Mit tehetünk, ha látunk egy nyilvánvaló lopást? Nevezhetjük kulturális bűncselekménynek, ha egy aukción lopott könyvet árulnak? Ki ismeri egy régi nyomtatvány történetét? Az autóknál bevált eredetvizsgálat könyves verziója világosabbá tenné a magyarországi régi könyves üzletet? 

• Három régi nyomtatvány került elő aukciókon
• Megvizsgáltuk a köteteket
• Erős a gyanú, hogy a könyveket ellopták
• Feljelentést tettek az őrző intézmények
• Reméljük, hogy hamarosan visszakerülnek az eredeti őrző helyükre
• Bárki számára elérhetők lesznek a kötetek

Farkas Gábor Farkas megírta a három könyv történetét és ráadásként bemutatja kutatómunkánk egyik nagyszerű eredményét, melyet a kulturális javak szolgáltatásában végzünk nap mint nap.

III. Egy olasz nyelvű útleírás története

Sigmund von Birken: L’ origine del Danubio (Milano, 1685)

A Teleki Tékához kapcsolódik a harmadik könyv históriája. A Studió Antikvárium aukciós katalógusában egy másik gyanús kötet is szerepelt: a 67. tételen, Sigmund von Birken (1626–1681) német barokk költő útleírásának olasz nyelvű fordítása. A Dunamenti városokat bemutató, szép rézmetszetes látképekkel díszített kötet függelékében a magyar-török háborúk néhány fontos fordulatát (Buda ostroma, Esztergom visszavétele) olvashatjuk. Az eredeti mű Nürnbergben jelent meg németül 1664-ben, Der Donau-Strand címmel. A magyar kapcsolatokkal is rendelkező Birken (a Nádasdy-féle Mausoleum német fordítóját tisztelhetjük benne), feltehetően soha nem járt Magyarországon, hanem csak klasszikus szerzőktől és kortárs íróktól összeollózott szöveget szerkesztett össze. Mindössze egy magyar szerzőt (Istvánffy Miklóst) említett meg művében, ahogyan ez kiderül Németh S. Katalin remek tanulmányából. A könyv népszerűségét (számos német kiadás és az olasz fordítás) segítette, hogy a bédekker műfajnak megfelelve Birken egy ismert rézmetszőt, Johann von Sandart (1655–1698) kért fel a kötet illusztrálásra.

A nem túlságosan magas, 60 000 forintról induló aukciós tétel első ránézésre nem tűnt érdekesnek. Magyarországon sem ritka a mű Apponyi Sándor könyvtárában is megvolt két velencei (1684, 1685) kiadásban. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában még fellelhető egy nürnbergi edíció 1685-ből. Ugyanakkor a fenti milánói kiadás az európai könyvtárakban is ritkának mondható. Ez a tény még nem adna alapos okot arra, hogy a szóban forgó példányt védetté nyilvánítsuk. Viszont a könyvet megvizsgálva feltűnt a szennylap verzóján szereplő számsor: 3514.

Annakidején megdöbbenve értesültünk a 2010 végén feltárt nagyarányú lopássorozatról, melyben érintett volt a marosvásárhelyi Teleki Téka. Az erdélyi kollégákkal egyeztetve, az interneten is elérhető hiánylista alapján állíthatjuk, hogy alapos a gyanú, hogy ez a példány innen került az aukcióra szánt kötetek közé, hisz a hiányzó kötet leltárszáma megegyezik a jelen kötetben szereplő számsorral. A marosvásárhelyi kollégák által közzétett hiánylistán ezt olvashatjuk: „Birken, Sigismund L’origine del Danubio Milano, 1685 Td-562c 3514”. Elég kicsi annak a matematikai esélye, hogy ez a kiadás pont ezt a leltárszámot viselje, s nem a Teleki Tékából került volna ki. A díszesen aranyozott, javított gerincű 18. századi félbőr kötésről készült fotók alapján a Téka munkatársai is felismerték az egyedi jellegzetességeket.

Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak kiemelt feladatai közé tartozik, hogy a Magyarországon (és alkalmanként külföldön) megrendezett könyvaukciókat figyelje, s ha a nemzeti könyvtár szűkre szabott lehetőségei engedik, a hiányzó magyar könyveket, legyen az nyelvi, területi, személyi vagy (ritkább esetben) tárgyi hungarikum, pótolja. Amennyiben a Széchényi Könyvtár az aukcióra bocsátott példányt anyagi források híján nem tudja  megvásárolni, amely azonban igen ritka, vagy becses irodalmi, nyelvi vagy nyomdászati emlékünk, illetve egyedi tulajdonságai (bejegyzések, kötés, tulajdonosok) miatt kiemelten értékes, akkor védési eljárást kezdeményezhet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ felé, s alaposan megindokolt szakmai véleményt terjeszthet elő a levéltárosokból, muzeológusokból, könyvtárosokból és művészettörténészekből álló, rendszeresen ülésező Kulturális Javak Bizottsága elé. 

A holnapi folytatásból kiderül, hogy mi lett a három könyv sorsa.

Farkas Gábor Farkas