Urunk megtestesülésének hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony
Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony, és a hozzá fűződő gazdag hiedelemanyag mutatja, hogy az oltás, szemzés hagyományos napja volt e tájon. A jámbor néphit szerint azért, mert Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust. Racionális elme nem látja itt az összefüggést, de lelkünk mélyén tudunk róla. A címben idézett Petőfi-sor a példa rá. A legfőbb istenanya és a nőivarú, az istenfiú-gyümölcsöt termő világfa egymásnak megfelelő Föld és Tejút jelkép, láttunk már rá példát. A Bibliában a kép hasonlat-szinten maradt fenn, a messiási próféciákban, és az angyali üdvözlet szavaiban: „áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus”. A középkor látomásos festőinek fatábláin a faistenanya képzete ismét kivirágzik.
Jankovics Marcell: „ S én csüggtem ajkán... szótlanul... mint a gyümölcs a fán.” (részlet) In. Uő.: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár
PN mester: Angyali üdvözlet a liptószentmáriai főoltárról 1450–1460. (Magyar Nemzeti Galéria) In. Pannon reneszánsz. A Hunyadiak és a Jagelló-kor: 1437–1526, Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 1998. (Encyclopaedia humana Hungarica, 4.) – Magyar Elektronikus Könyvtár
Bocsáttaték Gábriel angyal Istentől Galileának várasában, kinek neve Názáret, férfiúnak jegyzett szűzhez, kinek vala neve József, Dávidnak házából. És a szűznek neve Mária. (…) Ezenképpen ez mennyei fülemile, szent Gábriel arkangyel, mikoron megéneklé az mézzel folyó édes éneket, azaz az Ave Mariát, akkoron Istennek fia leszálla mennyországból az szűznek méhében, az mi idvességünknek mívelködésiért. (…) Minémű legyen avagy volt Gábriel arkangelnak jeleneti asszonyonk Máriához, kiről lehetnek négy elmélködésök avagy gondolatok. Első elmélködés az angelnak bemenéséről. Másod elmélködés az szűz Máriának foglalatosságáról. Harmad elmélködés az szűznek állásáról. Negyed elmélködés az angelnak látásáról.
Angyali üdvözlet. Horvát-kódex. 1522. In. Nagykarácsony, kiskarácsony, összeáll.: Lukácsy Sándor, [Pécs], Jelenkor, 1999. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Az angyali üdvözlet történetének kezdősorai a Horvát-kódexben, 1522. – Magyar Elektronikus Könyvtár
SZüz Mariához az Isten küldvén,
Gabriel Angyallal Szent Szüzet köszöntvén,
Idvözli, kedvét jelentvén.
Oh Szüz! meg-ujjúl Világ nevedben;
A’ föld kereksége meg-épül nemedben;
Mert Istent fogadsz méhedben.
A’ Szent Lélektül Kisded kezdödik;
Dávidnak székire mint Király tévödik;
Országa nem végezödik.
Ismeretlen szerző: Angyali üdvözletröl (részlet). In. Katolikus egyházi énekek. Jegyzetek írója: Holl Béla, Budapest, Argumentum, Akadémiai Kiadó, 1992. (Régi magyar költők tára XVII. század) – Magyar Elektronikus Könyvtár
Meggyfa virága. – Digitális Képarchívum
Zengjed, nyelv, a szűzi méhnek
angyali dicséretét,
melybe szállva ég Királya
formát öltött, emberét,
és megszülte férfi nélkül
Szűzanyánk a gyermekét.
Mennyországnak küldötteként
Gábor angyal lejöve:
szűzhöz, kinek nemzetsége
Dávid király nemzete,
neveztetik Máriának,
s Józsefnek a jegyese.
Üdvözlégy, szólt, érintetlen
s kegyelemmel teljes lány,
áldott vagy te mindnyájuk közt,
asszony csak van valahány:
mert szépséged megkívánta
atyai bölcs tudomány.
Csanádi Albert: Himnusz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére, (16. század eleje). Fordította Csonka Ferenc. In. Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor (1500–1530), Budapest, Tankönyvkiadó, 1992, 270–271. o. – ELTE BTK, Gépeskönyv
Csanádi Albert: Himnusz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére. Zeneszerző, ének: Heinczinger Miklós. Előadja a Misztrál együttes.
A felvétel a Pálosaink a fehér barátok című kiállítás megnyitó ünnepségén készült 2014. október 17-én.
További olvasnivalók Gábor arkangyal (március 24.) és Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.) ünnepéről a Jeles napok című tartalomszolgáltatásunkban
M. J.
