Plakátjaink Pekingben

2015. március 18. 15:20 - nemzetikonyvtar

A Pekingi Magyar Kulturális Intézet a Plakát- és Kisnyomtatványtárunk gyűjteményéből mutatott be kiállítást a kínai közönségnek. A pénteki zárás után a tárlat hosszú vidéki turnéra indul, így számos többmilliós kínai városban lesz majd látható.

A kiállítás gyűjteményünk plakátjainak másolataiból áll, amelyek Magyarországot mint úti célt mutatják be. A kínai közönség így nemcsak a magyar plakátművészet történetéből kap ízelítőt, hanem hazánk legszebb tájaival és nevezetességeivel is ismerkedhet.

A kiállítás 36 utazási plakátot mutat be az 1920 és 1990 közötti korszakból, amelyek másolatban láthatók a pekingi kiállításon. Az idegenforgalmi tematika jó választásnak bizonyult, nagyon jól illett a Magyar Kulturális Intézet (üveg)falai közé, hiszen hatásosan reprezentálta hazánkat.

Az idegenforgalom a két világháború közötti korszakban vált fontos iparággá az egész világon, így hazánkban is. Az utazás ekkorra már nem kevesek számára elérhető úri mulatság, hanem az egyre terjedő modern életmód szerves részévé vált. Az új életformához hozzátartozott az immár törvényekkel is elérhetővé tett szabadidő (létrejött a szabadságolás rendszere), a pihenés, a sport, a kikapcsolódás, és az utazás is.

A húszas években a pihenni vágyók közül többen utaztak külföldre (például a trianoni békével elcsatolt területekre), mint maradtak itthon, s így jelentős pénz áramlott ki az országból. Ezt a helyzetet orvosolandó, a vezetés nagyszabású idegenforgalmi kampánysorozatba kezdett, amely a külföldi turisták Magyarországra csábítását célozta. A kampány turisztikai irodák nyitása, szórólapok és újsághirdetések mellett plakátok megrendelését is jelentette, és erre a feladatra a legjobb tervezőket hívták meg. A legszebb utazási plakátokat a sikeres festő Molnár C. Pál, a magasra ívelő karrierjét ekkor kezdő Konecsni György, a Mallász Gitta–Dallos Hanna páros, illetve ifj. Richter Aladár alkották.

screen-capture-496.png Mallász Gitta plakátján búzakalászt tartó, huncut mosolyú, népviseletbe öltözött fiúcska csinál kedvet egy magyarországi utazáshoz – Plakát- és Kisnyomtatványtár, PKG.1931/128

Nyilvánvaló volt, hogy idegenforgalmi szempontból a legnagyobb vonzerőt Budapest jelentheti. Az első kampányok a Bécsbe érkezőket néhány napra, majd pár hétre csábították át a magyar fővárosba. Hamar kialakult Budapest jellegzetes megjelenése a plakátokon, ebben a festői távlatok, panorámák mellett az emblematikus épületek (Parlament, Halászbástya stb.) kaptak fontos szerepet. A harmincas években jött létre a „Budapest, fürdőváros” mint idegenforgalmi koncepció, amely tulajdonképpen máig működik. A gyógyfürdők a 19. század óta rendkívül népszerűek voltak, azonban csak a két világháború között jelentek meg a gyógyturizmust hirdető kampányok. A legemlékezetesebb, klasszikus szépségű plakátokat Konecsni György tervezte.

screen-capture-495.pngBudapesten kívül a Balaton került reflektorfénybe: a plakátokon fehér vitorlások, stégek, és az immár modern fürdőruhát viselő fürdőzők láthatók, a tó sima víztükre jelenik meg Molnár C. Pál híres művén – Plakát- és Kisnyomtatványtár, PKG.1932/27

A harmincas években jelenik meg a népi kultúra mint turisztikai vonzerő, a plakátokon gyakran népies viseletű alakok jelennek meg, hirdetve hazánkat, mint „egzotikumot”. Egyre fontosabb, különleges célponttá vált az Alföld is, plakátok hirdették például a Hortobágyot. A negyvenes években, a bécsi döntések nyomán visszakerült országrészeket is azonnal utazási plakátokon ajánlották a magyar közönségnek, a Felvidéket és Erdélyt is Konecsni György művei reklámozták.

A két világháború közötti korszak a magyar plakátművészet egyik virágkora volt, amelynek a második világháború vetett véget. A háború után lassan indult újra az élet, és a legfontosabb ügy az újjáépítés lett, amely szintén megjelent idegenforgalmi plakáton, Mallász Gitta egyik híres művén. Az 1949 után kiépülő új rendszer kötelező stílust, a szocialista realizmust és kötelező témákat írt elő a plakátművészek számára (boldog munkás és paraszt, fejlődő ország stb.), ez az idegenforgalmi plakátokat is meghatározta. (Ez a stílusvilág egyértelműen ismerős volt a kínai közönségnek is!) A következő virágkort a hatvanas évek hozták el: Balogh István, Máté András, Szilvásy Nándor színes, modern művei is láthatóak Pekingben. Máté András az újonnan létrejött Malév számára készített egy gyönyörű, pop-artos, neoszecessziós plakátsorozatot.

6–10 éves gyerekek számára rendezett interaktív, kézműves foglalkozás a kiállításon. Plakátok, ahogy ők látják.

A kiállítás létrehozásában szakmai szempontból közreműködött Kopcsay Ágnes, a Plakát- és Kisnyomtatványtár vezetője és a Tár összes többi munkatársa, a fotókat készítő Ackermann Ádám és Karasz Lajos. A kiállítás kínai bemutatását Dr. Buslig Szonja, a Pekingi Magyar Kulturális Intézet igazgatója és az intézet valamennyi munkatársa, valamint a Balassi Intézet részéről a szervezésben részt vevő munkatársak tették lehetővé.

Katona Anikó Plakát- és Kisnyomtatványtár

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr317280499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása