„Azt hiszem, egy kis földrengés vagy világvége itt is időszerű lenne…”

2016. március 21. 13:34 - nemzetikonyvtar

Sárközi Márta születésnapjára emlékezünk (Budapest, 1907. március 21. – Budapest, 1966. augusztus 8.)

sarkozi_negy_foto_nemzetikonyvtar.jpgPortrék. In.: Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv. Szerk.: Széchenyi Ágnes, Budapest, Magvető, 2007. – Törzsgyűjtemény 

Molnár Ferenc lányaként, a Budapesti Napló alapító szerkesztőjének – Vészi Józsefnek – unokájaként, a tragikus sorsú Sárközi György feleségeként lett a magyar irodalom egyik legjobb, legelismertebb szervezője, a Válasz c. folyóirat szerkesztője, író, fordító.

Családfa In.: Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv. Szerk.: Széchenyi Ágnes, Budapest, Magvető, 2007. – Törzsgyűjtemény 

Briliáns kritikai elmének, több nyelven beszélő, művelt, kiváló fordítónak tartották kortársai.

Andre Gide: A Vatikán titka. Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1968 – Törzsgyűjtemény  

Visszaemlékezésekből számtalan anekdota maradt fenn róla: Domokos Mátyás mesélte egy beszélgetés során, miként vásárolta meg és adta vissza a teljes vagyonelkobzásra ítélt Bibónak a bútorait; hogyan vitt híres irodalmi életet a szepezdi nyaralóban és a zugligeti kis házban. Ezeknek részletei, kortársaihoz fűződő kapcsolatai, az irodalmi életben betöltött tevékenysége jól nyomon követhető kéziratos hagyatékából is (OSZK Kézirattára, Sárközi Márta hagyatéka, Fond 17.) Nem véletlen, hogy az emléke előtt tisztelgő válogatáskötet a Menedékház címet viseli.

sarkozi_letter_nemzetikonyvtar.jpgSárközi Márta hagyatéka, Kézirattár Fond 17.

Édesanyja, Vészi Margit, Ady bizalmasa volt, ő maga pedig Babits jó barátja. A költő Beszélgetőfüzeteit föllapozva képet kapunk ennek a barátságnak a bensőségességéről. A közös műveltség, érdeklődés, a hasonló háttér megalapozta barátságukat: „A képzőművészetbe már a bölcsőben beavattak. Amikor apukám először vált el az anyámtól, én féléves voltam. Párizsba költöztünk, ahol anyám festőakadémiára járt, engem pedig a magyar Teréz dada a Louvre képcsarnokába vitt naponta sétálni. Később Olaszországban úgy vittek három-négy éves koromban az Uffici és a Bargello Múzeumba sétálni, mint a budai gyerekeket a Városmajorba, vagy a pestieket az Orczy térre.”

sarkozi_faradtan_nemzetikonyvtar.jpgIdőskori portré. In.: Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv. Szerk.: Széchenyi Ágnes, Budapest, Magvető, 2007. – Törzsgyűjtemény 

Egyfajta közvetítő szerepet vállalt magára az irodalomban: az ő asztalánál az éppen aktuális vitapartnerek sem estek egymásnak, távollétében is ott hagyta a lakáskulcsot a biztonságra vágyóknak, neki adták oda meg nem jelentethető műveiket a szerzők – ahogy Szabó Lőrinc is tette a Huszonhatodik év című gyűjteményével, amikor az még csak kéziratban terjedhetett. Saját regénye, a Zsófi könyve, inkább útmutató ifjú, 12 éves „hölgyek” számára, a szobarendezéstől kezdve a betegápoláson át az öltözködésig – amolyan lányok-könyve.

zsofi_konyve_nemzetikonyvtar.jpgZsófi könyve. Budapest, Móra Kiadó, 1958. – Törzsgyűjtemény

Fiatalon, alig 59 évesen halt meg. Barátai szerint még élhetett volna, de ő szerette szétosztani magát másoknak. Hallgatóságra való tekintet nélkül mindig kiállt elvei mellett:

„Eszméimet nem cserélem el. Sárköziné.”

Asszonysorsok a 20. században. Szerk. Balogh Margit és S. Nagy Katalin, BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, Szociális- és Családvédelmi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága. 171. o.Törzsgyűjtemény 

szerk: KE

A cím forrása: Levél Illyés Gyulához, 1960. május 28.

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr118509218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása