Sorozatot indítottunk a kisnyomtatványok különböző típusainak bemutatására – a teljesség igénye nélkül. Alapszabályt, árjegyzéket, igazolványt, beszédet, naptárt, oklevelet, előfizetési felhívást, címert, értékpapírt, kártyát, alkalmi költeményt és még sokféle – ahogy egymás közt mondjuk – „kisnyomit” mutatunk be.

Az alapszabály hatóságilag jóváhagyott működési rend, amely leírja egy egyesület, szervezet, párt célját, vezetőségét, tevékenységi területét, illetve meghatározza a tagok jogait és kötelességeit, valamint a közösségen belüli döntéshozatal módját. Jellegétől függően az alapszabályban szerepelhet, hogy mikor kell közgyűlést tartani, vagy – egyesületek esetében – a tagdíj összege.

A Plakát- és Kisnyomtatványtár legrégebbi alapszabályai a kaszinók alapszabályai. Magyarországon Széchenyi István javaslatára, angol mintára jöttek létre a kaszinók. Az első a Nemzeti Kaszinó volt, melyet Pesten 1826. január 10-én alapítottak 46-an, többek között: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám és Marczibányi Lajos.

Ezt számos kaszinó követte az ország minden városában, melyek mind szabályozták működésüket.

Amikor Széchenyi István első ízben járt a szigetországban, vendéglátói természetesen az utóbbiakba, a zártkörű klubok világába vezették be. Itteni élményei ösztönözték arra, hogy itthon is valami hasonlóval kísérletezzék. Már az 1825-ös pozsonyi országgyűlés idején egyfajta „magánkaszinót” rendezett be gróf Károlyi Györggyel közösen fenntartott szálláshelyén, ahol élénk társadalmi élet zajlott. Ennek a gyűlhelynek állandóvá tételén kezdett el fáradozni 1826 végén.

Fővárosi kaszinók a 19. században. Budapesti negyed 46. 2004/4 – Elektronikus Periodika Archívum  

Gyűjteményünkben megtalálható a kassai, a kolozsvári, a szegedi és más kaszinók alapszabályai. A kaszinókat másképpen hívták társalkodási egyesületnek, társalkodónak, társaságos egyesületnek is, az alapszabályt pedig nevezték rendszabásnak, alapszabásnak vagy egyszerűen szabályoknak. Történelmi és művelődéstörténeti értékükön felül a magyar nyelv szépségei miatt is érdemes a régi alapszabályokat lapozgatni!

A Kassai Társaságos Egyesület kétnyelvű „alapszabásai”-ban találhatunk néhány érdekességet! Rögtön az I. pontban kiderül, hogy az Egyesület csak „mívelt férfiat” fogad bé tagjának! A XIV. pontból pedig kiderül, hogy a dohányosoknak és a nem dohányosoknak már akkor is biztosították, hogy ne akadályozzák egymás szórakozását.

A’ Kolozsvári Társalkodó Részvényesseinek nevei betű rendel, ’s annak szabályai 1840-ben martius 8-án tartott közgyűlés határozata szerént. Részlet.

A kolozsvári egyesület szokatlanul hosszú szabályaiban külön részt szentel az egyes tevékenységek szabályainak. Így tudhatjuk meg, hogy a kaszinóban társalkodni, olvasni, biliárdozni és kártyázni egyaránt lehetett.

A sütőiparosok körének alapszabályai a Plakát- és Kisnyomtatványtár egyik legújabb beszerzése. Érdekessége az alapszabály végén a kézzel beírt, de pecséttel, aláírással hitelesített apró módosítása a szövegnek.

S végül egy 1948-as kiadvány. Praktikusan az alapszabállyal egy füzetben jelent meg a tagsági könyv, és a befizetéseket igazoló táblázat.