Jövőre, 2014-ben lesz száz éve annak, hogy kitört a véres huszadik századot elindító első világháború. Bár mindenki biztos volt benne, hogy a nyáron kezdődött harcok néhány hónap alatt („mire a lombok lehullanak”) véget érnek, nem így lett – így több karácsony telt háború közepette.

A háborús karácsonyokkal kapcsolatban a legtöbbet idézett történet az 1914-es karácsonyi focimeccsé, amelyet egymással szembeni lövészárkokban gubbasztó angol és német katonák játszottak, valahol a Nyugati Fronton december 25-én. A békés esemény úgy kezdődött, hogy barátságosan átkiabált egymásnak a két fél („Hallo Tommy!” „Hallo Fritz!”), majd a két tábor közti senkiföldjén találkoztak, közösen cigarettáztak, és többen focizni kezdtek. (Így emlékezett vissza később egy német veterán). 

A karácsony háború idején megviselte a hátország lakóit, ilyenkor felerősödött az aggodalom a távol levő családtagokért. Vajon hogyan vészelik át az ünnepet a férfiak, a hóban, fagyban, a lövészárokban kuporogva?

Ne higgyük, hogy az érzelmeket nem használta ki száz éve az élelmes kereskedelem: a Képes Újság plakátján a megható jelenetben a lap címe a betlehemi csillag csóvájában jelenik meg: talán az újság ad egy kis melegséget a hideg őrségben. A kor plakáttervező nagymestere, Faragó Géza festette kompozíción a szecesszióra jellemző dekoratív felfogásban látható a téli jelenet.

A korszak egyik legjobb magyar plakátművésze, Faragó Géza sok háborús témájú hirdetést tervezett. – Fotó: Budapest Poster Gallery

Faragó plakátja igazi művészi munka, nem úgy, mint a hasonló érzelmekre rájátszó népszerű képeslapok, a szentimentális-patetikus háborús giccs mintapéldái. Ezeket a nagy mennyiségben (többnyire német vízfestmények felhasználásával) gyártott karácsonyi képeslapokat nagyrészt ajándékba kapták a katonák. A képeken jellemzően a hómezőben hősiesen helytálló baka felett feltűnik ábrándképe: a meleg otthon feleséggel, gyerekkel, karácsonyfával. Vallásosabb darabokon a havas erdőben a Kisjézus vagy Mária jelenik meg a hős katonának. A hátországban természetesen fordítva is gyakran ábrázolták az egymásra gondolás jelenetét: az együtt ünneplő család felett tűnik fel a távollevő férfi. Fényképes képeslapokon bájos fiatal lányok merengenek karácsonyfa-díszítés közben a katonának ment kedvesen. Több lap köti össze meglepő módon a harcot és a karácsonyt: egy versike például a srapnel tüze és a karácsonyi fények hasonlóságát emeli ki. De viccesnek tűnik az „egy kozák karácsonyi ajándékul” mottó is.

A képeslap rajzolója feltehetően nem járt a frontok közelében: a díszes huszáregyenruháról ott ugyanis hamar kiderült, hogy remek célponttá tesz. Ennek a katonának mégis sikerült elkapnia egyet a legrettegettebb ellenfelek közül. – Képeslap a Plakát- és Kisnyomtatványtárból

A megírt tábori levelezőlapokból olykor kirajzolódik a harctéri karácsony képe. Az 52. gyalogezred egy katonája a valószínűleg már hazatért társának (talán felettesének?) számol be az ő csomagjának gátlástalan elfogyasztásáról: „Igen tisztelt Fejes úr! A mai napon jött 2 kis csomag az ön részére, amint tetszik tudni vissza nem küldhetem, postán esetleg elkallódik, voltam oly bátor oszt felbontottam, a szalon czukorkát a mi karácsonyfánkra akasztottuk, czigarettát 3 részre, – czitromot pedig szardíniához Karácsony estén fogyasztottuk el, levelet borítékban küldöm. Kézcsók őnagyságának…”

Honti Nándor plakátja az egyik legnagyobb háborús jótékonysági szervezet, az Auguszta Alap mikulásnapi akciójához készült. – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: PKG.én/1

Minden bizonnyal jól jött a potya szaloncukor 1915 karácsonyán. Sokan nélkülöztek az otthon maradt csonka családokban is. A karácsony a jótékonykodás ideje, nemcsak háborús időkben, a harcok eredményeképp azonban jelentősen nőtt a rászorulók száma. A különböző karácsonyi jótékonysági akciókra olykor színes, nagyméretű, litografált plakátok hívtak fel. Ilyen a rokkant katonák Mikulását hirdető darab is, amelyen, frappáns módon, a virgácson lóg az ellenség. A főúri hölgyek jótékonykodási szokását követte Stefánia, Rudolf trónörökös egykori özvegye, aki ekkor már nem hercegnő, hanem Lónyai Elemér feleségeként Magyarországon élő grófnő volt. Egy jótékonysági plakát az ő személyes felhívásával a hadbavonultak gyermekeinek 1000 karácsonyfájára gyűjtene.

1916-ra egyre több, ehhez hasonló segélyakció plakátja jelzi, hogy a megnövekedtek a háború okozta társadalmi problémák. – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: PKG.1916/VH/13

Hasonló akciókra minden országban sor került, a franciák jótékonysági eseménye a december 25-én megtartott „Journée du Poilu”, a bakák napja volt. A plakátokon itt is érzelmes jelenetek: a frontról hazatérő, feleségét üdvözlő férj, vagy az otthonról jött csomagnak örülő frontkatonák képe jelent meg.

 Lucien Hector Jonas plakátja Léon Gambetta sorait is idézi, hogy jótékonyságra buzdítson. – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: PKG.fre/219

2014-re az Országos Széchényi Könyvtár egy nagy volumenű első világháborús kiállítást tervez, amelyen sok hasonló érdekességet mutatunk majd be.

Katona Anikó