Nemzeti ünnepünkről leginkább csak vezérszavak jutnak eszünkbe:

• 12 pont
• Nemzeti dal
• Múzeum lépcsője
• Pilvax
• Petőfi
• Táncsics

De március 15-én és az azt követő néhány napon több más határozat, egyházi beszéd, vers is megjelent. A Plakát- és Kisnyomtatvány Tárában megtalálható eddig nem annyira ismert dokumentumból válogatunk.  

Az első dokumentum, melyet bemutatunk, a Rottenbiller Leopold, Pest alpolgármestere által vezetett forradalmi bizottmány egy felhívása, amely a „rend fenntartására az alólírt bizottmányt közértelemmel választván, ez ugyancsak mai napon összeülvén” határozott a polgári őrsereg növeléséről, a belépésről, ismertetőjegyekről és arról, hogy: „A bizottmány minden becsületes hazafitól megvárja, hogy ennek és az őrsereg minden egyes tagjai intéseit szivesen követni és teljesíteni fogja.”
Érdekes, hogy ekkor még valószínűleg a bizottmány tagjai sem gondoltak trónfosztásra, hiszen jelszavaik között szerepel, hogy: Éljen a király!

Kny.1848.4⁰/3

Petőfi Sándor naplójában így ír a Nemzeti dal születéséről: „A Nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-kán írtam, azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-kén akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik asztalnál a nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának.” A Nemzeti dal mellett azonban más lelkesítő költemények is születtek a nagy napon. Bizonyos Rózsás Lajos Nemzeti őrseregdal címmel ünnepli, hogy: „A’ zsarnokság megszünt már e’ hazában”.

Kny.1848.8⁰/10

Hogyan terjedhettek a hírek akkoriban Pesten, hiszen nem volt okostelefon és internet?

"A kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot, s majd teljes erővel kezdjük meg a nagy munkát. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a viz nem olthatja el.

Az orvosi egyetem udvarában ismét fölolvasta Jókai a proklamációt és én elmondtam a nemzeti dalt. Innen a mérnökökhöz, ezektől a szemináriumba a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg." 

Lapok Petőfi Sándor naplójából. Pest, március 17. 1848. In. Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése. Sajtó alá rend., utószó és jegyz.: Martinkó András, Budapest, Szépirodalmi, 1974. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Közben a kinyomtatott Nemzeti dalt és 12 pontot osztogatták, ami villámgyorsan elterjedt, így nem csoda, hogy a délután 3-ra meghirdetett gyűlésen a Nemzeti Múzeumhoz már 10 ezer ember érkezett. A napi híreket időről-időre megjelentették nyomtatásban is. A következő bemutatandó dokumentumunkon a 3 óra előtti és a 7 órai híreket olvashatjuk.

Kny.1848.4⁰/2

A március 15-i euforikus hangulat rövid idő múlva az egész országban elterjedt, és ebből az egyház sem maradt ki. Március 25-én Magyar Ferenc mondott beszédet az örömünnep alkalmából Egerben. Többek között így beszélt: „A honszeretet az ember természeti hajlama, mellyet csak azok nem éreznek, kikben az önszeretet vak indulata minden nemes érzést elfojta.” A füzetformában megjelent beszéd végén egy Hála-éneket is olvashatunk, mely egy ismert egyházi ének (Ez nagy szentség valóban…) dallamára íródott.

S végül egy kis csemege a németül jól tudóknak. Egy humoros útlevél Metternich részére, mely azt mutatja, hogy – enyhén szólva – nem örvendett közszeretetnek. A születési adatok között például az szerepel, hogy: jobb lett volna, ha meg sem születik, az aláírók egyikének titulusát pedig – szabadon – úgy fordíthatjuk, hogy besúgási miniszter.

Kny.1848.20⁰14

A dokumentumok a szokott módon és feltételekkel megtekinthetők a Plakát- és Kisnyomtatványtárban.

Összeállította: Györgyné Borsa Zsófia és Kopcsay Ágnes