha sohase lépi át határtalanul szeretett hazánk határait, mert hiszen csak oktalan és céltalan keserűséget okoz magának, nem gondolva meg, hogy egyszer mégiscsak vissza kell térnie forrón szeretett szülőföldjére. Későbbi utaim, Brobdingnagba, Laputába és Hauhnhnmországba, csak jobban meggyőztek erről az igazságról, amint az olvasó bizonyára emlékszik, hisz, ugyebár (főleg utolsó kalandos utazásomra gondolva), ha Laputából és Lagadóból hazatérve, veszteg maradtam volna, mennyi borzalmas és halálos veszedelmet takarítok meg: hogy egyebet ne mondjak, csak azt a majdnem végzetes kalandot említem fel, midőn a hajó orrából beugrottam a tengerbe afölött való elkeseredésemben, hogy erővel vissza akarnak hozni Angolországba, amely alkalommal csaknem életemet vesztettem. Ha itthon maradok, soha nem kerülök vala ilyen helyzetbe.”

Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba. Gulliver ötödik útja. Első fejezet (részlet) – Magyar Elektronikus Könyvtár

1930-ban jelent meg formai szempontból bravúros verseskötete a Nem mondhatom el senkinek. Költeményei hitvalló, feladatvállaló, számadó jellegűek, az igehirdető pátosz hangján szólnak, a kísérletező kedv, és nem az én-költészet szülöttei. A Nem mondhatom el senkinek című kötet programversében el is határolja poétikáját a szimbolista líra magyar vezéralakjától, Adytól: „Én isten nem vagyok és nem egy világ, Se északfény se áloévirág. ... Mindenkinek rokona, ismerőse, Mindenkinek utódja, őse.”

„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek

Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.

A titkot, ami úgyis egyremegy
S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.

A titkot, amiért egykor titokban
Világrajöttem vérben és mocsokban,

A szót, a titkot, a piciny csodát,
Hogy megkeressem azt a másikat
S fülébe súgjam: add tovább.”

Karinthy Frigyes: Előszó (részlet) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Regényben, elbeszélésben, humoreszkben a hagyományos formákat a groteszk, az abszurd, a relativista fekete humor irányába fejlesztette tovább. 1936-ban műtette meg agydaganatát. 1937-ben jelent meg a Mennyei riport, fantasztikus korszatírája a „túlvilágról”, s az Utazás a koponyám körül című regénye agyműtétjéről. Sajtó alá rendezte Üzenet a palackban című verseskönyvét, melynek megjelenése előtt, nyaralás közben halt meg Siófokon.

„melyben elsősorban azt igyekszem megmagyarázni, hogy ezt az egész bajos történetet miért teregetem az olvasó elé. De másrészt és legfőképpen azt is mentegetnem kell, hogy miért kell mentegetődznöm olyasmiért, ami a világ legtermészetesebb, legmagátólértetődőbb dolga: hogy ugyanis az író elmesél valamit, ami mindenkivel megtörténhetik, abból a rendkívül figyelemre méltó alkalomból, mikor éppen vele történt meg.”

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül (részlet). Előszó – Magyar Elektronikus Könyvtár

1974 óta adják át az író születésnapjának előestéjén a Rádiókabaré munkatársai számára alapított Karinthy-gyűrűt. A szatirikus műfajban, a humor területén nyújtott teljesítményért ítélik oda a kitüntetést.

Major Henrik karikatúrája Karinthy Frigyesről (A Tevan Kiadónál 1913-ban Békéscsabán megjelent kötet 2007-es, a Tevan Alapítványnál megjelent, facsimile kiadásának részlete) – Nyugat 100 honlap

„Fizikából. Hát fizikából már novemberben feleltem, kérdezte a Föld mozgását, s én mondtam, hogy a Nap körül és ellipszis-alakú pályán, melynek egyik gyújtópontjában a Nap van, és ez a Newton érdeme. De akkor a mellettem ülő fiúval összetévesztett, akinek háromnegyede van a fizikából, és nekem írta be véletlenül. Akkor szóltam, a tanári kar megnézte a noteszt, mondta, hogy tényleg a Csekonics helyett írta be véletlenül, de ezt most már nem lehet kiigazítani, mert ebből neki a kormánynál kellemetlenségei támadnak, nagyon kért, hogy ne firtassam a dolgot most egyelőre, és tegyem meg neki, hogy most egyezzem bele a hármasba, év végére kijavítja jelesre, és nem is kell felelni a következő félévben. A jelest mindjárt be is vezette a születési bizonyítványomba, főigazgatói aláírással.”

Karinthy Frigyes: Magyarázom a bizonyítványom (részlet). In. Uő.: Tanár úr kérem – Magyar Elektronikus Könyvtár

Karinthy Frigyes: Micimackó megérkezett (autográf előszótöredék) – Kézirattár

„Marci lassanként már kinő a gyerekkönyvek közül, havonta selejtezi kis könyvtárát, a Micimackó két kötete azonban megrendíthetetlenül, elrongyolódva is kedvenc, a könyvből készült drámai játékot pedig, melyet korántsem tartok életem főművének, hatszor egymás után nézte végig az elmúlt évadban, ismételten kiharcolva, hogy elvigyék, vagy maga autóbuszozott át Pestre: a jegyszedők már ismerik, beültetik, mint levakarhatatlan potyanézőt. Nem egészen értettem, mi élvezetet lel újra meg újra e kis színpadi mókában, hisz minden szavát, taktusát betéve tudja, jobban a színészeknél, míg aztán, többszöri faggatózásra, egy gyönge pillanatában ki nem vallotta, miféle reménységet dajkál szívében. Egy csodálatos előadásról ábrándozik, melyre mégiscsak sor kerül majd egyszer, csupán ki kell várnia, ki kell fognia; részleteit apróra kidolgozta – itt közlöm tömör kivonatban, mind az elismerést, mind az esetleges megrovásokat a szerzőre hárítva.”

Karinthy Ferenc: Egy karrier története (részlet) In. Uő.: Szabad rablás. Karcolatok, Budapest, Szépirodalmi, 1983. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Nyugat Karinthy-emlékszáma. (1938. október) 

Karinthy Frigyes szerzői oldala az OSZK Nyugat 100 honlapján