Ex librisek Moszkvából – Vasné dr. Tóth Kornélia tizenhatodik kötete

2015. június 02. 10:45 - nemzetikonyvtar

A Gondolat kiadóval közösen jelentettük meg kolléganőnk, Vasné dr. Tóth Kornélia A moszkvai Rudomino-könyvtár hungarika ex librisei hazai és nemzetközi kontextusban című kötetét. A könyv alapjául szolgáló kutatás korpuszát a moszkvai Rudomino Összorosz Állami Idegennyelvű Könyvtár Ritka Könyvek Osztálya 4585 kisgrafikája jelenti. A kötetet június 6-án, szombaton, 14 és 15 óra között dedikálja a szerző a Könyvhéten, a könyvet június 24-én mutatjuk be a könyvtárban.

borito_vassne_toth_kornelia_nemzetikonyvtar.png

A moszkvai Rudomino-könyvtár hungarika ex librisei hazai és nemzetközi kontextusban
Kiadja az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó
Írta: Vasné dr. Tóth Kornélia
(Nemzeti Téka)
terjedelem: 360 oldal
A kiadvány ára: 3000 Ft.

A kiadvány kapható az OSZK könyvesboltjában vagy megrendelhető az OSZK Kiadványtárától az alábbi elérhetőségeken: Budai-Király Tímea, Tudományos Igazgatóság Kiadványtár, Országos Széchényi Könyvtár; 1827 Budapest, Budavári Palota F épület; Tel.: 22-43-878, Fax: 22-43-744, e-mail: kiadvanytar@oszk.hu

Vasné Tóth Kornélia 2008 óta dolgozik a Plakát- és Kisnyomtatványtárban, ahol az évek során egyre jobban elmélyült az ex librisek feldolgozásában és kutatásában, a publikálásban. Kevesek előtt ismeretes, hogy korábbi pályafutása során is számos szakirányú könyvet jelentetett meg, főként nyelvészeti és történelmi témákban, s írt több középiskolai segédkönyvet is.

15 eddig megjelent önálló kötetéből néhány példa:

Kutatónk 2010-ben Klebelsberg-ösztöndíjjal került ki Moszkvába, a kutatás színterét jelentő Rudomino-könyvtárba, egy hónapra. A helyszíni kutatást követte az itthoni feldolgozás, az anyag részletekbe menő bemutatása, sok szempontú elemzése – a művelődéstörténész szemével. 

radnoti_buday.jpg

Radnóti Miklós ex librise

A kutatómunkáról Vasné Tóth Kornéliát kérdeztük:

„A moszkvai kutatómunka egyik legizgalmasabb részét a hungarika-vonatkozások feltárása mellett a provenienciakutatás jelentette, azaz a gyűjtemény eredeti tulajdonosának kiderítése. Erre a következő módon derült fény: az ex librisek tárolómappáin felfedeztem ismétlődő, cirill betűs tulajdonjelölő ex libriseket, de ezek – a betűk rendezetlen elhelyezkedése miatt – többféle olvasatra adtak lehetőséget. A kutatómunka eredményessége sokszor a szerencsén is múlik, ez is mellém szegődött: volt néhány album, melyeknél a borító belső felén található ex libriseken ugyanazok a cirill betűk fordultak elő, de már értelmes nevet alkotva, így kiderült a gyűjtő neve: Е. Н. Минаев (Minajev, Jevgenyij Nyikolajevics) művészettörténész, akiről aztán megtudtam, hogy nemcsak gyűjtőként, hanem az ex libris téma szakírójaként is nemzetközi szintű hírnevet szerzett magának az 1960–70-es években.

minajev_-1.jpgMinajev ex librise

Minajev aktív részt vállalt a világháború viszontagságai után csak 1961-ben újjáalakuló Moszkvai Ex libris Klub életéből, rengeteget publikált a témában. Felgöngyölítve a szálakat, kiderült, hogy ex libris gyűjteményének egy része található csak a Rudomino-könyvtárban, további egységei a moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeumba és a Jaroszlavl Képzőművészeti Múzeum grafikai állományába kerültek – Minajev özvegye jóvoltából. Minajev nemzetközi hírnevét mutatja, hogy nevére készített ex librisek szerepeltek például az Országos Széchényi Könyvtár A szovjet ex libris 50 éve (1917–1967) c. 1967-es kiállításán.

kodaly_feri.jpg

Kodály Zoltán ex librise

Nagy élményt jelentett a kutatómunka során olyan híres, közismert emberek ex libriseinek fellelése a hungarikák között, mint Radnóti Miklós és Berda József költők, Kodály Zoltán zeneszerző, Jandó Jenő zongoraművész, Hofi Géza színművész, humorista, Károlyi Mihály gróf, politikus. Érdemes felsorolni néhány aktív ex libris gyűjtőt Minajev gyűjteményéből, akik nevére a legtöbb ex libris készült: Réthy István, Semsey Andor jogászok, Galambos Ferenc jogtanácsos, bibliográfus, Szigeti István éremexportőr, Petrikovits László orvos, Kertész Dénes állatorvos, Erdélyi István pedagógus, kultúrmunkás stb. – jól tükrözve, mely rétegek foglalkoztak akkoriban elsősorban ex libris gyűjtéssel, készíttetéssel.”

Vasné Tóth Kornélia a témából doktorált 2014-ben az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékén. Hivatásának érzi az ex librisek művelődéstörténeti vonatkozásainak széles körű terjesztését – ezért is született meg ez a kötet. Kutatónk szerkesztője és rendszeres szakírója a Kisgrafika folyóiratnak, ez ideig több mint 50 cikke, tanulmánya jelent meg az ex librisekről, pl. a Magyar Könyvszemlében, a Magyar Grafikában, a 3K-ban, az OSZK tanulmányköteteiben stb. Számos előadást tartott, kiállítást nyitott meg és szervezett a témában. A Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület elnökségi tagja, nemzetközi ex libris kongresszusok rendszeres résztvevője. Neve külföldön is ismert az ex libris téma szakírói és gyűjtői körében, írásait őrzi a két legnagyobb nemzetközi ex libris központ: a dániai Frederikshavn Kunstmuseum & Exlibrissamling és a belgiumi Sint-Niklaas Internationaal Exlibriscentrum. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr97509294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása