Mai ebéd: Pulyka és kappansült

2015. július 23. 11:51 - nemzetikonyvtar

Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott.

Lieb Mihály Leóként anyakönyvezték 1844. február 20-án Munkácsy Mihályt. Munkács városa is tisztelte szülöttjét, a világhírű festő tiszteletére díszebédet adott 1882. március 3-án. Az étrend kivitele nagyon egyszerű: kisméretű, keménypapíros kártya, melynek belső oldalán van felsorolva az ünnepi ebéden feltálalt „étkek” sora.

etkek_munkacsy_nkblog1507.jpgÉtrend, középső oldal 1882. március 3. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

„Én magyarországi Munkácsy születésű levén s már több évek óta el hagyva családi Lieb nevemet mint festő – Munkácsy néven működöm. Hogy eddig törvényesen át változtathattam volna nevem attól kiskorúságom tartott vissza, most azonban be töltve a 24. évet bátorkodom mély tisztelettel folyamodni a Munkácsy mint felvett név törvényesítésért.” (Lieb Mihály kérelme 1868-ban a Belügyminisztériumnál a Munkácsy név felvétele iránt.) A fenti idézet is mutatja, hogy Munkácsy Mihály (1844–1900) tisztelettel gondolt szülőföldjére, ezért is választotta festőként szülővárosa nevét.

cimlap_munkacsy_nkblog_1507.jpgÉtrend, első oldal 1882. március 3. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.
komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr837627720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása